dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Jogi és gazdálkodási alapismeretek a közművelődésben

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Preambulum: Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. Preambulum: Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Önkormányzati alapjogok Magyar Köztársaság Alkotmánya IX. fejezet

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Önkormányzati alapjogok: (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, (3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. (4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Önkormányzati alapjogok: Önkormányzati alapjogok: (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeke… (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeke…

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Önkormányzati alapjogok: (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Önkormányzati alapjogok: (7) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (8) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő- testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. (9) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Önkormányzati alapjogok: (10)Az önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlők. (11)A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Működési terület: Az önkormányzati alapintézmények működtetése Településrendezési feladatok Helyi gazdaság fejlesztése Közszolgáltatások biztosítása Államigazgatási feladatok

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az önkormányzatok típusai: KözségVáros Megyei jogú város Főváros Kerületi önkormányzatok Megye

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Feladat és hatáskörök: Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek címzettje a képviselő testület. A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek, a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Feladat- és hatáskörök: A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A települési önkormányzat feladatai: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában;

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A települési önkormányzat feladatai: az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A települési önkormányzat feladatai: (2) …a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A települési önkormányzat feladatai: (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A települési önkormányzat hatáskörei: (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el… (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. (4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt alapíthat, kinevezi a vezetőiket, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A települési önkormányzat hatáskörei A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő- testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A települési önkormányzat hatáskörei: A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A települési önkormányzat hatáskörei A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A települési önkormányzatok társulásai A települési önkormányzatok képviselő- testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A települési önkormányzatok társulásai Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Többcélú kistérségi társulás más!

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az önkormányzatok bevételei (1) Átengedett központi adók - SZJA meghatározott része - Egyéb megosztott adók - Gépjárműadó - illetékek

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az önkormányzatok bevételei (2) Céltámogatások. Az OGY. által meghat. kiemelt társadalmi célokra. Kizárólag az adott célra használható fel. Igényelni kell. (3) Kieg. állami támogatás. ÖNHIKI. Működőképesség védelmében.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az önkormányzatok bevételei (4) Címzett támogatások (nagy költségigényű beruházások megvalósítására) (5) Normatív finanszírozás (6) Hitelek (kötvénykibocsátás is) (7) Pályázati források (EU különösen) (8)Helyi adók: magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó (9) Bírságok (10) Önkormányzati tevékenység, vállalkozás, vagyon hasznosítás eredménye.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Önkormányzati vagyon Volt állami területű földek, legelők, erdők Helyi célú közterületek Vízfolyások, kiszáradt medrek és tavak Korábbi tanácsi vállalatok vagyonának törvényben meghatározott része Közművek építményei Közintézmények vagyona Önkormányzati lakó- és középületek

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Önkormányzati törzsvagyon A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Forgalomképtelen: helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok és minden amit amelyet törvény vagy helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. Korlátozottan forgalomképes: közművek, intézmények és középületek. Forgalomképes vagyon: rendkívül fontos az önkormányzat gazdálkodása szempontjából.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Preambulum: A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége… Preambulum: A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége…

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi CXL. törvény A törvény célja: a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak védelméről, tudományos feldolgozásáról és közkinccsé tételéről, b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos intézmények tevékenységét, c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését, d) szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét, e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi CXL. törvény Muzeális intézmények Nyilvános könyvtári ellátás A közművelődésről

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődés általános szabályai A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A közművelődési intézmény szerepét betöltheti: a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A helyi közművelődés A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A települési önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége a törvényben felsorolt feladatok alapján. Közösségi szintér (község) és/vagy közművelődési intézmény (város, fővárosi kerület, megyei jogú város) biztosítása. Közművelődési megállapodás megkötése.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A helyi közművelődés A közművelődés helyi lakossági képviselete: Közművelődési Tanács

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás Megyei és országos szinten

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A miniszter közművelődési ágazati irányító hatásköre közreműködik a művelődéshez való jogok biztosításában, kiadja a közművelődési feladatellátáshoz szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat, kiadja a közép- és felsőfokú szakmai képzés, minősített szakmai továbbképzés követelményeit, rendeletben határozza meg az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, véleményezési jogot gyakorol a helyi önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén, meghatározza a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás tartalmát és rendjét, felelősségi körében gondoskodik a felügyelete alatt működő, a közművelődést szolgáló központi költségvetési intézmény fenntartásáról, irányításáról, a szakfelügyelet keretében közművelődési szakértő bevonásával ellenőrzi a törvény előírásainak és egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődés finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei A települési és megyei (fővárosi) önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív állami hozzájárulásban részesülnek (2010-ben beépült más összeolvadt más normatívákkal településüzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális normatíva lett). A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani: a közművelődés országos feladatainak finanszírozását, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak működési támogatását. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázatok útján gondoskodik az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre (külön kormányrendelet alapján)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról A rendelet hatálya kiterjed azokra a helyi önkormányzatokra, amelyek nyilvános könyvtárakat tartanak fenn, illetve a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják, továbbá amelyek közművelődési intézményeket és közösségi színtereket tartanak fenn, illetve ezen intézmények működtetésére tárgyévben - vagy az azt megelőző években - közművelődési megállapodást kötöttek. A rendelet hatálya kiterjed azokra a helyi önkormányzatokra, amelyek nyilvános könyvtárakat tartanak fenn, illetve a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják, továbbá amelyek közművelődési intézményeket és közösségi színtereket tartanak fenn, illetve ezen intézmények működtetésére tárgyévben - vagy az azt megelőző években - közművelődési megállapodást kötöttek.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődési támogatás rendje (1) A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődési támogatás rendje A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg a) 90%-a a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, b) 10%-a a helyi önkormányzatok által újonnan, a támogatás igénylésének évében vagy az azt megelőző esztendőben alapított közművelődési intézmények, kijelölt közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapításárahasználható fel az önkormányzat által felajánlott önrész arányában. Amennyiben az adott évben igény hiányában a 10%-os keretnél maradvány mutatkozna, úgy az felhasználható a 90%-os támogatási előirányzatnál

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődési támogatás rendje A helyi önkormányzat minden év március 25-éig nyújthatja be támogatási igényét - az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és csatolt dokumentumok megküldésével - a területileg illetékes Igazgatóság útján a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusnak (a továbbiakban: Művelődési Intézet). Az Igazgatóságok - az esetleges hiánypótlás után, véleményükkel, ellenőrzési feladatuk eredményét jelezve - legkésőbb április 20-ig továbbítják az igényléseket a Művelődési Intézetnek. A Művelődési Intézet az e jogszabály által megfogalmazott arányosítási számításokat elvégzi, s erről szóló döntési javaslatát minden év május 15-éig küldi meg a Minisztérium részére.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közművelődési támogatás rendje A közművelődési intézmények, közösségi színterek támogatásának kiszámítása során a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések esetén a számítás kedvezőbb. A javaslat alapján az oktatási és kulturális miniszter hirdet eredményt. A Minisztérium a támogatási döntést tárgyév május 30-áig közzéteszi a Kulturális Közlönyben, valamint a Minisztérium honlapján.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi XXIII. Törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról A Nemzeti Kulturális Alap az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens NKA Miniszter, NKA Bizottság, kollégiumok Pályázatokról az egyes kollégiumok döntenek, de az utolsó szó a Bizottságé!

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens NKA bevételei a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka; az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötöslottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára. b) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök; c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései; d) egyéb bevételek.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens NKA támogatáspolitikája a) kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére; b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre; c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre; d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre; e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra; f) a nemzetközi tagdíjakra.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens NKA Bizottság 2010 április Bizottsági testület A Bizottság elnöke: Harsányi László, közgazdász (Budapest) Fitz Péter, igazgató, BTM Fővárosi Képtár, Budapest Kozma Károly, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke (Budapest) Gács Anna, egyetemi docens, ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet (Budapest) Hegedűs D. Géza, színművész (Budapest) Kiss János, balettművész, a Győri Balett igazgatója, (Győr) Koncz Erika, főosztályvezető, OKM (Budapest) Meggyesi Tamás, professor emeritus, Budapesti Műszaki Egyetem (Budapest) Nagy Bálint, elnök, Magyar Reklámszövetség (Budapest) Ramháb Mária, igazgató, Katona József Megyei Könyvtár (Kecskemét) Rózsa Edit, ügyvezető, EUROCOM Kommunikációs Kft. (Miskolc) Fitz Péter, igazgató, BTM Fővárosi Képtár, Budapest Kozma Károly, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke (Budapest) Gács Anna, egyetemi docens, ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet (Budapest) Hegedűs D. Géza, színművész (Budapest) Kiss János, balettművész, a Győri Balett igazgatója, (Győr) Koncz Erika, főosztályvezető, OKM (Budapest) Meggyesi Tamás, professor emeritus, Budapesti Műszaki Egyetem (Budapest) Nagy Bálint, elnök, Magyar Reklámszövetség (Budapest) Ramháb Mária, igazgató, Katona József Megyei Könyvtár (Kecskemét) Rózsa Edit, ügyvezető, EUROCOM Kommunikációs Kft. (Miskolc)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens NKA állandó kollégiumai Építőművészeti Szakmai Kollégium Építőművészeti Szakmai Kollégium Fotóművészeti Szakmai Kollégium Fotóművészeti Szakmai Kollégium Iparművészeti Szakmai Kollégium Iparművészeti Szakmai Kollégium Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégium Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégium Képzőművészeti Szakmai Kollégium Képzőművészeti Szakmai Kollégium Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégium Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégium Könyvtári Szakmai Kollégium Könyvtári Szakmai Kollégium Levéltári Szakmai Kollégium Levéltári Szakmai Kollégium Múzeumi Szakmai Kollégium Múzeumi Szakmai Kollégium Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégium Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégium Népművészeti Szakmai Kollégium Népművészeti Szakmai Kollégium Szépirodalmi Szakmai Kollégium Szépirodalmi Szakmai Kollégium Színházi Szakmai Kollégium Színházi Szakmai Kollégium Táncművészeti Szakmai Kollégium Táncművészeti Szakmai Kollégium Zenei Szakmai Kollégium Zenei Szakmai Kollégium

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Közművelődési szakmai kollégium Közművelődési Szakmai Kollégium A kollégium vezetője: Koncz Gábor, igazgató, Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest) Bokor Béla, igazgató, Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ (Pécs) Darócziné Szalai Edit, ügyvezető igazgató, Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. (Paks) Józsa Katalin, közművelődési szakember, Kecskeméti Ifjúsági Otthon igazgatója (Kecskemét) Kary József, közművelődési igazgató-helyettes, Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye (Eger) Kerekes László, művelődési szakértő (Budapest) Kiss Gábor, művelődésszervező, osztályvezető, Budapesti Művelődési Központ (Budapest) Kölcseyné Balázs Mária, pedagógus, művelődésszervező, tanársegéd, Szent István Egyetem Gazdasági Kar (Békéscsaba) Nébliné Babik Katalin, közművelődési referens, kulturális csoportvezető, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kulturális és Vendégforgalmi Osztály (Miskolc) Szakall Judit, népművelő-drámatanár (Budapest) Szurmainé Silkó Mária, főosztályvezető, OKM (Budapest)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens NKA ideiglenes kollégiumai Miniszteri Ideiglenes Kollégium Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Szakmai Kollégium

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Preambulum: A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Preambulum: A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jogi védelem tárgya Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jogi védelem tárgya Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jogi védelem tárgya h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jogi védelem tárgya A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jog Azt illeti meg aki a művet megalkotta. Más szerző művének át- és feldolgozása, fordítása is szerzői jogi védelem aláesik, ha megállapítható annak egyéni, eredeti jelege. Közös mű: több szerző esetén együttesen illeti meg a szerzőket a szerzői jog. illeti meg a szerzőket a szerzői jog.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) A nyilvános zenefelhasználás engedélyezést az Artisjus Műsorengedélyezési Főosztálya - Budapest területét 3 részre osztva, az ország egyéb területein vidéki székhellyel 6, budapesti székhellyel 5 területi kirendeltsége útján - végzi. A nyilvános zenefelhasználás engedélyezést az Artisjus Műsorengedélyezési Főosztálya - Budapest területét 3 részre osztva, az ország egyéb területein vidéki székhellyel 6, budapesti székhellyel 5 területi kirendeltsége útján - végzi.Artisjus Műsorengedélyezési FőosztályaArtisjus Műsorengedélyezési Főosztálya

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A zeneműveket felhasználó kötelezettségei A nyilvános zenefelhasználás bejelentése és a már bejelentett zenefelhasználás megváltozásának bejelentése a közös jogkezelést végző Artisjushoz a szerzői jogi törvény szerint kötelező. Ennek elmulasztása esetén az Artisjust a fizetendő jogdíjon felül költségátalány illeti meg. szerzői jogi törvény szerintszerzői jogi törvény szerint A bejelentési kötelezettséget a zenefelhasználás megkezdése előtt adatszolgáltatási lapok kitöltésével kell teljesíteni. adatszolgáltatási lapokadatszolgáltatási lapok

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A zeneműveket felhasználó kötelezettségei Az adatszolgáltatási lap minden típusában az Artisjus megjelöli a szerzői jogdíjfizetés főbb jogszabályi alapját, valamint külön felhívja a felhasználók figyelmét a jogdíjfizetést érintő bármiféle változás bejelentési kötelezettségükre.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A zeneműveket felhasználó kötelezettségei A zenefelhasználás különböző módjaira - figyelemmel a jogdíj mértékének megállapításakor használt szempontokra - más- más adatszolgáltatási lapot használunk, ezeken a valóságnak megfelelően kell feltüntetni a zenefelhasználás körülményeit és a zenefelhasználást végző adatait, majd eredeti aláírással és pecséttel ellátva kell ezeket eljuttatni a Műsorengedélyezési Főosztály megfelelő vidéki vagy fővárosi címére.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A zeneműveket felhasználó kötelezettségei Az adatszolgáltatási lap időben történő megküldése és pontos kitöltése az engedélyezéshez elengedhetetlen. Az adatszolgáltatási lap időben történő megküldése és pontos kitöltése az engedélyezéshez elengedhetetlen. A felhasználó a felhasználási engedélyt csak a Jogdíjközlemények szerinti jogdíj megfizetésével szerezi meg. A felhasználó a felhasználási engedélyt csak a Jogdíjközlemények szerinti jogdíj megfizetésével szerezi meg. A be nem jelentett, vagy a bejelentéstől eltérő, illetve az a felhasználás, amellyel kapcsolatosan a felhasználó a jogdíjat nem fizette meg, szerzői jogot sért. A be nem jelentett, vagy a bejelentéstől eltérő, illetve az a felhasználás, amellyel kapcsolatosan a felhasználó a jogdíjat nem fizette meg, szerzői jogot sért.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A zeneműveket felhasználó kötelezettségei A zenefelhasználók kötelesek időszakonként bejelenteni az elhangzott élőzenei műsorszámokat is. A jogszabály által előírt bejelentési kötelezettség mellett szükség van a folyamatos és egész országra kiterjedő ellenőrzésre is. Az Artisjus folyamatosan tartja a kapcsolatot a zenét szolgáltató üzletekkel, és e közben ellenőrzik a zenefelhasználás körülményeinek esetleges változását, a bejelentési kötelezettség teljesítését és ebben az utóbbi körben a nem zenélő üzleteket is.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A zeneműveket felhasználó kötelezettségei Az ellenőrzések során, ha a zenefelhasználást vagy annak módosulását a felhasználó nem jelentette be, a helyszínen adatszolgáltatási lapot állítanak ki. Az ellenőrzések során, ha a zenefelhasználást vagy annak módosulását a felhasználó nem jelentette be, a helyszínen adatszolgáltatási lapot állítanak ki.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jogdíj A jogdíjszámlák kiállítása, kiküldése a felhasználók bejelentései, illetve a zenét szolgáltató helyeken kiállított adatszolgáltatási lapok és egyéb adatok alapján történik. A jogdíjszámlák kiállítása, kiküldése a felhasználók bejelentései, illetve a zenét szolgáltató helyeken kiállított adatszolgáltatási lapok és egyéb adatok alapján történik. A szerzői jogi törvény tartalmazza a "mű felhasználása ellenében. díjazás illeti meg a szerzőt" elvet. A megállapított jogdíjak célja tehát minden esetben az, hogy az Artisjus által képviselt jogosultak szerzői jog által védett műveik, teljesítményeik nyilvános előadása ellenértékeként megfelelő díjazásban részesüljenek. A szerzői jogi törvény tartalmazza a "mű felhasználása ellenében. díjazás illeti meg a szerzőt" elvet. A megállapított jogdíjak célja tehát minden esetben az, hogy az Artisjus által képviselt jogosultak szerzői jog által védett műveik, teljesítményeik nyilvános előadása ellenértékeként megfelelő díjazásban részesüljenek. A jogdíjakat az Artisjus Jogdíjközleményekben állapítja meg a nemzeti kulturális örökség minisztere jóváhagyásával. A miniszter jóváhagyás előtt a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szerveitől véleményt kért. A miniszter által jóváhagyott jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételei a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kerülnek. A jogdíjakat az Artisjus Jogdíjközleményekben állapítja meg a nemzeti kulturális örökség minisztere jóváhagyásával. A miniszter jóváhagyás előtt a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szerveitől véleményt kért. A miniszter által jóváhagyott jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételei a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kerülnek.Jogdíjközleményekben

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A szerzői jogdíj A jogdíjak összegét tartalmazó Jogdíjközleményekben igen differenciált osztályozási rendszert alakítottunk ki. Ennek az a célja, hogy a fizetendő jogdíj arányban álljon a nyilvános zenefelhasználás módjával és tükröződjön abban a zene szerepének fontossága. A jogdíjak összegét tartalmazó Jogdíjközleményekben igen differenciált osztályozási rendszert alakítottunk ki. Ennek az a célja, hogy a fizetendő jogdíj arányban álljon a nyilvános zenefelhasználás módjával és tükröződjön abban a zene szerepének fontossága. A megfizetett jogdíjak az Artisjus által képviselt szerzőket (bel és külföldiek), valamint gépzenei felhasználás esetén a szomszédos jogi jogosultakat - előadóművészeket és hangfelvétel kiadókat - illetik meg. A szerzői jogdíjak felosztásának módját a szerzők által elfogadott felosztási szabályzat határozza meg. A megfizetett jogdíjak az Artisjus által képviselt szerzőket (bel és külföldiek), valamint gépzenei felhasználás esetén a szomszédos jogi jogosultakat - előadóművészeket és hangfelvétel kiadókat - illetik meg. A szerzői jogdíjak felosztásának módját a szerzők által elfogadott felosztási szabályzat határozza meg.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Hol szól a zene? 1. Vendéglátó üzletekben. 2. Kereskedelmi és (nem kereskedelmi) szálláshelyeken. 3. Kereskedelmi és szolgáltató üzletekben. 4. Koncerteken, bálokon, egyéb alkalmi zenés-táncos rendezvényeken, táncházakban, műsoros előadásokon, művelődési házak vagy önkormányzatok által szervezett előadásokon és rendezvényeken (például majális, borfesztivál stb.) és egyéb eseti rendezvényeken történő zenefelhasználása.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Mit jelent az engedély? A fenti szabályok megtartásával és a Jogdíjközlemények által megállapított jogdíjak megfizetésével bármely felhasználó a meghatározott időszakban vagy rendezvényre megszerezi a már nyilvánosságra hozott nyilvános előadásához szükséges szerzői engedélyeket, valamint gépzenei nyilvános előadás esetén megfizeti a hangfelvételek előállítóit és az azokon szereplő eladóművészeket a szerzői jogi törvény alapján illető jogdíjat is. A fenti szabályok megtartásával és a Jogdíjközlemények által megállapított jogdíjak megfizetésével bármely felhasználó a meghatározott időszakban vagy rendezvényre megszerezi a már nyilvánosságra hozott nyilvános előadásához szükséges szerzői engedélyeket, valamint gépzenei nyilvános előadás esetén megfizeti a hangfelvételek előállítóit és az azokon szereplő eladóművészeket a szerzői jogi törvény alapján illető jogdíjat is. Az egyszeri - Artisjushoz történő - bejelentéssel és a jogdíjak megfizetésével a fenti jogosultak tekintetében szerzői jogilag "jogtiszta" - azaz engedélyezett - nyilvános előadást valósíthat meg. Az egyszeri - Artisjushoz történő - bejelentéssel és a jogdíjak megfizetésével a fenti jogosultak tekintetében szerzői jogilag "jogtiszta" - azaz engedélyezett - nyilvános előadást valósíthat meg.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Jogszabályok még évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kultúra finanszírozásának forrásközpontjai 1.) Az állam A központi költségvetés A központi hatalmi fejezetek A Kormány és a minisztériumok Egyéb kiemelt előirányzatok Kiemelt előirányzatú alapok 1.2. A területi önkormányzatok 1.3. Programköltségvetések 2.) A profit szektor 3.) A nonprofit szektor 4.) A háztartás

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens 5.) A külföldi források 5.1. Nemzetközi szervezetek 5.2. Megrendelések, állami hitelek, támogatások, 5.3. Követségek, külföldi intézetek 5.4. Nonprofit szervezetek 5.5. Külföldiek vásárlásai nálunk 5.6. Európai Unió.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az állami kultúrpolitika alapkérdése a finanszírozás Miért van szükség a kultúra közpénzekből való támogatására? Miért van szükség a kultúra közpénzekből való támogatására? Milyen módon lehet ezt hatékonyan megvalósítani? Milyen módon lehet ezt hatékonyan megvalósítani?

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A jó kultúrpolitika kihívása az, hogy elfogadtassa az adófizető közvéleménnyel és a pénzvilággal, a kultúra, a művészetek támogatása nem áldozat, hanem hasznot termelő, hosszú távú beruházás. A jó kultúrpolitika kihívása az, hogy elfogadtassa az adófizető közvéleménnyel és a pénzvilággal, a kultúra, a művészetek támogatása nem áldozat, hanem hasznot termelő, hosszú távú beruházás.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Három módszer előnye és hátránya: 1. A kultúra állami támogatására alapozott finanszírozás a. a közjószág a. a közjószág b. az emberi tőke b. az emberi tőke

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens 2. A kulturális tevékenység más ágazatokban lecsapódó hasznának a kultúrába való visszaforgatása - költség-haszon elemzés - költség-haszon elemzés

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens 3. A kulturális szférán belüli újraelosztás a. élő kultúra támogatása a konzerv kultúra rovására a. élő kultúra támogatása a konzerv kultúra rovására b. a hazai kultúra támogatása a külföldi kultúra rovására b. a hazai kultúra támogatása a külföldi kultúra rovására c. az értékes támogatása az értéktelen rovására c. az értékes támogatása az értéktelen rovására d. a nyereség arányában fizetett kulturális hozzájárulás d. a nyereség arányában fizetett kulturális hozzájárulás e. az árbevétel arányában fizetett kulturális hozzájárulás e. az árbevétel arányában fizetett kulturális hozzájárulás

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Alapdilemma: Az állami kultúrpolitika alapkérdése a finanszírozás; annak végiggondolása, hogy miért van szükség a kultúra közpénzekből való támogatására, és hogyan lehet ezt a leghatékonyabban megvalósítani. Az állami kultúrpolitika alapkérdése a finanszírozás; annak végiggondolása, hogy miért van szükség a kultúra közpénzekből való támogatására, és hogyan lehet ezt a leghatékonyabban megvalósítani.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Előfeltevés: A jó kultúrpolitika hivatása az is, hogy elfogadtassa az adófizető közvéleménnyel és a pénzvilággal, a kultúra, a művészetek támogatása nem áldozat, hanem hasznot termelő, hosszú távú beruházás. A jó kultúrpolitika hivatása az is, hogy elfogadtassa az adófizető közvéleménnyel és a pénzvilággal, a kultúra, a művészetek támogatása nem áldozat, hanem hasznot termelő, hosszú távú beruházás.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A lehetséges módszerek: 1. A kultúra állami támogatására alapozott finanszírozás a kultúra támogatása össztársadalmi érdek 2. A kulturális tevékenység más ágazatokban lecsapódó hasznának a kultúrába való visszaforgatása a piaci szervezetek profitjához gyakran az olcsón nyújtott kulturális szolgáltatások is hozzájárulnak

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens 3. A kulturális szférán belüli jövedelemátcsoportosítás; - Az élő kultúra támogatása a konzervkultúra rovására - A hazai kultúra támogatása az Külföldi (import) kultúra rovására - Az értékes kultúra támogatása az értéktelen kultúra rovására - A nyereség arányában fizetett kulturális hozzájárulás - A bevétel arányában fizetett kulturális hozzájárulás

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kultúrafinanszírozás nemzetközi modelljei 1. Klientista önkormányzati modell az önkormányzat legfontosabb feladata, hogy kijárja a forrásokat. Intézmények irányába is ez adekvát. Alapelv: ha van mire kérni, van mivel érvelni. Személyes kapcsolatok szerepe nagy. Nyugat- Európa.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Gazdaságfejlesztő modell nyereségérdekelt önkormányzatok; alapvető célja, hogy minél több gazdasági szervezetet jöjjön létre a területén, amelyek biztosítják a többletforrást, helyi adók, szponzori pénzek formájában vagy az önkormányzat maga is tulajdonossá válik a gazdálkodásban. A forrás nagyságának feltétele a helyi gazdaság állapota. (USA, Kanada) Gazdaságfejlesztő modell nyereségérdekelt önkormányzatok; alapvető célja, hogy minél több gazdasági szervezetet jöjjön létre a területén, amelyek biztosítják a többletforrást, helyi adók, szponzori pénzek formájában vagy az önkormányzat maga is tulajdonossá válik a gazdálkodásban. A forrás nagyságának feltétele a helyi gazdaság állapota. (USA, Kanada)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Jóléti modell az államtól kapott források jelennek meg alapvetően, amikor az önkormányzat végrehajtja az állami feladatokat; szoros elszámolás a kiadási oldalon. Jóléti modell az államtól kapott források jelennek meg alapvetően, amikor az önkormányzat végrehajtja az állami feladatokat; szoros elszámolás a kiadási oldalon.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az intézményi bevételek formái a közművelődésben állami támogatás, fenntartói támogatás, működési bevétel, szolgáltatási bevétel, vállalkozási bevétel, szponzori (rendszerváltás előtt vállalati) támogatás, mecenatúra (rendszerváltást követően), állami-, önkormányzati ( rendszerváltás előtt tanácsi)-, civil pályázatok. állami támogatás, fenntartói támogatás, működési bevétel, szolgáltatási bevétel, vállalkozási bevétel, szponzori (rendszerváltás előtt vállalati) támogatás, mecenatúra (rendszerváltást követően), állami-, önkormányzati ( rendszerváltás előtt tanácsi)-, civil pályázatok.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az egyes időszakok intézmény- finanszírozásában a forrásmegoszlás változatos képet mutatott: 1975-től napjainkig

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az önkormányzati rendszer illetve a piacgazdaság következtében 1. Bővült az igénybe vehető források köre 2. Kezdetben állami minimalizmus, majd az állam szerepe ismét erősödik 3. A magán szféra szerepe nő, a vállalati támogatás helyett szponzoráció és mecenatúra 4. A valódi civil kezdeményezések, az önkéntes munka szerepe nő, de nem az előzetes várakozásoknak megfelelően 5. Intézményi önállóság a gazdálkodásban is technikák alkalmazását követeli meg 6. Figyelembe kell venni a háztartások fizetőképességét is az intézményi gazdálkodásban 7. Átszervezések, összevonások 8. Privatizáció, kvázi privatizáció

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kultúra finanszírozása és a feladatok ellátása hibridizáció Ellátói szereplők: Állami Állami For-profit For-profit Nonprofit intézmények Nonprofit intézmények Finanszírozó szereplők: Közösség (ország, település) Közösség (ország, település) csoport csoport egyén egyén

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A finanszírozás két szélső esete A tökéletes kiszolgáltatottság A tökéletes kiszolgáltatottság A tökéletes magárahagyottság A tökéletes magárahagyottság

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A változatok altípusai Eltartásos típus Eltartásos típus Bázisfinanszírozásos típus Bázisfinanszírozásos típus Intézményfinanszírozásos típus Intézményfinanszírozásos típus Feladatfinanszírozásos típus Feladatfinanszírozásos típus Szabadpiaci típus Szabadpiaci típus Ideáltípusok, tiszta formában nehéz példát találni a létezésükre, ezért ezek kombinációi valósulnak meg. Ideáltípusok, tiszta formában nehéz példát találni a létezésükre, ezért ezek kombinációi valósulnak meg.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Intézmény gazdasági önállóságának szintjei Önállóan gazdálkodó Önállóan gazdálkodó Részben önállóan gazdálkodó Részben önállóan gazdálkodó Ezen belül részjogkörrel rendelkező Nagykincstár Nagykincstár Üzleti jellegű egyszemélyes gazdasági társaság Üzleti jellegű egyszemélyes gazdasági társaság

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a szakmai feladatai mellett a gazdasági feladatait is önállóan látja el; önálló gazdasági szervezet, egység Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a szakmai feladatai mellett a gazdasági feladatait is önállóan látja el; önálló gazdasági szervezet, egység Részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény; nincs önálló gazdasági szervezete, egysége, szakmai feladatait tekintve önálló, a gazdasági feladatra vagy egy másik intézmény, vagy egy önálló gazdasági szervezet vagy a fenntartó maga (pl. polgármesteri hivatal nagykincstár) Részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény; nincs önálló gazdasági szervezete, egysége, szakmai feladatait tekintve önálló, a gazdasági feladatra vagy egy másik intézmény, vagy egy önálló gazdasági szervezet vagy a fenntartó maga (pl. polgármesteri hivatal nagykincstár)

Az önkormányzatok ágazatainak irányítási eszközei Ideológiai politikai irányítás Ideológiai politikai irányítás Szakmai művészeti irányítás Szakmai művészeti irányítás Költségvetési gazdasági irányítás* Költségvetési gazdasági irányítás* Adminisztratív normatív-jogi irányítás* Adminisztratív normatív-jogi irányítás* *két fontos rendelet: Település éves költségvetéséről szólóTelepülés éves költségvetéséről szóló Közművelődési feladatellátás feltételrendszerét rögzítőKözművelődési feladatellátás feltételrendszerét rögzítő

A kötelező közművelődési rendeletekről Ahol el is készült a kisvárosokban, ott ritkán szabályozzák a kultúrára fordítható összeget, az adott település évi költségvetési főszámának arányát. Ahol el is készült a kisvárosokban, ott ritkán szabályozzák a kultúrára fordítható összeget, az adott település évi költségvetési főszámának arányát. A nagyvárosok mindegyike behatárolja a kiadásaik keretösszegeit, leírják, hogy mennyit kívánnak a közművelődésre költeni. A nagyvárosok mindegyike behatárolja a kiadásaik keretösszegeit, leírják, hogy mennyit kívánnak a közművelődésre költeni.

Az önkormányzatok pénzhasznosítási módszerei Intézményi költségvetésbe való beépítés Intézményi költségvetésbe való beépítés Klasszikus műv.ház/műv.központ Klasszikus műv.ház/műv.központ Integrált, többcélú (ÁMK, klubkönyvtár) Integrált, többcélú (ÁMK, klubkönyvtár) Összevont, többfunkciós, közös igazgatású (műv.ház + egyéb) Összevont, többfunkciós, közös igazgatású (műv.ház + egyéb) Művészeti intézmények Művészeti intézmények Közgyűjtemények Közgyűjtemények Sportlétesítmények, sportintézmények Sportlétesítmények, sportintézmények Közműsor-szolgáltatást végző intézmények Közműsor-szolgáltatást végző intézmények

Az önkormányzatok pénzhasznosítási módszerei Átadott pénzeszköz államháztartáson kívülre: Átadott pénzeszköz államháztartáson kívülre: Támogatási szerződéssel Támogatási szerződéssel EgyesületeknekEgyesületeknek (Köz)alapítványoknak(Köz)alapítványoknak Szolgáltatási szerződéssel Szolgáltatási szerződéssel Nonprofit gazdasági társaságoknakNonprofit gazdasági társaságoknak Közművelődési megállapodással Közművelődési megállapodással Nonprofit gazdasági társaságoknakNonprofit gazdasági társaságoknak Egyesületeknek, Kulturális vállalkozásoknak, (Köz)alapítványoknak,Egyesületeknek, Kulturális vállalkozásoknak, (Köz)alapítványoknak, Működési támogatással jogi személyiségű civil szervezeteknek

Kisváros – nagyváros A kisvárosok a lélekszámarányos állami támogatásokhoz kevesebbet tesznek hozzá. A kisvárosok a lélekszámarányos állami támogatásokhoz kevesebbet tesznek hozzá. Nekik nagyobb segítséget jelent az állami hozzájárulás. Nekik nagyobb segítséget jelent az állami hozzájárulás. Mindkét településtípusnál igaz, hogy az önkormányzatok általában saját forrásból igyekeznek finanszírozni a közművelődést. Mindkét településtípusnál igaz, hogy az önkormányzatok általában saját forrásból igyekeznek finanszírozni a közművelődést.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A nagyvárosi tendencia A hivatásos művészeti közösségeknek járó központi támogatás csökkenti a nagyvárosok saját kulturális jellegű előirányzatait, a fenntartásukra és működtetésükre szánt összeget, miközben az éves költségvetésbe ágyazottan összességében emeli a település kulturális ráfordításainak összegét. (pl. Győri Balett, Miskolci Szimfonikus Zenekar, stb.) A hivatásos művészeti közösségeknek járó központi támogatás csökkenti a nagyvárosok saját kulturális jellegű előirányzatait, a fenntartásukra és működtetésükre szánt összeget, miközben az éves költségvetésbe ágyazottan összességében emeli a település kulturális ráfordításainak összegét. (pl. Győri Balett, Miskolci Szimfonikus Zenekar, stb.)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nagyvárosok Közművelődési feladatellátást az önkormányzat intézmény-fenntartásra használja Közművelődési feladatellátást az önkormányzat intézmény-fenntartásra használja Integrálják intézményeiket (ez a szórványos településszerkezetű városokra is jellemző) Integrálják intézményeiket (ez a szórványos településszerkezetű városokra is jellemző) Két fő intézménytípus: Két fő intézménytípus: Kultúrpalota – jellegű műv.közp.Kultúrpalota – jellegű műv.közp. ÁMKÁMK

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nagyvárosok – Nonprofit gazdasági társaságok megjelenésének okai Kulturális piachoz jobban alkalmazkodik a működési forma (több lehetőség, alaptevékenységbe visszaforgatható bevétel) Kulturális piachoz jobban alkalmazkodik a működési forma (több lehetőség, alaptevékenységbe visszaforgatható bevétel) Önkormányzatok inkább feladat- és programfinanszírozóak, mint intézmény- fenntartóak lettek Önkormányzatok inkább feladat- és programfinanszírozóak, mint intézmény- fenntartóak lettek

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Kisvárosok Kevésbé fordulnak elő a Kht-k (nonprofit gazdasági társaságok) és a művészeti tevékenységekre is kevésbé jellemző az intézményesülés Kevésbé fordulnak elő a Kht-k (nonprofit gazdasági társaságok) és a művészeti tevékenységekre is kevésbé jellemző az intézményesülés Oka: Nem gazdaságos nekik A közművelődési feladatok ellátását különbözőképpen oldják meg. (Ahány ház, annyi szokás) A közművelődési feladatok ellátását különbözőképpen oldják meg. (Ahány ház, annyi szokás) IntézményfenntartássalIntézményfenntartással FeladatellátássalFeladatellátással

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Kisvárosok közművelődési feladatellátásának szervezeti keretei Klasszikus közművelődési intézmények (ritka: Bicske, Budaörs, Nagymaros, Tamási, Pilisvörösvár) Klasszikus közművelődési intézmények (ritka: Bicske, Budaörs, Nagymaros, Tamási, Pilisvörösvár) Integrált, többcélú ÁMK (Nádudvar, Tapolca, Keszthely, Kunszentmiklós) Integrált, többcélú ÁMK (Nádudvar, Tapolca, Keszthely, Kunszentmiklós) Összevont, többfunkciós, közös igazgatású létesítmények (Kisbér, Tamási) Összevont, többfunkciós, közös igazgatású létesítmények (Kisbér, Tamási)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Kisvárosok közművelődési feladatellátásának szervezeti keretei Az összevont intézményeknél a fenntartó NEM AZ ÖNKORMÁNYZAT, hanem csak a közművelődési szolgáltatásokat finanszírozza, az ingatlant kiadja Az összevont intézményeknél a fenntartó NEM AZ ÖNKORMÁNYZAT, hanem csak a közművelődési szolgáltatásokat finanszírozza, az ingatlant kiadja Magas az adott települések helytörténeti múzeumainak száma. (71,4%) (Érdekes, mert ez nem kötelező feladat) Magas az adott települések helytörténeti múzeumainak száma. (71,4%) (Érdekes, mert ez nem kötelező feladat)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Kisvárosok Nagyobb arányban élnek feladatfinanszírozással. Nagyobb arányban élnek feladatfinanszírozással. Civil szervezetek támogatása: Közvetlen képviselő-testületi támogatás Közvetlen képviselő-testületi támogatás Céltartalék képzésével (pályázat) Céltartalék képzésével (pályázat) Kvázi céltartalék képzésével: Kvázi céltartalék képzésével: (köz)alapítvány (köz)alapítvány Közvetlenül: pályázati úton Közvetlenül: pályázati úton (Pilisvörösvár – német nemz. kisebbség (Pilisvörösvár – német nemz. kisebbség önkormányzata) önkormányzata)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Kisvárosok – Civil kezdeményezések vonzó tényezői: Kedvezőbb adózási és jóváírási feltételek Kedvezőbb adózási és jóváírási feltételek Nagyobb esélyek a szponzori támogatásra Nagyobb esélyek a szponzori támogatásra Az elnyerhető támogatások (pályázatok) Az elnyerhető támogatások (pályázatok) Kis közösségekben a személyes ismeretségek (=nagyobb esélyek) Kis közösségekben a személyes ismeretségek (=nagyobb esélyek) Önkormányzatok számára is egyszerűbb és olcsóbb a módszer Önkormányzatok számára is egyszerűbb és olcsóbb a módszer

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az ÁMK Nagyrészt önállóak, de az oktatási feladatok vannak túlsúlyban Nagyrészt önállóak, de az oktatási feladatok vannak túlsúlyban A közoktatási törvény hatálya alá esnek A közoktatási törvény hatálya alá esnek A döntéshozóik nem a kulturális szakember szemével nézik a feladatellátást A döntéshozóik nem a kulturális szakember szemével nézik a feladatellátást A feladatcsoportok egymástól függetlenül léteznek A feladatcsoportok egymástól függetlenül léteznek

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az önkormányzati fenntartású intézmények Az állagmegóvás, karbantartási költségek általában a közművelődési szakfeladatok terhére történik Az állagmegóvás, karbantartási költségek általában a közművelődési szakfeladatok terhére történik A fenntartói támogatás típusai: A fenntartói támogatás típusai: Működési célú (rendszeres és nem rendszeres, külső személyi juttatások, dologi kiadások, szellemi termékek) Működési célú (rendszeres és nem rendszeres, külső személyi juttatások, dologi kiadások, szellemi termékek) Felhalmozási célú (beruházás, felújítás, immateriális javak) Felhalmozási célú (beruházás, felújítás, immateriális javak)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Fenntartói támogatások Fenntartói támogatások Külföldi segélyek, adományok Külföldi segélyek, adományok Vállalkozásban végezhető szolgáltatásokból Vállalkozásban végezhető szolgáltatásokból Áfa-bevételekből (1%) Áfa-bevételekből (1%) Visszatérítésekből Visszatérítésekből Előző évi pénzmaradványból Előző évi pénzmaradványból Az önkormányzati fenntartású intézmények bevételei

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Intézmények fenntartása Önkormányzatok 69%-ban támogatják az intézmények kiadásait, ez a szám a személyi jellegű kiadásokat és a dologi kiadások 16,6%-át teszi ki Önkormányzatok 69%-ban támogatják az intézmények kiadásait, ez a szám a személyi jellegű kiadásokat és a dologi kiadások 16,6%-át teszi ki A többit működési és pályázati bevételekből finanszírozzák A többit működési és pályázati bevételekből finanszírozzák Lefaragni a személyi jellegű kiadásokból lehet létszámleépítések, intézményi összevonások Lefaragni a személyi jellegű kiadásokból lehet létszámleépítések, intézményi összevonások

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Privatizáció a kultúrában Előfeltevés: léteznek olyan kulturális termékek, amelyek piaci forgalma korlátozott, amelyek korlátozottan forgalomképesek. Ezek a javak közjavak, amelyek a közösség igényeit elégítik ki, tehát a közösségnek kell a finanszírozásukról gondoskodni.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Magánjavak és közjavak: Tiszta magánjószág: a fogyasztók meghatározott köre kizárható azok fogyasztásából; aki hozzájut, megfizeti az ellenértékét; korlátozottan áll rendelkezésre Tiszta magánjószág: a fogyasztók meghatározott köre kizárható azok fogyasztásából; aki hozzájut, megfizeti az ellenértékét; korlátozottan áll rendelkezésre Tiszta közjavak: azok fogyasztásából nem zárható ki senki, bárki fogyasztja, nem csökken a rendelkezésre álló mennyiség Tiszta közjavak: azok fogyasztásából nem zárható ki senki, bárki fogyasztja, nem csökken a rendelkezésre álló mennyiség

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Kulturális javak: Vegyes javak: használatából a fogyasztók bizonyos csoportja kizárható, de nincs versengés a fogyasztók között Vegyes javak: használatából a fogyasztók bizonyos csoportja kizárható, de nincs versengés a fogyasztók között A kulturális javak jelentős része azért közjószágnak tekinthető A kulturális javak jelentős része azért közjószágnak tekinthető

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közjószág előállításában az állam szerepvállalási lehetőségei: Állami intézmény létrehozásával Állami intézmény létrehozásával Állami tulajdonban lévő vagyon kezelésének magánosítása Állami tulajdonban lévő vagyon kezelésének magánosítása Üzemeltetés privatizációja Üzemeltetés privatizációja

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Állami szerepvállalás és hatékonyság: Előfeltevés: a magánszféra jobb gazda, mint az állami szektor, mivel nyereségérdekelt Ez az állítás, azonban nem alkalmazható univerzálisan; a hatékonyságra törekvést, nem csak a profitmotívum ösztönözheti. Az állam is lehet tulajdonos egy for-profit szervezetben. Nem mindig hasonlítható össze a magánvállalkozás és az állami intézmény.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A kulturális szférában további problémát vet fel a minőség kérdése! Nem mindig mérhető egzakt módon! (gazdasági hatás mellett az általános társadalmi hatás is fontos)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A privatizáció elvi lehetőségei a kulturális szférában: Tiszta és teljes privatizáció a kulturális szférában nem általános gyakorlat Tiszta és teljes privatizáció a kulturális szférában nem általános gyakorlat Választani kell a részleges privatizáció és a teljes szabad piaci megközelítés között a kulturális szektorban (Dorn, 1995) Választani kell a részleges privatizáció és a teljes szabad piaci megközelítés között a kulturális szektorban (Dorn, 1995)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Schuster(1993) kilenc variációja a kulturális szektor működtetésére és finanszírozására: két kritériuma: ellátás (működtetés), finanszírozás Ellátói szereplők: Állami Állami For-profit For-profit Nonprofit intézmények Nonprofit intézmények Finanszírozó szereplők: közösség közösség csoport csoport egyén egyén

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közösségi intézmények kombinált szervezetek a működés és a finanszírozás szempontjából

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Boorsma megközelítéséből a privatizáció típusai: A közösségi szervezet (intézmény) vagy vagyon eladása a magánszektornak; a közösségi tevékenység megszűnik változás a tulajdonos személyében A közösségi szervezet (intézmény) vagy vagyon eladása a magánszektornak; a közösségi tevékenység megszűnik változás a tulajdonos személyében Bérbeadás (hiring off): olyan szervezet létrehozásával, amely a közösségi- és a magánszektortól is független ügynökség, amely ellátja a működtetést Bérbeadás (hiring off): olyan szervezet létrehozásával, amely a közösségi- és a magánszektortól is független ügynökség, amely ellátja a működtetést

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Szerződéses bérbeadás, amelynek keretében egy magánszervezet bérbe veszi közösségi intézményt; meghatározott ár, díj ellenében vállalja a feladatellátást Szerződéses bérbeadás, amelynek keretében egy magánszervezet bérbe veszi közösségi intézményt; meghatározott ár, díj ellenében vállalja a feladatellátást További lehetőségek: Önkéntesek alkalmazása Önkéntesek alkalmazása Használati díj érvényesítése Használati díj érvényesítése

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A privatizáció fő típusai: Tulajdonátruházás, : a szervezet eladása és a tulajdonjog átadása a magánszervezetnek. Tulajdonátruházás, managenent buy-in vagy buy-out: a szervezet eladása és a tulajdonjog átadása a magánszervezetnek. A tulajdon szabad átadása: ingyenes tulajdon átruházás; tipikus az átalakuló gazdaságokban (Kelet-Európa) A tulajdon szabad átadása: ingyenes tulajdon átruházás; tipikus az átalakuló gazdaságokban (Kelet-Európa) Állami szervezet átalakítása független szervezetekké (QUANGO): megmarad a közösségi jogi státus, de nagyobb szervezeti önállósággal Állami szervezet átalakítása független szervezetekké (QUANGO): megmarad a közösségi jogi státus, de nagyobb szervezeti önállósággal Ügynök modell: tulajdon közösségi, közszolgálati dolgozók, de önálló költségvetés, autonóm vezetés (self administration) Ügynök modell: tulajdon közösségi, közszolgálati dolgozók, de önálló költségvetés, autonóm vezetés (self administration)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Szerződéses forma: meghatározott tevékenységek végrehajtását adják át magáncégeknek, de a közösségi szervezet marad felelős a tevékenység egészéért, az output-ért. Szerződéses forma: meghatározott tevékenységek végrehajtását adják át magáncégeknek, de a közösségi szervezet marad felelős a tevékenység egészéért, az output-ért. Önkéntesek alkalmazása: nem vesznek részt a finanszírozásban, az irányításban helyi kezdeményezésnek nagy szerepe van; díjazás nem jellemző Önkéntesek alkalmazása: nem vesznek részt a finanszírozásban, az irányításban helyi kezdeményezésnek nagy szerepe van; díjazás nem jellemző Magánfinanszírozás: a vagyon közösségi tulajdonban marad, de a költségek fedezése magánforrásokból történik pl. magánalapítvány Magánfinanszírozás: a vagyon közösségi tulajdonban marad, de a költségek fedezése magánforrásokból történik pl. magánalapítvány

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A privatizációból származó előnyök: Nő a gazdasági hatékonyság: a közösségi intézmény egy politikailag determinált piacot szolgál ki, míg a magánvállalkozás piaci nyomás alatt áll, versenyeznie kell. Nő a gazdasági hatékonyság: a közösségi intézmény egy politikailag determinált piacot szolgál ki, míg a magánvállalkozás piaci nyomás alatt áll, versenyeznie kell. Javulhat a szolgáltatások minősége Javulhat a szolgáltatások minősége A költségvetés pozíciójának javítása A költségvetés pozíciójának javítása Javítja a közösségi adminisztráció hatékonyságát Javítja a közösségi adminisztráció hatékonyságát Javítja az intézmény vezetési módszereit Javítja az intézmény vezetési módszereit

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A privatizáció esetleges hátrányai: A piaci verseny helyett esetleg monopólium alakul ki akár a költségek növekedhetnek is A piaci verseny helyett esetleg monopólium alakul ki akár a költségek növekedhetnek is A foglalkoztatás alakulása, a foglalkoztatási biztonság csökkenése A foglalkoztatás alakulása, a foglalkoztatási biztonság csökkenése Gyenge állami szabályozók mellett tartani lehet a minőség romlásától Gyenge állami szabályozók mellett tartani lehet a minőség romlásától Esetleges, kedvezőtlen társadalmi, kulturális hatások, amelyek a profitelvűségből adódnak Esetleges, kedvezőtlen társadalmi, kulturális hatások, amelyek a profitelvűségből adódnak

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A siker attól függ, hogy a magánszféra mennyire fogékony fel a kulturális szféra magánosítására A siker attól függ, hogy a magánszféra mennyire fogékony fel a kulturális szféra magánosítására Egyes területeken egészen eltérő a kultúra privatizációja Egyes területeken egészen eltérő a kultúra privatizációja Az egyes országokban is eltérő a magánosítás gyakorlata Az egyes országokban is eltérő a magánosítás gyakorlata

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Összefoglalva: A privatizáció ellentmondásos jelenség, adaptálni bármilyen tapasztalatot, csak körültekintően lehet!