1 KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés. - презентация

1 1 KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

2 2 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv tömege kb. 300 gr nagysága kb. egyén zárt ökle

3 3 Szív helyzete a mellüregben, a két tüdő között, a gátorüregben helyezkedik el, a rekeszizmon nyugszik aszimmetrikus: 2/3-a a test középvonalától balra, 1/3-a jobbra

4 4 Szív részei A szív alakja: kúp alakú elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis) a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz

5 5 Koszorúerek (coronariák) a barázdákban a szív falát ellátó koszorúerek futnak a szív szélesebb része a bázis (basis cordis) a bázis két oldalánál két fülcse, a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található a fülcsék a pitvarok kiöblösödései

6 6 Koszorúerek (coronariák)

7 7 A szív vetülete: kopogtatható! a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye)

8 8 Koszorúerek (coronariák) a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél a sulcus coronarius jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re

9 9 Koszorúerek (coronariák) a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni

10 10 Érelmeszesedés

11 11 Szívfal szerkezete/rétegei 1. Külső réteg: szívburok 2. Középső réteg: szívizom 3. Belső réteg: szívbelhártya

12 12 Szívfal szerkezete/rétegei A szívburok (pericardium): kettősfalú savós hártya borítja kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg

13 13 Szívfal szerkezete/rétegei a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba a két lemez között cavum pericardii benne néhány csepp folyadék liquor pericardii elcsúszást könnyíti meg

14 14 Szívfal szerkezete/rétegei A szívfal szerkezete: a) epicardium

15 15 Szívfal szerkezete/rétegei A szívfal szerkezete: b) myocardium a legvastagabb réteg a pitvarok falában vékony a bal kamra területén a legvastagabb c) szívbelhátya (endocardium) vékony fénylő réteg a szívet belülről szorosan borítja a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei

16 16 A szív üregrendszere 1. A szív üregrendszere: a) az üregrendszert létrehozó képletek

17 17 A szív üregrendszere

18 18 A szív üregrendszere

19 19 A szív üregrendszere jobbbal Pitvarneveatrium dextrumatrium sinistrum vérevénásartériás fala2 mm vastag a septumon a magzati életben foramen ovale születés után záródik fossa ovalis 2 mm vastag, itt is látható a fossa ovalis

20 20

21 21 jobbbal Kamraneveventriculus dexterventriculus sinister vérevénásartériás falaKb. 5 mm vastagKb mm vastag

22 22 Szívbillentyűk szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei epithel sejtek véráram irányítását szabályozzák szelepszerűen működnek megakadályozzák a vér visszaáramlását - a kamarákból a pitvarok felé -a nagyartériákból a kamrák felé

23 23 Szívbillentyűk fajtái: - vitorlás billentyűk: pitvarok-kamrák között vitorla (cuspis) ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris)

24 24 Szívbillentyűk

25 25 Szívbillentyűk félhold alakú (zsebes) billentyűk (valvula semilunaris): az áramlás irányába tekintő tasakok alsó részük vastagabb, felső vékonyabb

26 26 Szívbillentyűk

27 27 Szívbillentyűk A szív működése: a szívizom ritmikusan működik: összehúzódik és elernyed összehúzódáskor: a szív üregeiből kiáramlik a vér elernyedéskor: az üregek telítődnek vérrel amikor a pitvarok összehúzódnak, akkor a kamrák elernyednek és fordítva egészséges felnőtt ember percenkénti szívösszehúzódásának (pulzus) száma: 60-80

28 28 Szívbillentyűk általános elvek: a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt)

29 29 Szívbillentyűk működési sorrend: pitvari systole » vitorlás billentyű nyit » vér a diastoleban levő kamrákba áramlik » kamrai systole » vitorlás billentyű zár » zsebes billentyű nyit » vér az erekbe áramlik

30 30 Szívműködés szabályozása A szív ingerképző - és ingerületvezető rendszerének működése 1. A szív beidegzése: önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra 2. A szív intracardialis szabályozása: a) ingerképző rendszer - elsődleges ingerképző központ (sinus csomó seu Keith-Flack-csomó): Sir Arthur Keith (1866 – 1955) és Martin William Flack (1882 – 1931).

31 31 Szívműködés szabályozása inger/perc kb 3 cm nagyságú helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között

32 32 Szívműködés szabályozása másodlagos ingerképző központ (pitvar-kamrai csomó seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó) inger/perc a szív sövényben a pitvar- kamrai határon található Karl Albert Ludwig Aschoff ( ) Sunao Tawara (1873 – 1952)

33 33 Szívműködés szabályozása

34 34 Szívműködés szabályozása b) ingervezető rendszer: His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis): a szívsövényben húzódik, kb. 2 cm hosszan lefelé Wilhelm His (1831 – 1904)

35 35 Szívműködés szabályozása Tawara-szárak: a HIS köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - crus dextrum et sinistrum) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában]

36 36 Szívműködés szabályozása Purkinje-rostok: a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet

37 37 Szívműködés szabályozása 3. A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás b) a szabályozást végző idegek: truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak nervus vagus (X. agyideg): parasympathicus ingerületet szállít szívműködés lassul, koszorús erek szűkülnek

38 38 A szívizom alapvető sajátosságai 1. A szívizom szövettani jellemzése: módosult simaizom sejtek alkotják a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak egy-egy sejt villa alakban elágazik

39 39 A szívizom alapvető sajátosságai a szívizomrost közepén egy sejtmag található az aktin és a myozin speciális elrendeződésű a mitochondriumok száma igen nagy a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak

40 40 A szívizom alapvető sajátosságai 2. A szívizom működése: működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között akaratunktól független, gyors működésűek nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal)

41 41 A szívizom alapvető sajátosságai 3. Az elektrokardiográfia (EKG): a) fogalma: a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében

42 42 A szívizom alapvető sajátosságai b) a normál görbe szakaszai: P-hullám a pitvari systole alatt keletkezik PQ-távolság: az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra QRS-komplexus: a kamra systoleja közben keletkezik T-hullám: a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció)

43 43 A szívizom alapvető sajátosságai RR-távolság: két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus

44 44 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége 1. Az erek működés szerinti felosztása: a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erek b) visszerek (vénák): a pitvarokba vezető erek c) hajszálerek (capillarisok): 5 20 μm nagyságúak lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserét d) egyéb vérerek: sinus: felépítés szerint hajszálér: átmérője μm, feladata a vénákhoz közelít

45 45 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége anastomosis: két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosít vénás anastomosis: két véna közötti összeköttetés, mely lehetővé teszi, az egyik véna elzáródása esetén is a vénás elvezetést

46 46 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége arteriovenosus anastomosis: arteria és véna között, a hajszálerek kiiktatódnak: (pld. izmok)

47 47 Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége collaterálisok: két arteria közös capillaris hálózattal végződik e) nyirokér: vakon kezdődik a pitvarok felé biztosítja az áramlást

48 48 2. Az erek felépítése 1. Belső réteg (intima): szerepe, hogy a vér ne alvadjon meg az érpályán belül 2. Középső réteg (media): simaizmokat, rugalmas rostokat tartalmaz 3. Külső réteg (adventitia): kötőszövetből épül fel; vénákban ez a legvastagabb

49 49 2. Az erek felépítése falszerkezeteintimamediaadventitia jellemzésükendothel sejtekrugalmas rost és körkörös simaizom kötőszövet feladatavért az érpályán belül tartja, véralvadást gátolja rugalmasságot biztosít rögzít

50 50 2. Az erek felépítése

51 51 ARTÉRIÁK (verőerek, ütőerek): szív felől haladó erek (akármilyen vért is szállítanak); a szív összehúzódásai lüktetés formájában jelentkeznek rajtuk - billentyűt csak a szívből kilépő erek kezdeténél képez

52 52 VÉNÁK (visszerek): a szív felé haladó erek; üregük tágabb, faluk vékonyabb az artériásénál; a vér visszafolyásának megakadályozására több helyen zsebes billentyűk vannak

53 53 KAPILLÁRISOK (hajszálerek) csak mikroszkóppal láthatóak faluk igen vékony (félig áteresztő), gyors tágulásra, szűkülésre képesek érpálya legtágabb része biztosítja a vér és a sejtek közötti közvetlen kapcsolatot billentyűk nem, vagy csak a kezdeti szakasznál található

54 54 3. Az erek működésének jelentősége: lehetővé teszi, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű vért kapjanak 4. Az erek működése: a) folyamatos áramlás fenntartása rugalmasság

55 55

56 56 (az áramlási sebesség változásának oka: a kapillárisok össz keresztmetszete lényegesen nagyobb az artériák vagy a vénák keresztmetszeténél)

57 57 b) a vérnyomás: fogalma: a vérnek az érfalra gyakorolt nyomása befolyásoló tényezői: atreriás oldalon: a szív és az erek rugalmassága vénás oldalon: az erek rugalmassága és a mellkasi szívóhatás c) pulzusnyomás: a systoles és a diastoles érték különbsége

58 58 5. Az érrendszer működésének szabályozása: a) idegi (vegetatív) szabályozás: központ: nyúltvelő érmozgató (vasomotor) központja

59 59 befolyásoló tényezők: a központi idegrendszer más területei (limbikus rendszer, agykéreg, hypothalamus) tágít vagy szűkít a vasomotor központon átáramló vér oxigéntartalma: oxigén csökken erek tágulnak a vasomotor központon átáramló hőmérséklete: hőmérséklet nő erek szűkülnek

60 60 reflexes szabályozás: az aorta és a carotis communis falában levő nyomásérzékelő (baro) receptorok feszülése inger vasomotor központ szabályozás (az erek fala tágul vagy szűkül)

61 61 b) kémiai szabályozás: tágít: anyagcseretermékek szénsav, tejsav paraszimpatikus idegvégződések ingerület átvivő anyagai acetilkolin basophil sejtekből felszabaduló anyagok hisztamin, szerotonin, bradikinin szűkít: mellékvese velőállomány hormonja adrenalin vese által termelt hormon renin hypothalamus által termelt hormon vasopressin

62 62 A nagyvérkör főbb artériái 1. A felszálló aorta (aorta ascendens): a) jellemzése: szervezetünk legnagyobb verőere a bal kamrából való kilépést követő rövid aortaszakasz b) ágai: jobb és bal oldali koszorúsér (arteria coronaria dextra et sinistra) c) ágak eredése: az aorta zsebes billentyűinek tasakjából

63 63 A nagyvérkör főbb artériái d) az ágak feladata: arteria coronaria dextra: a sulcus coronariusban fut hátra, ahol a hátsó hosszanti barázdában az apex cordisig halad közben ellátja a szív jobb oldalát és a septum hátsó harmadát arteria coronaria sinistra: eredése után két ágra oszlik, az elülső ág az elülső hosszanti barázdában fut a szívcsúcsig, a másik ág a körkörös barázdában fut, ellátja a szív baloldalát, valamint a szívsövényt

64 64 A nagyvérkör főbb artériái e) az ágak működése: számos ágat adnak le, amelyek tovább oszolva ellátják a szívizmot a legkisebb arteriák ún. funkcionális végartériák (anastomosis kevés, csak lassan alakul ki) f) a szív ereinek összeszedődése: az apexnél kezdődő vena cordis magna mely felfelé az első hosszanti barázdában fut, majd a sulcus coronariusba kanyarodik, és sinus coronarius formájában ömlik a jobb pitvarba.

65 65 A nagyvérkör főbb artériái 2. Az aortaív (arcus aortae) ágai: a) fejkar-verőértörzs (truncus brachiocephalicus) a/1, jobb oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra) - ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában

66 66 A nagyvérkör főbb artériái

67 67 A nagyvérkör főbb artériái hónalj verőér (arteria axillaris) felkar verőér (arteria brachialis) orsócsonti verőér (arteria radialis) singcsonti verőér (arteria ulnaris)

68 68 A nagyvérkör főbb artériái a/2, jobb oldali közös fej verőér (arteria carotis communis dextra) belső fej verőér (arteria carotis interna) - ellátja az agyvelő jobb oldali részét külső fej verőér (arteria carotis externa) - ellátja az agyvelő jobb oldali részét

69 69 A nagyvérkör főbb artériái

70 70 A nagyvérkör főbb artériái b) bal oldali közös fej verőér (arteria carotis communis sinistra) belső fej verőér (arteria carotis interna) -ellátja az agyvelő bal oldali részét külső fej verőér (arteria carotis externa) - ellátja az agyvelő bal oldali részét c) bal oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia sinistra) - ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) - fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában

71 71 A nagyvérkör főbb artériái hónalj verőér (arteria axillaris) felkar verőér (arteria brachialis) orsócsonti verőér (arteria radialis) singcsonti verőér (arteria ulnaris)

72 72 A nagyvérkör főbb artériái 3. A leszálló aorta (aorta descendens): a) mellkasi aortaszakasz (aorta thoracica) fali ágak biztosítják a mellkasfal artériás ellátását jobb és bal oldali hörgőartéria (arteria bronchialis dextra et sinistra) végzi a tüdő szövetének táplálását

73 73 A nagyvérkör főbb artériái

74 74 A nagyvérkör főbb artériái b) hasi aortaszakasz (aorta abdominalis) b/1) páros aorta ágak: jobb és bal oldali mellékvese verőér (arteria suprarenális dextra et sinistra) jobb és bal oldali vese verőér (arteria renális dextra et sinistra) jobb és bal oldali petefészek verőér (arteria ovarica dextra et sinistra) vagy/seu jobb és bal oldali here verőér (arteria testicularis dextra et sinistra)

75 75 A nagyvérkör főbb artériái

76 76 A nagyvérkör főbb artériái b/2) páratlan aorta ágak: hasüregi verőértörzs (truncus celiacus) a lép verőere (arteria lienalis) a gyomor verőere (arteria gastrica) a máj verőere (arteria hepatica) felső bélfodri verőér (arteria mesenterica superior) - ellátja a vékonybelet, a felszálló és a haránt vastagbelet alsó bélfodri verőér (arteria mesenterica inferior) - ellátja a leszálló vastagbelet

77 77 A nagyvérkör főbb artériái 4. Jobb és bal oldali közös csípőverőér (arteria iliaca communis dextra et sinistra): a)belső csípőverőér (arteria iliaca interna) - fali ágával ellátja a kismedence falát -zsigeri ágával a kismedencei zsigereket látja el

78 78 A nagyvérkör főbb artériái

79 79 A nagyvérkör főbb artériái b) külső csípőverőér (arteria iliaca externa) combverőér (arteria femoralis) térdhajlati verőér (arteria poplitea) elülső sípcsonti verőér (arteria tibialis anterior) lábháti verőér (arteria dorsalis pedis) hátsó sípcsonti verőér (arteria tibialis posterior)

80 80 A nagyvérkör főbb vénái 1. A felső üres visszér (vena cava superior) ágai: jobb és bal oldali fej-kar véna: vena brachiocephalica dextra et sinistra a) belső nyaki ("torkolati") gyűjtőér: (vena jugularis interna) - összegyűjti a fej és a nyak vénás vérét külső nyaki ("torkolati") gyűjtőér: (vena jugularis externa) - összegyűjti a koponya felszínének vérét

81 81 A nagyvérkör főbb vénái b) kulcscsont alatti gyűjtőér: (vena subclavia) - a felső végtag vénás vérét gyűjti össze hónalj alatti véna: (vena axillaris) felkari visszér: (vena brachialis) király (kézháti) visszér: (vena basilica)

82 82 A nagyvérkör főbb vénái fej (lateralis) visszér: (vena cephalica) középső könyökvéna: (vena mediana cubiti) c) jobb és bal oldali hörgővéna: (vena bronchialis dextra et sininstra) d) jobb és bal oldali vénás szöglet: (angulus venosus dextra et sinistra)

83 83 A nagyvérkör főbb vénái 2. Az alsó üres visszér (vena cava inferior) ágai a) páros vénák: jobb és bal oldali mellévese véna: (vena suprarenalis dextra et sinistra) jobb és bal oldali vese véna: (vena renalis dextra et sinistra) jobb és bal oldali petefészekvéna: (vena ovarica dextra et sinistra) jobb és bal oldali herevéna: (vena testicularis dextra et sinistra)

84 84 A nagyvérkör főbb vénái

85 85 A nagyvérkör főbb vénái b) májvéna (vena hepatica) c) májkapu visszér ágrendszere (vena portae) lépvéna (vena lienalis) gyomorvéna (vena gastrica)

86 86 A nagyvérkör főbb vénái felső bélfodri véna (vena mesenterica superior) alsó bélfodri véna (vena mesenterica inferior)

87 87 A nagyvérkör főbb vénái 3. Jobb és bal oldali közös csípővisszér (vena iliaca communis dextra et sinistra) a) belső csípővisszér (vena iliaca interna) - összegyűjti a kismedencei szervek vérét b) külső csípővisszér (vena iliaca externa) combvéna (vena femoralis) térdhajlati véna (vena poplitea) nagy rejtett bőrvéna (vena saphena magna) kis rejtett bőrvéna (vena saphena parva)

88 88 A nagyvérkör főbb vénái

89 89 A tüdő vérellátása, a kis vérkör 1. A kisvérkör: gázcserét végzi! a szív jobb kamrájából lép ki a tüdő verőértörzs (truncus pumonalis) az ér röviddel utána, a tüdőkapuban két ágra, a jobb és bal tüdő verőérre (arteria pulmonalis dextra et sinistra) oszlik mind a két arteria sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér hálózatot alkot

90 90 A tüdő vérellátása, a kis vérkör

91 91 A tüdő vérellátása, a kis vérkör a léghólyagokban megtörténik a gázcsere (a vénás vérből a szén-dioxid adódik le, és a vörösvérsejtek oxigént vesznek fel)

92 92 A tüdő vérellátása, a kis vérkör a hajszálerek összeszedődnek a bal pitvarba négy (gyakori fejlődési eltérés esetén három) tüdővéna (vena pulmonalis) lép be 2. A tüdő vérellátása kettős: a) a jobb kamrából a truncus pulmunalis (CSAK A GÁZCSERÉT VÉGZI!) b) a hörgők és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison keresztül történik

93 93 A magzati vérkeringés 1. A magzati érrendszer: a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz a köldökvéna a májhoz szállítja a vért

94 94 A magzati vérkeringés magzati életben kizárólag a máj kap arteriás [oxigénben dús] vért a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) itt a vénás és az arteriás vér keveredik

95 95 A magzati vérkeringés a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vét a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) jut a vér a tüdő verőértörzsből (truncus pulmonalisból) a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe

96 96 A magzati vérkeringés 2. A magzati vérkeringés sajátosságai: a) a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól b)anyagcsere: a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya artériás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!)

97 97 A magzati vérkeringés c) arteriás vért csak a máj kap: a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: foramen ovale bal pitvar pitvar-kamrai szájadék jobb kamra d) a magzati életben meglevő összeköttetések: ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között) ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) "foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között)

98 98 A magzati vérkeringés születés után záródnak köldök véna (vena umbilicalis) köldök arteria (arteria umbilicalis) születéskor átvágják és elkötik

99 99 A KIS- ÉS NAGYVÉRKÖR: A szervezetből elhasznált vért összeszedő nagy, felső és alsó fő visszér bevezet a jobb pitvarba, a szív saját elhasznált vérét szállító vénájával együtt. Onnan az elhasznált vér a jobb kamrába kerül, amelyet a háromhegyű vitorlás billentyű nyit és zár el. A jobb kamrából a vér a tüdőkbe jut a tüdőverőér segítségével és a tüdőhólyagocskák falának hajszálereiben kering. Itt megtörténik a gázcsere. A friss vért a tüdővisszerek a bal pitvarba viszik, ahonnan a bal kamrába kerül, amelyet a kéthegyű vitorlás billentyű szabályoz. A bal kamrából a kiinduló vér a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába (főverőér) jut, amely a gerincoszlop előtt minden szervhez leadja azokat az ágakat, amelyeken a friss vér eljut a szervekhez. Kisvérkör: jobb kamra>tüdők>bal pitvar Nagyvérkör: bal kamra>szervek>jobb pitvar

100 100 Vér jellemzői folyékony kötőszövet az érpályát tölti ki és abban kering mennyisége: kb. 5 liter/felnőtt összetétele: 45 % - sejtes (alakos) elemek> vörösvértest (oxigénszállítás), fehérvérsejt (védekezés), vérlemezke (véralvadás) 55 % - plazma (fehérje, ionok, epefesték, cukor, anyagcsere végtermékek stb)

101 101 Vér jellemzői A vér alkotó részei: a)sejtek -vörösvérsejt (erythrocyta) -fehérvérsejt (leucocyta) -vérlemez (thrombocyta) b)vérplazma

102 102 Vér jellemzői A vörösvérsejtek jellemzése a) előfordulása: magzati életben: (reticulocyta) *sejtmaggal rendelkezik *a sejtekben hálózat van születés után: *nem rendelkezik sejtmaggal *4 - 4,5 T/l (tera/liter) (tera = )

103 103 Vér jellemzői b) termelődése: magzati élet első hónapjában: szikhólyag fala hónap: máj és a lép hónap és születés után: vöröscsontvelő

104 104 Vér jellemzői c) alakja: felülnézetben: korong alakú (7 7,5 μm)

105 105 Vér jellemzői átmetszetben piskóta (súlyzó) alakú (2 μm) d) képződés szabályozása:vesében termelődő erythropoetin végzi e) képződéshez szükséges anyagok: -vitaminok: B12 és folsav (extrinsic factor), B1 vitamin, C vitamin -(ferri) vas -aminosavak

106 106 Vér jellemzői f) feladata -oxigénszállítása (az arteriás vérben oxihemoglobin formában) -széndioxidszállítás a vénás vérben történik (benne redukált hemoglobin van) g) élettartalma: 120 nap i) lebontása: lép (máj) - RES (reticulo- endotheliális - systema)

107 107 Vér jellemzői A fehérvérsejtek (leucocyták) I. A fehérvérsejtek: 1. száma: 6 8 G/l (giga = 10 9 ) elfogadható 10 G/l ig 2. mérete: µm

108 108 Vér jellemzői A fehérvérsejtek (leucocyták) II. A fehérvérsejtek típusai: A. Granulocyták: 1. fiatal alak: a) jugend alak: - előfordulása: > 1 % - sejtmagja: nagy, bab vagy patkó alakú

109 109 Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: más fehérvérsejtek képződnek belőlük

110 110 Vér jellemzői b) stab (pálcika) alak előfordulása: > 1 % sejtmagja: pálcika alakú

111 111 Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: más fehérvérsejtek képződnek belőlük

112 112 Vér jellemzői 2. érett alak: a)neutrophil (segmentált magvú) granulocyta: előfordulása: % a sejt mérete: µm

113 113 Vér jellemzői sejtmagja: általában három lebenyű (szegmentű) nőkben szex kromatint tartalmaz

114 114 Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: sejtes védekezés (fagocytozis)

115 115 Vér jellemzői b)eosinophil granulocyta: előfordulása: % a sejt mérete: µm) sejtmagja: két lebenyű (szemüveg vagy súlyzó alakú)

116 116 Vér jellemzői b)eosinophil granulocyta: a sejt plazmája: eosinophil festődésű durva granulumokat tartalmaz a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: allergiás reakciókban, a szemcsékben található histamin, serotonin, prosztaglandin és leukotrin hatásával

117 117 Vér jellemzői c) basophil granulocyta: előfordulása: 1 % a sejt mérete: 10 µm sejtmagja: kevésbé lebenyezett a sejt plazmája: basophil festődésű nagy granulumokat tartalmaz

118 118 Vér jellemzői

119 119 Vér jellemzői a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: allergiás reakciókban, a szemcsékben található histamin, serotonin, prosztaglandin és leukotrin hatásával

120 120 Vér jellemzői B. Agranulocyták: 1. lymphocyta a) előfordulása: % b) a sejt mérete: kis lymphocyta: µm nagy lymphocyta: µm c) sejtmagja: nagy, gömb alakú

121 121 Vér jellemzői B. Agranulocyták: d) a sejt plazmája: a mag körül keskeny, gyengén festődő plazmasáv e) a képződés helye: T-lymphocyta: csecsemőmirigy B-lymphocyta: vörös csontvelő, lép, nyirokcsomó

122 122 Vér jellemzői f) szerepe: T-lymphocyta: részt vesznek a szervezetbe került baktériumok, gombák és vírusok elleni védekezésben a rosszindulatú daganatok kifejlődését akadályozzák elősegítik a beültetett idegen szövet/szerv "kilökődését" B-lymphocyta: antitestes vagy humorális immunitás kialakítása (antigén hatására plazmasejtekké alakulnak és ellenanyagot - immunglobulint [Ig] termel)

123 123 Vér jellemzői 2. monocyta a) előfordulása: % b) a sejt mérete: 20 µm c) sejtmagja: bab alakú d) a sejt plazmája: dús cytoplazma e)a képződés helye: nem tisztázott

124 124 Vér jellemzői 2. monocyta f) szerepe: képesek az érből kilépni és ott fagocytálni az elpusztult sejteket, kórokozókat monocyta-macrofág-rendszert alkotnak felismerhetővé teszik az antigéneket a T- és a B-lymphocyták számára

125 A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa 1. A thrombocyták: száma: G/l nagysága: μm alakja: korong képződés helye: a csontvelő megacaryocyta sejtjeiben

126 A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa szerepe: véralvadásban van (a III. faktort tartalmazza) élettartalma: kb. 14 nap lebomlása: lépben történik 2. A vér alvadása: a) normál ideje: perc b) lefolyása: belső út: az érfal sérülése esetén külső út: szöveti sérülések esetén

127 A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa c) alvadási zavarok: helyi vérrögképződés: thrombosis a leszkadt vérrög elzárja az eret: embolia csökkent alvadási képesség (öröklött): Haemophylia A (VIII. factor hiánya) Haemophylia B (IX. factor hiánya) kezdetben fokozott, majd csökkent véralvadás: DIC (disseminált intravascularis coagulopathia)

128 A vérplazma 1. Vér összetétele: Alakos elemek : 44% Plazma: 56% haematokrit: az alakos elemek arányát adja meg az összes mennyiséghez viszonyítva 2. A vérplazma fogalma: a vér folyékony sejtközötti állománya

129 A vérplazma 3. A vérplazma összetétele: a) víz: 90 % b) fehérjék: g/l - 55 % albumin a májban képződik szerepe van a vér osmosisának fenntartásában a vér pH biztosításában is szerepet játszik szállító fehérje is - 45 % globilin (fibrinogén és egyéb plazmafehérjék) elektromos térben való vándorlásuk alapján megkülönböztetünk: α és β globulinokat (máj termeli) valamint γ - globulinokat (immunglobulin) -A/G arány 1,5 2 közötti érték szerepet játszik a vörösvérsejt süllyedésben (We) c) vér alvadási faktorok: fibrinogén májban képződik prothrombin májban képződik termelődéséhez szükség van K vitaminra

130 A vérplazma d) komplement komponensek: a plazmában nem működő (inaktív) formában vannak jelen immunreakciókban játszanak szerepet az antigén és antitest kapcsolódásakor aktiválódnak és részt vesznek az antigén elpusztításában e)ionok: nátrium: mmol/l kálium: mmol/l klorid: mmol/l kalcium: 2,35 2,75 mmol/l f)cukor: 3,5 5,5 mmol/l hormonális szabályozás alatt áll g)bilirubin: 5 20 μmol/l a haemoglobin anyagcsere terméke

131 A vérplazma h) maradék nitrogén és kreatinin: maradék nitrogén: 3 8 mmol/l kreatinin: μmmol/l a fehérjék plazmából való kicsapása után is megmarad a vérben a vese választja ki

132 A vérplazma 4. A vér vegyhatása: a) szervezet működése szempontjából elengedhetetlen b) pH 7,34 ± 0,05 c) az állandó vegyhatást biztosító pufferrendszerek: bikarbonat pufferrendszer plazma fehérjék vörösvérsejt d) az állandó vegyhatás biztosításában resztvevő szervek: tüdő, vese

133 133 Vér szerepe/feladatai tápanyaggal látja el a sejteket oxigént szállít a sejteknek hatóanyagokat/hormonokat szállít a sejteknek az életfolyamatok szabályozásához elszállítja a sejtben végbemenő életfolyamatok során keletkezett bomlástermékeket (pl.: széndioxid) közreműködik a védekezésben – immunanyagok, fehérvérsejtek révén részt vesz a hőszabályozásban, vízháztartásban szabályozza a véralvadást

134 134 Vércsoportok Az emberi vércsoportrendszerek 1. A vércsoport fogalma: az emberi vér felosztása plazmájának kicsapó illetve vörösvérsejtjeinek kicsapható anyagainak egymáshoz való viszonya alapján 2. A vércsoport tulajdonságokat okozó anyagok: a)antigén (agglutinogén): vörösvérsejthez kötött kicsapható anyag ellenanyagképző b) agglutinin: plazmában található kicsapó anyag ellenanyag

135 Vércsoportok 3. Antigén és agglutinin találkozása: agglutinatio 4. Vércsoportrendszerek: a) AB0-rendszer: felfedezése: Landsteiner (1901) ( ) 1898-tól a bécsi Pathológiai Intézet munkatársa majd vezetője 1919-ig től haláláig New York-i Rockefeller intézetben dolgozik.

136 136 Vércsoportok Vörösvértestek antigén tulajdonsága alapján Két vércsoportrendszer: ABO és az Rh ABO: a vörösvértest agglutinogénjei szerint: A, B, AB, 0 Rh: Rh-pozitív, Rh-negatív

137 137 vércsoport ABAB0 Vörösvértest antigén (agglutinogén) ABAB- plazma (agglutinin) anti - Banti-A-anti-A és anti-B

138 138 Vércsoportok b) Rh-rendszer: felfedezése: Landsteiner és Wiener (1940) Bunder majom vérével nyulakat immulizáltak, az így nyert savó egyes emberek vérét kicsapta, Rh (D) pozitív, mások vérét viszont nem Rh (D) negatív.

139 139 Antigén – és agglutinin tartalma vércsoportRh (D) pozitivRh (D) negatív vörösvértest antigén (agglutinogén) D antigén vanD antigén nincs plazma (agglutinin) --

140 140 c) vércsoportrendszerek jellemzői: a két vércsoportrendszer egymástól független (kodominancia) a plazmában Rh (D) agglutinin normális esetben soha nincs! az Rh (D) ellenanyag megjelenése: hibás transzfúzió esetén Rh (D) negatív anya Rh (D) pozitív magzati terhessége esetén

141 141

142 142 Nyirokrendszer részei: nyirok, nyirokerek, nyiroktüszők, nyirokszervek (nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy) a vérplazmából származó folyadékot a szervezet külön gyűjti össze és juttatja a vénás hálózatba nagyvérkör kapillárisainál képződik a plazmafehérjéket és zsírokat tartalmazó nyirok a nyirokerek szűrőállomásokon mennek keresztül, ezek a nyirokcsomók: feladata védekezés>gyulladás kiszűrése, elpusztítása

143 143 Nyirokrendszer 1. A nyirok: a) fogalma: a kapillarisokból a szövetközti térbe kiszűrődött folyadék b) összetétele: víz, lúgos vegyhatású, plazmafehérje, zsír, elvétve lymphocyta c) elvezetés sajátosságai: a nyirokerek vakon kezdődnek a nyirokerek endothelje szelepszerűen működik

144 144 Nyirokrendszer

145 145 Nyirokrendszer a nyirokerek billentyűi szelepszerűen működik a nyirokerek kompressziója (szervek vagy izomműködés) serkenti a nyirokkeringést

146 146 Nyirokrendszer negatív mellkasi nyomás gyorsítja a nyirok áramlását

147 147 Nyirokrendszer 2. A nyirokutak: a) felépítése: ereknél tanultak a vénás rendszer "mellékpályája"

148 148 Nyirokrendszer b) lefutása nyirokkapillaris nyirokér nyirokcsomó nyirokér nyiroktörzs angulus venosusba torkollik

149 149 Nyirokrendszer 3. Nyirokcsomó: a) elhelyezkedése: általában felületesen, egy egy testtájék (vagy zsiger) határán található a nyirokerek útjába iktatva b) jellemzői: bab alakú képződmények kb. 2 mm - 2 cm nagyságú kötőszövetes tok veszi körül szerkezete: kéregállomány nyiroktüszők vagy nyirokfolliculusok lymphocytaképzés

150 150 Nyirokrendszer Velőállomány: tágult sinusok RES fagocitáló sejtek domború oldalán lépnek be a nyirokerek (vas afferens) homorú oldalán (hilus) lépnek ki a nyirokerek

151 151 Nyirokrendszer c) működése: lymphocytatermelés (egy része a nyirokba kerül) védekezőműködés fagocitosis: szerepük van a fehérje anyagcserében részt vesznek a vvt. lebontásában és képzésében

152 152 Nyirokrendszer 4. Nyirokszervek a) mandula (tonsilla) felépítése: hámmal borított nyiroktüszők feladata: T és B lymphocyták képzése védekezés helyei: orr vagy garat mandula (tonsilla pharingea) a garat orri szakaszában található

153 153 Nyirokrendszer szájpadmandula (tonsilla palatina) a torok oldalfalán levő két redő között helyezkedik el nyelvmandula (tonsilla lingualis) a nyelvgyök állományában fordul elő

154 154 Nyirokrendszer a) lép (lien): jellemzője: kékesvörös, normálisan nem tapintható, páratlan szerv helye: a rekeszizom alatt a hasüreg bal oldalán

155 155 Nyirokrendszer a IX XI. borda magasságában érintkezik a gyomorral, a hasnyálmiriggyel, a bal vesével és a vastagbéllel

156 156 Nyirokrendszer Lép felépítése és működése: tok: vékony kötőszövet, sérülékeny fehér pulpa: erek, lymphociták képzése tágult sinusok nyiroktüszőkhöz hasonló Malpighi­testek (folliculi limphatici lienales) lymphociták képzése RES védekezés

157 157 Nyirokrendszer Lép felépítése és működése: vörös pulpa: vérrel telt, laza kötőszövet vérraktározás (1/6) a károsodott kiöregedett vörösvérsejtek és thrombocyták kiszűrése ezek anyagainak részbeni epefestékké alakítása

158 158 Nyirokrendszer c) csecsemőmirigy (thymus) helye: a mellkasban a sternum mögött felépítése: több lebenyből áll

159 159 Nyirokrendszer velő és kéregállománya van nagysága és szöveti felépítése az élet során változik szerepe: T lymphocyta és fejlődése és érése immunválasz

160 160 Nyirokkeringés élettana 1. A fej nyirokcsomói állkapocs alatti háromszögben és a fül mögött és előtt, az állkapocs szöglet alatt találhatók

161 161 Nyirokkeringés élettana a nyirok elvezetése truncus jugularis-on keresztül történik a bal oldali nyirokér a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextraba

162 162 Nyirokkeringés élettana 2. A nyak nyirokcsomóiból kiinduló nyirokér a jobb oldalon a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextraba 3. A felső végtag és a mellkas nyirokelvezetése a nyirokcsomók a hónaljárokban helyezkednek el

163 163 Nyirokkeringés élettana a nyirok elvezetése truncus subclaviuson keresztül történik a bal oldalon nyirokér a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextraba

164 164 Nyirokkeringés élettana 4. A mellkas nyirokelvezetése: a nyirokcsomók elhelyezkedése tüdőkapu főhörgők mentén az aorta két oldalán a nyirokcsomókból a nyirok a truncus bronchomediastinalis keresztül vezetődik el ez az ér a bal oldalon a ductus thoracicusba, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextraba ömlik

165 165 Nyirokkeringés élettana 5. A hasüreg nyirokelvezetése: a nyirokcsomók elhelyezkedése: a hasi szervek kapuja bélfodor az aorta két oldalán a nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chylibe kerül (II. ágyéki csigolya magasságában indul) cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik

166 166 Nyirokkeringés élettana 6. Az alsó végtag nyirokelvezetése: a nyirokcsomók canalis inguinalis-ban helyezkednek el a két oldali nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chyli-be kerül cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik

167 167 Nyirokkeringés élettana 7. A truncus lymphatici dextra és a ductus thoracicus a jobb és a bal oldalon az angulus venosusban ömlik a vénás keringésbe

168 168 Ismétlő kérdések: 1. Hol helyezkedik el a szív? 2. Milyen szerepet játszanak a billentyűk? 3. Melyek az erek típusai? 4. Ismertesse a kisvérkör útját! 5. Sorolja fel a vér feladatait! 6. Mennyi az egészséges felnőtt ember pulzusszáma és vérnyomása? 7. Sorolja fel a vér sejtjeit! 8. Sorolja fel a nyirokrendszer részeit!