A periódusos rendszer és az anyagok tulajdonságai.

Презентация:



Advertisements
Похожие презентации
A Kémiai Kötés II.. Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 12Slide 2 of 47 A kötéselméletek alapkövetelményei A távoli atomokat összehozza. –Az.
Advertisements

Savak és Bázisok. Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 17Slide 2 of 47 Az Arrhenius Elmélet: HCl(g) H + (aq) + Cl - (aq) NaOH(s) Na + (aq) +
Prentice-Hall © 2002Slide 1 of 50 Az atomok elektronszerkezete.
A Kémiai Kötés I. Alapfogalmak. Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 11Slide 2 of 43 Energia Diagramm.
Philip Dutton University of Windsor, Canada N9B 3P4 Prentice-Hall © 2002 General Chemistry Principles and Modern Applications Petrucci Harwood Herring.
Philip Dutton University of Windsor, Canada N9B 3P4 Prentice-Hall © 2002 General Chemistry Principles and Modern Applications Petrucci Harwood Herring.
Spontán változások: Entrópia és a szabadentalpia.
Prentice-Hall © 2002 General Chemistry: Chapter 1 Slide 1 of 19 Az anyagok csoportosítása Anyag Tiszta anyagok Keverékek Fizikai módszerek Homogén keverékek.
Prentice-Hall © 2002 General Chemistry: Chapter 3 Slide 1 of 37 Vegyületek.
Plates 1s,2s, 3s, 4s, 5s, 6s, 7s, are an alpha particles. Li 3 He 2 2 Be B 5 The beginning of formation of a ring 2p, around and between plates 1s.
Oldatok és Tulajdonságaik. Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 14Slide 2 of 46 Az Oldatok Fajtái és Terminológiája Az oldatok homogén keverékek.
1 Oxidáció és Redukció A kémiai reakciók típusai Az oxidációs szám Oxidációs-redukciós egyenletek felírása Diszporporcionálódás Relatív oxidáló és redukálóképesség.
Keverékek A keverékek bármely halmazállapotú anyagokból keletkezhetnek.
Philip Dutton University of Windsor, Canada N9B 3P4 Prentice-Hall © 2002 General Chemistry Principles and Modern Applications Petrucci Harwood Herring.
A Sav-bázis Egyensúlyok Alkalmazásai. A Sajátion Hatás A sajátion hatás azt az egyensúlyra ható jelenséget írja le, amikor olyan más anyagot adunk a rendszerhez,
Генетическая связь между неорганическими соединениями.
Állandóság és változás környezetünkben. Anyag és tulajdonságai Természetes anyag: kő, fa Mesterséges anyag: papír, műanyag, üveg Az anyag részecskékből.
Magkémia Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 26Slide 2 of 47 A radioaktivitás Alfa részecskék, : –He atomok magjai, 4 He 2+. –Kis áthatolóképesség,
Химические свойства металлов Разработано учителем химии МОБУ « Лицей 5» г. Оренбурга Павловой Е. С.
1 HOL TARTUNK?. 2 A termodinamika főtételei I. Zárt rendszer belső energiája állandó, mindaddig, amíg azt munkavégzés vagy mindaddig, amíg azt munkavégzés.
Транксрипт:

A periódusos rendszer és az anyagok tulajdonságai

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 2 of 35 Az elemek csoportosítása: A periódusos törvény és a periódusos rendszer 1869, Dimitrij Mengyelejev Lother Meyer Ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorba állítjuk, akkor néhány tulajdonság periódikusan ismétlődni fog.

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 3 of 35 A periódusos törvény

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 4 of 35 A Mengyelejev féle periódusos rendszer 1871 = 44 = 72 = 68 = 100

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 5 of 35 A megjósolt elemek felfedezése

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 6 of 35 A Röntgen spektrum Moseley 1913 –A röntgensugárzást elektronátmenettel magyarázták, melynek során az elektronok az atommaghoz közeli pályára kerülnek. –A frekvenciákat az atommagok töltéséhez viszonyította. = A (Z – b) 2 –Új elemek létének megjóslására használták (43, 61, 75), melyeket később fel is fedeztek.

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 7 of 35 A periódusos rendszer AlkálifémekAlkáli földfémekÁtmeneti fémekHalogénekNemesgázok Lantanoidák és Aktinoidák Főcsoport

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 8 of 35 Fémek, nemfémek és ionjaik Fémek –Jó hő- és elektromos vezetők. –Könnyen megmunkálhatók. –Közepes vagy magas olvadáspontúak. Nemfémek –Hő és elektromos áram szempontjából szigetelők. –Rideg szilárd anyagok. –Néhányuk szobahőmérsékleten gáz.

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 9 of 35 A fémek elektronleadásra hajlamosak

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 10 of 35 A nemfémek elektronleadásra hajlamosak

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 11 of 35 Electron Configuration of Some Ions

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 12 of 35 Az atomok és ionjaik mérete

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 13 of 35 Atomsugár

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 14 of 35 Árnyékolás és penetráció Z eff = Z – S E n = - RHRH n2n2 Z eff 2

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 15 of 35 Ionos sugár (kationok)

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 16 of 35 Ionos sugár (anionok)

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 17 of 35 Atom és ionsugarak

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 18 of 35 Ionizációs energia Mg(g) Mg + (g) + e - I 1 = 738 kJ Mg + (g) Mg 2+ (g) + e - I 2 = 1451 kJ I = R H n2n2 Z eff 2

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 19 of 35 Első ionizációs energia

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 20 of 35 Table 10.4 Ionization Energies of the Third-Period Elements (in kJ/mol) I 2 (Mg) vs. I 3 (Mg) I 1 (Mg) vs. I 1 (Al) I 1 (P) vs. I 1 (S)

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 21 of 35 Elektron affinitás F(g) + e - F - (g) EA = -328 kJ F(1s 2 2s 2 2p 5 ) + e - F - (1s 2 2s 2 2p 5 ) Li(g) + e - Li - (g) EA = kJ

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 22 of 35 Első elektron affinitás

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 23 of 35 Második elektron affinitás O(g) + e - O - (g) EA = -141 kJ O - (g) + e - O 2- (g) EA = +744 kJ

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 24 of 35 Mágneses tulajdonságok Diamágneses atomok vagy ionok: –Minden e - párosított. –A mágneses mező kismértékben taszítja. Paramágneses atomok vagy ionok: –Párosítatlan e -. –Külső mágneses mező vonzza.

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 25 of 35 Paramágnesesség

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 26 of 35 Az elemek periódikus tulajdonságai

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 27 of Forráspont ? ?

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 28 of 35 Az elemek olvadáspontjai

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 29 of 35 A vegyületek olvadáspontjai

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 30 of 35 1 és 2 főcsoportbeli fémek redukálóképessége 2 K(s) + 2 H 2 O(l) 2 K OH - + H 2 (g) Ca(s) + 2 H 2 O(l) Ca OH - + H 2 (g) I 1 = 419 kJ I 1 = 590 kJ I 2 = 1145 kJ

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 31 of 35 A halogének oxidálóképessége 2 Na + Cl 2 2 NaCl Cl I - 2 Cl - + I 2

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 32 of 35 Az elemek oxidjainak sav-bázis tulajdonságai Bázikus oxidok vagy bázis anhidridek: Li 2 O(s) + H 2 O(l) 2 Li + (aq) + 2 OH - (aq) Savas oxidok vagy sav anhidridek: SO 2 (g) + H 2 O(l) H 2 SO 3 (aq) Na 2 O és MgO bázikus oldatot eredményez Cl 2 O, SO 2 és P 4 O 10 savas oldatot eredményez SiO 2 erős bázisban oldódik, savas oxid.

Prentice-Hall © 2002General Chemistry: Chapter 10Slide 33 of 35 Focus on The Periodic Law and Mercury Should be a solid. Relativistic shrinking of s-orbitals affects all heavy metals but is maximum with Hg.