Dr. Brachinger Tamás főiskolai docens. A gazdaság három szektora Állam (kormányzat) Közjavak; közérdek Piac (reálszféra) Magánjavak; önérdek III. Szektor. - презентация

1 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens

2 A gazdaság három szektora Állam (kormányzat) Közjavak; közérdek Piac (reálszféra) Magánjavak; önérdek III. Szektor (nonprofit szektor) Köz és magánjavak; ön-, csoport és közérdek

3 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A gazdaság három szektora A különböző szereplők céljai Private/ versenyszféra Fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése Nyereség. Private/ versenyszféra Fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése Nyereség. Public/ költségvetési szektor Közjószágok, igazságosság, rend Önfenntartás, elosztani, amit lehet, költségvetési keretből. Public/ költségvetési szektor Közjószágok, igazságosság, rend Önfenntartás, elosztani, amit lehet, költségvetési keretből. Voluntary/nonprofit/civilszféra (sic!) Meghatározott értékek és ideológiák képviselete és erősítése. Voluntary/nonprofit/civilszféra (sic!) Meghatározott értékek és ideológiák képviselete és erősítése.

4 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A profit- és nem profit orientált szervezetek összehasonlítása Az üzleti szervezetek jellemzői A non-profit szervezetek jellemzői Terméket állítanak elő, és azt a piacon kínálják fel, pénzért Szolgáltatást nyújtanak, és a kedvezményezettektől nem kérnek pénzt Más szervezetekkel versenyeznek Többnyire nincs versenytárs Az alapító/tulajdonost a pénzügyi megtérülés vezeti Az alapítót nem a pénzügyi megtérülés, hanem egyéb célok vezetik A tevékenységhez szükséges pénzügyi források a termék eladásából származnak A tevékenység folyatatásához támogatók nyújtanak pénzt A verseny a hatékony működésre kényszerít A fogyasztó befolyása és a hatékonysági kényszer gyenge

5 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Schuster(1993) kilenc variációja a kulturális szektor működtetésére és finanszírozására: két kritériuma: ellátás (működtetés), finanszírozás Ellátói szereplők: Állami Állami For-profit For-profit Nonprofit intézmények Nonprofit intézmények Finanszírozó szereplők: közösség közösség csoport csoport egyén egyén

6 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A közösségi intézmények kombinált szervezetek a működés és a finanszírozás szempontjából

7 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Schuster javaslata: Hibridizáció kifejezés használata a szervezeti átalakításra Schuster javaslata: Hibridizáció kifejezés használata a szervezeti átalakításra Boorsma (1998) megközelítése: a privatizáció központi fogalma az autonómia privatizáció nem más, mint az autonómia különböző mértékű növelése államtalanítás (Holland példa) Boorsma (1998) megközelítése: a privatizáció központi fogalma az autonómia privatizáció nem más, mint az autonómia különböző mértékű növelése államtalanítás (Holland példa)

8 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Boorsma megközelítéséből a privatizáció típusai: A közösségi szervezet (intézmény) vagy vagyon eladása a magánszektornak; a közösségi tevékenység megszűnik változás a tulajdonos személyében A közösségi szervezet (intézmény) vagy vagyon eladása a magánszektornak; a közösségi tevékenység megszűnik változás a tulajdonos személyében Bérbeadás (hiring off): olyan szervezet létrehozásával, amely a közösségi- és a magánszektortól is független ügynökség, amely ellátja a működtetést Bérbeadás (hiring off): olyan szervezet létrehozásával, amely a közösségi- és a magánszektortól is független ügynökség, amely ellátja a működtetést

9 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Szerződéses bérbeadás, amelynek keretében egy magánszervezet bérbe veszi közösségi intézményt; meghatározott ár, díj ellenében vállalja a feadatellátást Szerződéses bérbeadás, amelynek keretében egy magánszervezet bérbe veszi közösségi intézményt; meghatározott ár, díj ellenében vállalja a feadatellátást További lehetőségek: Önkéntesek alkalmazása Önkéntesek alkalmazása Használati díj érvényesítése Használati díj érvényesítése

10 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A privatizáció fő típusai: Tulajdonátruházás, : a szervezet eladása és a tulajdonjog átadása a magánszervezetnek. Tulajdonátruházás, managenent buy-in vagy buy-out: a szervezet eladása és a tulajdonjog átadása a magánszervezetnek. A tulajdon szabad átadása: ingyenes tulajdon átruházás; tipikus az átalakuló gazdaságokban (Kelet-Európa) A tulajdon szabad átadása: ingyenes tulajdon átruházás; tipikus az átalakuló gazdaságokban (Kelet-Európa) Állami szervezet átalakítása független szervezetekké (QUANGO): megmarad a közösségi jogi státus, de nagyobb szervezeti önállósággal Állami szervezet átalakítása független szervezetekké (QUANGO): megmarad a közösségi jogi státus, de nagyobb szervezeti önállósággal Ügynök modell: tulajdon közösségi, közszolgálati dolgozók, de önálló költségvetés, autonóm vezetés (self administration) Ügynök modell: tulajdon közösségi, közszolgálati dolgozók, de önálló költségvetés, autonóm vezetés (self administration)

11 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Szerződéses forma: meghatározott tevékenységek végrehajtását adják át magáncégeknek, de a közösségi szervezet marad felelős a tevékenység egészéért, az output-ért. Szerződéses forma: meghatározott tevékenységek végrehajtását adják át magáncégeknek, de a közösségi szervezet marad felelős a tevékenység egészéért, az output-ért. Önkéntesek alkalmazása: nem vesznek részt a finanszírozásban, az irányításban helyi kezdeményezésnek nagy szerepe van; díjazás nem jellemző Önkéntesek alkalmazása: nem vesznek részt a finanszírozásban, az irányításban helyi kezdeményezésnek nagy szerepe van; díjazás nem jellemző Magánfinanszírozás: a vagyon közösségi tulajdonban marad, de a költségek fedezése magánforrásokból történik pl. magánalapítvány Magánfinanszírozás: a vagyon közösségi tulajdonban marad, de a költségek fedezése magánforrásokból történik pl. magánalapítvány

12 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A privatizációból származó előnyök: Nő a gazdasági hatékonyság: a közösségi intézmény egy politikailag determinált piacot szolgál ki, míg a magánvállalkozás piaci nyomás alatt áll, versenyeznie kell. Nő a gazdasági hatékonyság: a közösségi intézmény egy politikailag determinált piacot szolgál ki, míg a magánvállalkozás piaci nyomás alatt áll, versenyeznie kell. Javulhat a szolgáltatások minősége Javulhat a szolgáltatások minősége A költségvetés pozíciójának javítása A költségvetés pozíciójának javítása Javítja a közösségi adminisztráció hatékonyságát Javítja a közösségi adminisztráció hatékonyságát Javítja az intézmény vezetési módszereit Javítja az intézmény vezetési módszereit

13 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A privatizáció esetleges hátrányai: A piaci verseny helyett esetleg monopólium alakul ki akár a költségek növekedhetnek is A piaci verseny helyett esetleg monopólium alakul ki akár a költségek növekedhetnek is A foglalkoztatás alakulása, a foglalkoztatási biztonság csökkenése A foglalkoztatás alakulása, a foglalkoztatási biztonság csökkenése Gyenge állami szabályozók mellett tartani lehet a minőség romlásától Gyenge állami szabályozók mellett tartani lehet a minőség romlásától Esetleges, kedvezőtlen társadalmi, kulturális hatások, amelyek a profitelvűségből adódnak Esetleges, kedvezőtlen társadalmi, kulturális hatások, amelyek a profitelvűségből adódnak

14 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Piaci szervezetek Magyarországon Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás Egyszemélyes társaság Egyszemélyes társaság Betéti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság (zárt és nyílt) Részvénytársaság (zárt és nyílt) Irányadó jogszabály: Gt. illetve Ptk. Irányadó jogszabály: Gt. illetve Ptk.

15 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szervezetekre vonatkozó irányadó jogszabályok 1989.évi II. törvény az egyesülési jogról (társadalmi szervezet) évi IV. törvény Ptk évi IV. törvény Gt évi X. törvény a szövetkezetekről évi CXXIV. törvény az szja meghatározott részének… évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi L. törvény az NCA-ról (civil szervezet) évi I. törvény a sportról évi LXXXVIII. törvény évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 2007.évi XCIX. törvény ez európai együttműködési csoportosulásról

16 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Nonprofit szervezetek Magyarországon Egyházak Vízgazdálkodási társaságok Lakásszövetkezetek Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak

17 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Nonprofit szervezetek Magyarországok Társadalmi szervezet (ide tartoznak a politikai pártok is). Alapítvány.Közalapítvány. Köztestület (MTA, kamarák, hegyközségek). Nonprofit gazdasági társaság. Közhasznú tevékenységet ellátó szövetkezet. Európai területi együttműködési csoportosulás A Ksztv.-ben nevesített közhasznúvá minősíthető egyéb szervezetek (pl. országos sportági szakszövetség, MRK).

18 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei Táblázat 1.!!!

19 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor adekvát statisztikai mutatói Táblázat 2.!!!

20 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója Az ide sorolt egységek nem profitorientáltak. Ez nem a profitszerzés megtiltását, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalmát jelenti. Az ide sorolt egységek nem profitorientáltak. Ez nem a profitszerzés megtiltását, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalmát jelenti. A szervezetek közhatalmi szerepet nem gyakorolnak, továbbá nem függnek közvetlenül a kormányzattól. Ez a függetlenség elsősorban működési, gazdálkodási, vezetési autonómiát jelent, és nem a költségvetési pénzeszközök felhasználásának tilalmát. A szervezetek közhatalmi szerepet nem gyakorolnak, továbbá nem függnek közvetlenül a kormányzattól. Ez a függetlenség elsősorban működési, gazdálkodási, vezetési autonómiát jelent, és nem a költségvetési pénzeszközök felhasználásának tilalmát.

21 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója A szervezetek intézményesültek, s ennek megfelelően szabályos vezetőségük és kialakult működési szabályaik vannak. Ez az intézményesültség a háztartásokon belül és az informális szférában nyújtott, szintén nem nyereségérdekelt szolgáltatásoktól különbözteti meg a nonprofit szervezetek tevékenységét. A szervezetek intézményesültek, s ennek megfelelően szabályos vezetőségük és kialakult működési szabályaik vannak. Ez az intézményesültség a háztartásokon belül és az informális szférában nyújtott, szintén nem nyereségérdekelt szolgáltatásoktól különbözteti meg a nonprofit szervezetek tevékenységét.

22 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója A közhasznúság kérdése. A közhasznú szervezetekről szóló törvény éppen a közhasznúság mentén bontja a nonprofit szervezeteket két nagy csoportra és hozza létre jogi értelemben a kiemelt közhasznúság kategóriáját. Tágabb értelmezésben és bizonyos mértékig persze minden, az állampolgárok által létrehozott öntevékeny szervezet közhasznú, hiszen - mint a társadalmi önszerveződés színtere - minden ilyen szervezet részét képezi a társadalom demokratizálódási folyamatának. A közhasznúság kérdése. A közhasznú szervezetekről szóló törvény éppen a közhasznúság mentén bontja a nonprofit szervezeteket két nagy csoportra és hozza létre jogi értelemben a kiemelt közhasznúság kategóriáját. Tágabb értelmezésben és bizonyos mértékig persze minden, az állampolgárok által létrehozott öntevékeny szervezet közhasznú, hiszen - mint a társadalmi önszerveződés színtere - minden ilyen szervezet részét képezi a társadalom demokratizálódási folyamatának. A közjó fogalmát szűkebben értelmezve viszont csak azok a szervezetek minősíthetők közhasznúnak, amelyek tevékenységükkel nemcsak tagjaikat, hanem a tágabb közösség érdekeit is szolgálják A közjó fogalmát szűkebben értelmezve viszont csak azok a szervezetek minősíthetők közhasznúnak, amelyek tevékenységükkel nemcsak tagjaikat, hanem a tágabb közösség érdekeit is szolgálják

23 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója Az adományokból való működés és az öntevékenység kérdése. Azokban az országokban, ahol a nonprofit szektor fejlődése nem szakadt meg évtizedekre, magától értetődő, hogy e szervezetek többsége jelentős magánadományokat kap, vagy/és tevékenységét az önkéntes munkavállalásra alapozza. Az adományokból való működés és az öntevékenység kérdése. Azokban az országokban, ahol a nonprofit szektor fejlődése nem szakadt meg évtizedekre, magától értetődő, hogy e szervezetek többsége jelentős magánadományokat kap, vagy/és tevékenységét az önkéntes munkavállalásra alapozza.

24 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója A politikai szervezetek kizárása. A nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadottnak számít, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás szervezeteit, a politikai pártokat és ezek fiókszervezeteit ki kell zárni a nonprofit szervezetek közül. A politikai szervezetek kizárása. A nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadottnak számít, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás szervezeteit, a politikai pártokat és ezek fiókszervezeteit ki kell zárni a nonprofit szervezetek közül. Egyúttal a közhasznúság feltétele a közvetlen politikai tevékenység folytatásának tilalma. Egyúttal a közhasznúság feltétele a közvetlen politikai tevékenység folytatásának tilalma.

25 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója Hitéleti tevékenység kizárás. A közvetlen politikai tevékenységhez hasonlóan, a közvetlen igehirdetésre, vallásgyakorlásra (mint partikuláris érdek megnyilvánulása) vonatkozik a definíció szükítése. Hitéleti tevékenység kizárás. A közvetlen politikai tevékenységhez hasonlóan, a közvetlen igehirdetésre, vallásgyakorlásra (mint partikuláris érdek megnyilvánulása) vonatkozik a definíció szükítése.

26 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szervezetek szerepvállalása szerinti osztályozás Adományosztó szervezetek (zömmel alapítványok, közalapítványok). Adományosztó szervezetek (zömmel alapítványok, közalapítványok). Adománygyűjtő szervezetek (szintén alapvetően alapítványok). Adománygyűjtő szervezetek (szintén alapvetően alapítványok). Szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok). Szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok). Érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek). Érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek). Felhalmozási célú, önsegélyező jellegű szervezetek (főként egyesületek). Felhalmozási célú, önsegélyező jellegű szervezetek (főként egyesületek). Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek (egyesületek). Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek (egyesületek). Korábbi állami, államigazgatási tevékenységet átvállaló köztestületek. Korábbi állami, államigazgatási tevékenységet átvállaló köztestületek.

27 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális vállalkozások A piaci jelenlét nem új, vagy sajátos vonása a kultúrának. A piaci jelenlét nem új, vagy sajátos vonása a kultúrának. A határ bizonytalan volt – és lesz is – azok között a tevékenységek között, amelyeknek egy része a piac territóriuma 6, másik fele a közösségi finanszírozásé. A határ bizonytalan volt – és lesz is – azok között a tevékenységek között, amelyeknek egy része a piac territóriuma 6, másik fele a közösségi finanszírozásé. Alapvető probléma: milyen mértékig kell a kulturális szerveződéseket és a művészeti projekteket a piacba bevonni, hogy megszerezzék a szükséges pénzt a professzionális 7 menedzsmenten és marketingen keresztül? Alapvető probléma: milyen mértékig kell a kulturális szerveződéseket és a művészeti projekteket a piacba bevonni, hogy megszerezzék a szükséges pénzt a professzionális 7 menedzsmenten és marketingen keresztül? 6 (felség)terület, vidék 7 hivatásos (versenyző, művész), szakmabeli, szakszerű; profi

28 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális vállalkozások Az állami kulturális finanszírozási politika drasztikus változásának idején (80-as évek vége, 90-es évek eleje) kulturális tevékenységek sora került át teljes egészében az állami szélárnyékból a viharos piaci mechanizmusok közé. Az állami kulturális finanszírozási politika drasztikus változásának idején (80-as évek vége, 90-es évek eleje) kulturális tevékenységek sora került át teljes egészében az állami szélárnyékból a viharos piaci mechanizmusok közé. A vállalkozási szektor kiépülése folyamatos bővülést jelentett a közművelődés és a művészetek területén is (magángalériák, magánszínházak). A vállalkozási szektor kiépülése folyamatos bővülést jelentett a közművelődés és a művészetek területén is (magángalériák, magánszínházak). A piaci jelenlét sajátos formája jelenti a kultúrában az ún. kényszervállalkozások jelentős számát. A piaci jelenlét sajátos formája jelenti a kultúrában az ún. kényszervállalkozások jelentős számát. A kulturális intézmények a munkatársaik jelentős részét vállalkozóként foglalkoztatták tovább. A kulturális intézmények a munkatársaik jelentős részét vállalkozóként foglalkoztatták tovább.Okok: - magas élőmunka terhek - magas élőmunka terhek - költségvetés rigid szabályozása. - költségvetés rigid szabályozása.7

29 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A kulturális vállalkozások 1998-ban a kultúra, a szórakoztatás, a tömegkommunikáció területén több, mint társasági-adóköteles vállalkozás működött. ez ötször annyi, mint 1991-ben ban a kultúra, a szórakoztatás, a tömegkommunikáció területén több, mint társasági-adóköteles vállalkozás működött. ez ötször annyi, mint 1991-ben. A vállalkozások árbevétele és számuk között szintén ötszörösére emelkedett. A vállalkozások árbevétele és számuk között szintén ötszörösére emelkedett. A vállalkozások fele a szórakoztatás alágazatba tartozik. A vállalkozások fele a szórakoztatás alágazatba tartozik. A 90-es évek második felétől növekedett a közgyűjteményi vállalkozások száma. A 90-es évek második felétől növekedett a közgyűjteményi vállalkozások száma.

30 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kulturális célú nonprofit szervezetek A kulturális nonprofit szervezetek aktivitása nagyobb, mint anyagi ereje. A kulturális nonprofit szervezetek aktivitása nagyobb, mint anyagi ereje. Egyik erősségük éppen az, hogy az állampolgári öntevékenységnek adnak kereteket, s nem fizetett, pénzben sokszor ki sem fejezhető értékű önkéntes munkát vesznek igénybe. Vannak olyan, fontos közösségi kulturális tevékenységek (pl.: hagyományok ápolása, kamarazenélés, amatőr színjátszás stb.), amelyeknek a könyv – és lapkiadáshoz, a múzeumok, könyvtárak, színházak stb. működtetéséhez képest elenyészők a költségei. ezek a kulturális tevékenységek sokkal gyakrabban kötődnek az egyesületekhez, mint az állami v. a piaci kulturális intézményekhez. Vannak olyan, fontos közösségi kulturális tevékenységek (pl.: hagyományok ápolása, kamarazenélés, amatőr színjátszás stb.), amelyeknek a könyv – és lapkiadáshoz, a múzeumok, könyvtárak, színházak stb. működtetéséhez képest elenyészők a költségei. ezek a kulturális tevékenységek sokkal gyakrabban kötődnek az egyesületekhez, mint az állami v. a piaci kulturális intézményekhez.

31 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Kulturális célú nonprofit szervezetek A kulturális szférában működő nonprofit szervezeteknek nem azért alacsonyabb a bevételük mert kicsi a szolgáltatói szerepük, hanem azért, mert kevesebb az erőforrásigénye az általuk végzett tevékenységnek. A kulturális szférában működő nonprofit szervezeteknek nem azért alacsonyabb a bevételük mert kicsi a szolgáltatói szerepük, hanem azért, mert kevesebb az erőforrásigénye az általuk végzett tevékenységnek. Kulturális tevékenységet végző nonprofit szervezetek között a művészeti tevékenységet végzők, ill. azok segítői találhatók legnagyobb számban. Kulturális tevékenységet végző nonprofit szervezetek között a művészeti tevékenységet végzők, ill. azok segítői találhatók legnagyobb számban. Az ezt követő legnépesebb tevékenység csoport a kulturális örökség védelme, közművelődés nevet viseli. Az ezt követő legnépesebb tevékenység csoport a kulturális örökség védelme, közművelődés nevet viseli.

32 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szervezet összetevői

33 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szervezet összetevői Identitás. A szervezet azonosságtudata, önképe, mely kifelé a róla kialakított képben is megnyilvánul. Két legfőbb összetevője a küldetés (misszió), azaz a szervezetet vezérlő célrendszer és a szervezeti kultúra, azaz a szervezetben meglévő, és akarva- akaratlanul is megnyilvánuló alapfeltevések, értékek (ld. a PR fejezetet). Identitás. A szervezet azonosságtudata, önképe, mely kifelé a róla kialakított képben is megnyilvánul. Két legfőbb összetevője a küldetés (misszió), azaz a szervezetet vezérlő célrendszer és a szervezeti kultúra, azaz a szervezetben meglévő, és akarva- akaratlanul is megnyilvánuló alapfeltevések, értékek (ld. a PR fejezetet). Stratégia. Ide tartoznak a szervezet főbb stratégiai elképzelései, a hosszú- és középtávú tervezés és a tevékenységek folyamatos értékelése is (ld. a Tervezés fejezetet). Stratégia. Ide tartoznak a szervezet főbb stratégiai elképzelései, a hosszú- és középtávú tervezés és a tevékenységek folyamatos értékelése is (ld. a Tervezés fejezetet). Emberi tényezők. Ez a részterület magáért beszél: a hangzatos nevű emberi erőforrás menedzsmenten (a szükséges számú és típusú munkaerőnek, a személyzeti politikának és a béreknek a meghatározásán) kívül ide sorolhatjuk a szervezeten belüli emberi kapcsolatok menedzselését is (konfliktuskezelés, csoportépítés). Emberi tényezők. Ez a részterület magáért beszél: a hangzatos nevű emberi erőforrás menedzsmenten (a szükséges számú és típusú munkaerőnek, a személyzeti politikának és a béreknek a meghatározásán) kívül ide sorolhatjuk a szervezeten belüli emberi kapcsolatok menedzselését is (konfliktuskezelés, csoportépítés).

34 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A nonprofit szervezet összetevői Struktúrák és eljárások. E körbe tartozik a szervezet belső felépítése, a döntéshozatal módjai, a szervezeten belüli kommunikáció jellege, a felelősségi szabályok és a munkaszervezés. A működtetés (e. pont) mellett ez a terület van a legnagyobb kihatással a szervezet napi működésére, sőt működőképességére. Ezért a 2. pontban részletesen is tárgyaljuk. Struktúrák és eljárások. E körbe tartozik a szervezet belső felépítése, a döntéshozatal módjai, a szervezeten belüli kommunikáció jellege, a felelősségi szabályok és a munkaszervezés. A működtetés (e. pont) mellett ez a terület van a legnagyobb kihatással a szervezet napi működésére, sőt működőképességére. Ezért a 2. pontban részletesen is tárgyaljuk. Működtetés. Ez a terület (szoros összefüggésben a menedzsmenttel) a szervezet motorja: biztosítja a szervezet gyakorlati, napi működését, folyamatosságát és rugalmasságát. Ide tartozik az adományszervezés és a pénzügyi vezetés, azaz a pénzügyi/anyagi források előteremtése és felügyelete (ld. az Adományszervezés fejezetet), valamint az irodai adminisztráció. Működtetés. Ez a terület (szoros összefüggésben a menedzsmenttel) a szervezet motorja: biztosítja a szervezet gyakorlati, napi működését, folyamatosságát és rugalmasságát. Ide tartozik az adományszervezés és a pénzügyi vezetés, azaz a pénzügyi/anyagi források előteremtése és felügyelete (ld. az Adományszervezés fejezetet), valamint az irodai adminisztráció. Irányítás, vezetés. Az irányítás és a vezetés (menedzsment) feladata a részterületek összefogása és koordinálása, a folyamatos és eredményes működés biztosítása. Irányítás, vezetés. Az irányítás és a vezetés (menedzsment) feladata a részterületek összefogása és koordinálása, a folyamatos és eredményes működés biztosítása.

35 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az alapítványi struktúra

36 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az egyesületi struktúra

37 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Alapstruktúrák Az alapstruktúráknak számos variációja elképzelhető (például az ún. egyszemélyes alapítvány, amelynél a kuratóriumi és az ügyvezető funkció nem különül el, vagy a nonprofit gazdasági társaság, amely a kft-hez hasonló társasági formában működik. Az alapstruktúráknak számos variációja elképzelhető (például az ún. egyszemélyes alapítvány, amelynél a kuratóriumi és az ügyvezető funkció nem különül el, vagy a nonprofit gazdasági társaság, amely a kft-hez hasonló társasági formában működik. A klasszikus nonprofit szervezeti struktúra lényege, hogy adott egy olyan testület, amely a szervezet céljai, küldetése felett őrködik, a köz (szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösség) felügyeletét valósítja meg a szervezet működése felett. A klasszikus nonprofit szervezeti struktúra lényege, hogy adott egy olyan testület, amely a szervezet céljai, küldetése felett őrködik, a köz (szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösség) felügyeletét valósítja meg a szervezet működése felett. Ez az irányító-felügyelő testület alapítványok esetében a kuratórium, egyesületi forma esetében a közgyűlés. Ez az irányító-felügyelő testület alapítványok esetében a kuratórium, egyesületi forma esetében a közgyűlés. Előbbi az alapítványi célra rendelt vagyon megfelelő felhasználását biztosítja, utóbbi a tagok összességének akaratát képviseli - tehát a nonprofit szervezet jellegének megfelelő legfőbb funkciókat látják el. Előbbi az alapítványi célra rendelt vagyon megfelelő felhasználását biztosítja, utóbbi a tagok összességének akaratát képviseli - tehát a nonprofit szervezet jellegének megfelelő legfőbb funkciókat látják el. Működésük jóval demokratikusabb mint az állami vagy a piaci szervezeteké > ez egyszerre előny és hátrány. Működésük jóval demokratikusabb mint az állami vagy a piaci szervezeteké > ez egyszerre előny és hátrány.

38 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens FunkcióSzerepkör FunkcióSzerepkör Egyesület Alapítvány IrányításKuratórium Közgyűlés, választmány IrányításKuratórium Közgyűlés, választmány MenedzsmentÜgyvezető igazgató, főtitkár Elnök(ség), főtitkár MenedzsmentÜgyvezető igazgató, főtitkár Elnök(ség), főtitkár Szakmai/CéltevékenységStáb, szakmai munkatársak Tagság,szakmai munkatársak Szakmai/CéltevékenységStáb, szakmai munkatársak Tagság,szakmai munkatársak Segítő funkciókAdminisztráció, önkéntesek Adminisztráció, önkéntesek Segítő funkciókAdminisztráció, önkéntesek Adminisztráció, önkéntesek

39 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Az irányító testület Az irányító testületek fő felelősségi területei, feladatai: az irányító testületé a legfőbb felelősség (ultimate responsbility) a szervezet küldetésének és céljainak meghatározása (a szervezet többi dolgozójának bevonásával); a szervezet küldetésének és céljainak meghatározása (a szervezet többi dolgozójának bevonásával); az ügyvezető menedzser alkalmazása és felügyelete; az ügyvezető menedzser alkalmazása és felügyelete; a szervezet hosszú távú stratégiájának kidolgozása (az érintettek bevonásával); a szervezet hosszú távú stratégiájának kidolgozása (az érintettek bevonásával); a szervezet költségvetésének jóváhagyása és elfogadása, (nagyobb) pénzösszegek feletti rendelkezés; a szervezet költségvetésének jóváhagyása és elfogadása, (nagyobb) pénzösszegek feletti rendelkezés; részvétel a pénzügyi források megteremtésében; részvétel a pénzügyi források megteremtésében; a szervezet fő tevékenységi területeinek meghatározása, figyelemmel a küldetésre; a szervezet fő tevékenységi területeinek meghatározása, figyelemmel a küldetésre; a (válságszintű) szervezeti konfliktusok, működészavarok kezelése (akár egyfajta belső fellebbezési fórumként, döntőbíróként, akár konzulens bevonásával); a (válságszintű) szervezeti konfliktusok, működészavarok kezelése (akár egyfajta belső fellebbezési fórumként, döntőbíróként, akár konzulens bevonásával); a szervezet és a saját tevékenységének az értékelése. a szervezet és a saját tevékenységének az értékelése.

40 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens A menedzsment Az ügyvezetőé az ún. azonnali felelősség (immediate responsibility) a szervezet A menedzser más jellegű vezetési feladatokat lát el, mint az irányító testület. Az ő feladata a szervezet napi működésének irányítása, koordinálása, a szervezet képviselete, a szakmai és pénzügyi tervek és beszámolók elkészítése, a dolgozók felügyelete stb. A menedzser a legfőbb testületnek felelős. Főként egyesületek esetében elterjedt az ún. team-menedzsment is, amikor a gyakorlati vezetés feladatait többen látják el (pl. ügyvivők vagy elnökség). működtetésében.

41 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Szakmai munkatársak, projekt menedzserek A legtöbb nonprofit szervezetben a szakmai munka kapja a legnagyobb hangsúlyt. A legtöbb nonprofit szervezetben a szakmai munka kapja a legnagyobb hangsúlyt. Azok a szervezetek, ahol a szakemberek, a tagság közül nem termelődik ki a menedzsment funkciót ellátó vezetés, hosszú távon csak nagy nehézségek árán, vagy ún. alvó periódusokkal tudnak fennmaradni, akkor is, ha az irányító testület formálisan működik. Mivel azonban a szervezet társadalmi célját a szakmai - segítő, szolgáltató, érdekvédelmi stb. - tevékenysége útján tölti be, az is gátolja működését, ha egy erős menedzser tartja kézben a szervezetet, aki nem engedi érvényesülni a szakmai munkatársak szempontjait vagy a tagság akaratát. Azok a szervezetek, ahol a szakemberek, a tagság közül nem termelődik ki a menedzsment funkciót ellátó vezetés, hosszú távon csak nagy nehézségek árán, vagy ún. alvó periódusokkal tudnak fennmaradni, akkor is, ha az irányító testület formálisan működik. Mivel azonban a szervezet társadalmi célját a szakmai - segítő, szolgáltató, érdekvédelmi stb. - tevékenysége útján tölti be, az is gátolja működését, ha egy erős menedzser tartja kézben a szervezetet, aki nem engedi érvényesülni a szakmai munkatársak szempontjait vagy a tagság akaratát.

42 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Adminisztráció, önkéntesek Mindkettőt segítő munkakörnek, feladatkörnek tekintjük, de lényeges különbség a jogviszony. Mindkettőt segítő munkakörnek, feladatkörnek tekintjük, de lényeges különbség a jogviszony. A nonprofit szervezetek többségében nincsen külön adminisztráció, amely mindig fizetett munkakör. A nonprofit szervezetek többségében nincsen külön adminisztráció, amely mindig fizetett munkakör. Az önkéntesek szerepvállalásának kérdéseiben irányadó a évi LXXXVIII. törvény. Az önkéntesek szerepvállalásának kérdéseiben irányadó a évi LXXXVIII. törvény.

43 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Önkéntesek Az önkéntes segítők sokszor hasonló irodai, szervezési feladatokat látnak el, mint az adminisztrátorok, de nem fizetségért. Az önkéntes segítők sokszor hasonló irodai, szervezési feladatokat látnak el, mint az adminisztrátorok, de nem fizetségért. A nonprofit szervezet egyik alapelve, hogy pénzeszközeinek csak minimális részét fordítja saját működésére. A nonprofit szervezet egyik alapelve, hogy pénzeszközeinek csak minimális részét fordítja saját működésére. A legtöbb adományozó csak projekteket támogat, működési költséget nem. A legtöbb adományozó csak projekteket támogat, működési költséget nem. Fontos az önkéntes munkaerő. Különbséget kell tennünk a szervezetet segítő önkéntesek és az önkéntesség más formái között. Sokszor maga a szakmai stáb, sőt a vezetők is önkéntes alapon végzik munkájukat. Fontos az önkéntes munkaerő. Különbséget kell tennünk a szervezetet segítő önkéntesek és az önkéntesség más formái között. Sokszor maga a szakmai stáb, sőt a vezetők is önkéntes alapon végzik munkájukat. A kuratóriumi, választmányi tagság is legfeljebb költségtérítéssel jár. A kuratóriumi, választmányi tagság is legfeljebb költségtérítéssel jár.

44 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Önkéntesek Mit is takar a szó, önkéntes? Latinul voluntarius, ami hajlandót jelent. Az önkéntes fogalmát többen többször meghatározták már, a fő jellemzői azonban nem változnak. Önkéntes az, aki: szabad akaratából, szabad akaratából, tudatosan, tudatosan, mások javára történő tevékenységet, mások javára történő tevékenységet, anyagi ellenszolgáltatás, fizetség nélkül végez. anyagi ellenszolgáltatás, fizetség nélkül végez.

45 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Önkéntesek Az önkéntes szerepe a szervezetben Egy nonprofit szervezetet leginkább egy háromlábú székhez lehetne hasonl tani, amelynek tetején helyezkednek el a céljaink és/vagy célcsoportjaink. Egy- egy láb képviseli a döntéshozó testületet (pl. kuratórium, közgyűlés), a fizetett dolgozókat és az önkénteseket. Képzeljük el, ha csak egyetlen lába is hiányzik a széknek, akkor eldől, s már nem tölti be a funkcióját, még a rajta levő dolgok is lecsúsznak róla. Egy nonprofit szervezetet leginkább egy háromlábú székhez lehetne hasonl tani, amelynek tetején helyezkednek el a céljaink és/vagy célcsoportjaink. Egy- egy láb képviseli a döntéshozó testületet (pl. kuratórium, közgyűlés), a fizetett dolgozókat és az önkénteseket. Képzeljük el, ha csak egyetlen lába is hiányzik a széknek, akkor eldől, s már nem tölti be a funkcióját, még a rajta levő dolgok is lecsúsznak róla. fogja őket felkész teni vagy továbbképezni, a munka után elismerni és jutalmazni. fogja őket felkész teni vagy továbbképezni, a munka után elismerni és jutalmazni.

46 dr. Brachinger Tamás főiskolai docens Mikor érett egy nonprofit szervezet az önkéntesekkel való együttműködésre? Az önkéntesekkel való munkára minden szervezetnek fel kell készülnie. Éppen ezért először a saját házunk táján kell rendet raknunk, mielőtt segítséget hívunk. Az önkéntesekkel való munkánk akkor lesz igazán sikeres, ha a szervezetünknek már van: kialakult jövőképe és programjait ennek megfelelően tervezi, kialakult jövőképe és programjait ennek megfelelően tervezi, hosszú és rövid távú terve, hosszú és rövid távú terve, kialakult szervezeti felépítése, kialakult szervezeti felépítése, infrastruktúrája (iroda, eszközök, legalább telefonnal rendelkezik), infrastruktúrája (iroda, eszközök, legalább telefonnal rendelkezik), terve arra, hogyan fog az ökéntesekkel dolgozni, hogyan terve arra, hogyan fog az ökéntesekkel dolgozni, hogyan