A periódusos rendszer és az anyagok tulajdonságai. - презентация

1 A periódusos rendszer és az anyagok tulajdonságai

2 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 2 of 35 Az elemek csoportosítása: A periódusos törvény és a periódusos rendszer 1869, Dimitrij Mengyelejev Lother Meyer Ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorba állítjuk, akkor néhány tulajdonság periódikusan ismétlődni fog.

3 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 3 of 35 A periódusos törvény

4 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 4 of 35 A Mengyelejev féle periódusos rendszer 1871 = 44 = 72 = 68 = 100

5 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 5 of 35 A megjósolt elemek felfedezése

6 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 6 of 35 A Röntgen spektrum Moseley 1913 –A röntgensugárzást elektronátmenettel magyarázták, melynek során az elektronok az atommaghoz közeli pályára kerülnek. –A frekvenciákat az atommagok töltéséhez viszonyította. = A (Z – b) 2 –Új elemek létének megjóslására használták (43, 61, 75), melyeket később fel is fedeztek.

7 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 7 of 35 A periódusos rendszer AlkálifémekAlkáli földfémekÁtmeneti fémekHalogénekNemesgázok Lantanoidák és Aktinoidák Főcsoport

8 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 8 of 35 Fémek, nemfémek és ionjaik Fémek –Jó hő- és elektromos vezetők. –Könnyen megmunkálhatók. –Közepes vagy magas olvadáspontúak. Nemfémek –Hő és elektromos áram szempontjából szigetelők. –Rideg szilárd anyagok. –Néhányuk szobahőmérsékleten gáz.

9 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 9 of 35 A fémek elektronleadásra hajlamosak

10 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 10 of 35 A nemfémek elektronleadásra hajlamosak

11 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 11 of 35 Electron Configuration of Some Ions

12 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 12 of 35 Az atomok és ionjaik mérete

13 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 13 of 35 Atomsugár

14 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 14 of 35 Árnyékolás és penetráció Z eff = Z – S E n = - RHRH n2n2 Z eff 2

15 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 15 of 35 Ionos sugár (kationok)

16 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 16 of 35 Ionos sugár (anionok)

17 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 17 of 35 Atom és ionsugarak

18 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 18 of 35 Ionizációs energia Mg(g) Mg + (g) + e - I 1 = 738 kJ Mg + (g) Mg 2+ (g) + e - I 2 = 1451 kJ I = R H n2n2 Z eff 2

19 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 19 of 35 Első ionizációs energia

20 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 20 of 35 Table 10.4 Ionization Energies of the Third-Period Elements (in kJ/mol) I 2 (Mg) vs. I 3 (Mg) I 1 (Mg) vs. I 1 (Al) I 1 (P) vs. I 1 (S)

21 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 21 of 35 Elektron affinitás F(g) + e - F - (g) EA = -328 kJ F(1s 2 2s 2 2p 5 ) + e - F - (1s 2 2s 2 2p 5 ) Li(g) + e - Li - (g) EA = kJ

22 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 22 of 35 Első elektron affinitás

23 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 23 of 35 Második elektron affinitás O(g) + e - O - (g) EA = -141 kJ O - (g) + e - O 2- (g) EA = +744 kJ

24 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 24 of 35 Mágneses tulajdonságok Diamágneses atomok vagy ionok: –Minden e - párosított. –A mágneses mező kismértékben taszítja. Paramágneses atomok vagy ionok: –Párosítatlan e -. –Külső mágneses mező vonzza.

25 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 25 of 35 Paramágnesesség

26 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 26 of 35 Az elemek periódikus tulajdonságai

27 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 27 of Forráspont ? ?

28 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 28 of 35 Az elemek olvadáspontjai

29 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 29 of 35 A vegyületek olvadáspontjai

30 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 30 of 35 1 és 2 főcsoportbeli fémek redukálóképessége 2 K(s) + 2 H 2 O(l) 2 K OH - + H 2 (g) Ca(s) + 2 H 2 O(l) Ca OH - + H 2 (g) I 1 = 419 kJ I 1 = 590 kJ I 2 = 1145 kJ

31 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 31 of 35 A halogének oxidálóképessége 2 Na + Cl 2 2 NaCl Cl I - 2 Cl - + I 2

32 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 32 of 35 Az elemek oxidjainak sav-bázis tulajdonságai Bázikus oxidok vagy bázis anhidridek: Li 2 O(s) + H 2 O(l) 2 Li + (aq) + 2 OH - (aq) Savas oxidok vagy sav anhidridek: SO 2 (g) + H 2 O(l) H 2 SO 3 (aq) Na 2 O és MgO bázikus oldatot eredményez Cl 2 O, SO 2 és P 4 O 10 savas oldatot eredményez SiO 2 erős bázisban oldódik, savas oxid.

33 Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 33 of 35 Focus on The Periodic Law and Mercury Should be a solid. Relativistic shrinking of s-orbitals affects all heavy metals but is maximum with Hg.