1 Az Európai Unió szervezete és jogrendszere

Az Európai integráció fejlődése

Az európai integráció fejlődése ESZAK 1951.Párizs az integráció kialakulása Az integráció mélyülése EGK EURATOM Róma Európai Közösségek EK Egyesülési szerződés Európai Monetáris Rendszer Fehér Könyv az integráció válsága 1986 Egységes Európai Okmány 1986 az integráció mélyülése Maastrichti Szerződések EU Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés Az integráció bővítése és mélyítése

Európai Szén és Acél Közösség ESZAK ( ) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Európai Gazdasági Közösség EGK Európai Atomenergia Közösség EURATOM ( ) A gazdasági integráció főbb célkitűzései: közös piac közös politikák kialakítása közösségi jogrendszer, jogharmonizáció Egyesülési szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése Európai Közösségek ( ) Intézményi modell: 1.1. Az európai integráció fejlődése Miniszterek Tanácsa Főhatóság Bizottság Bíróság Közgyűlés EP

{ 1.1. Az európai integráció fejlődése Európai Monetáris Rendszer első lépés a gazdasági unió irányába Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását, a tagállami jogszabályok közösségi irányelvek alapján történő összehangolását.( ) 5

{ 1.1. Az európai integráció fejlődése Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződések ( ) Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése – Gazdasági és monetáris unió létrehozása – A politika integráció növelése: Közös kül-, és biztonságpolitikai Közös kül-, és biztonságpolitikai Bel- és igazságügyi együttműködés 3 pillér Bel- és igazságügyi együttműködés 3 pillér Uniós állampolgárság Uniós állampolgárság Személyek szabad mozgása Személyek szabad mozgása Szubszidiaritás elve Szubszidiaritás elve 6

Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság- politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés

{ 1.1 Az európai integráció fejlődése Amszterdami Szerződés ( ) Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények: Jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén: a menekültügyi és bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, vízumpolitika kérdésének, az 1. Pillérbe integrálása 3. Pillér új elnevezése Jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén: a menekültügyi és bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, vízumpolitika kérdésének, az 1. Pillérbe integrálása 3. Pillér új elnevezése Az intézményi reformok terén nem hozta a várt eredményeket Az intézményi reformok terén nem hozta a várt eredményeket Amszterdami maradékok Amszterdami maradékok 8

Az Európai integráció fejlődése Az EU keleti irányú bővítése Csatlakozási tárgyalások megindítása: Lengyelország, Magyarország Szlovénia, Észtország Csehország, Ciprus Lettország, Litvánia, Bulgária Románia, Szlovákia, Málta A csatlakozás időpontja: állam

{ 1.1. Az európai integráció fejlődése Nizzai Szerződés ( ) Célkitűzés: – A közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele A többségi döntéshozatal kiterjesztése a tagállami vétó visszaszorítása A többségi döntéshozatal kiterjesztése a tagállami vétó visszaszorítása Az EP hatáskörének szélesítése Az EP hatáskörének szélesítése – Megoldás az amszterdami maradékokra: A szerződés meghatározza az EU keleti bővítését követő intézményrendszer átalakítást A szerződés meghatározza az EU keleti bővítését követő intézményrendszer átalakítást Alapvető Jogok Chartája: a szociális jogok széleskörű meghatározása Alapvető Jogok Chartája: a szociális jogok széleskörű meghatározása Megerősített együttmüködés (flexibility) intézményének alkalmazási lehetősége Megerősített együttmüködés (flexibility) intézményének alkalmazási lehetősége 10

Az európai integráció fejlődése Vámunió RSZ Közös piac RSZ Egységes piac EEO. Gazdasági unió MSZ ASZ Politikai unió MSZ ASZ Áruk és szolgáltatások szabadon mozognak, közös külső vámok, közös kereskedelempol. Az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon mozoghat. A közös piacnak olyan továbbfejlesztet t változata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat is felszámolják A közös piacon túl a nemzeti gazdaságpoliti kák összehangolás át, harmonizálásá t, végül azok közösségi szintű egyesítését jelenti. Fontos eleme a közös pénz (euro). A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. E folyamat lényeges eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése

Az európai integráció fejlődése Az integráció bővítésének és mélyítésének kihívásai napjainkban Bővítés: től 10 új tagállammal bővült az integráció A gazdasági unió mélyítése: Lisszaboni stratégia – a legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudáslapú gazdaság kiépítése 2010-ig A politikai unió mélyítése: Önálló védelmi politika kiépítése: gyorsreagálású haderő A bűnügyi együttműködés keretében a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt fellépés EU alkotmányos szerződés-tervezete: Az alapszerződések egységesítése Tagállami és uniós hatáskörök pontos elhatárolása Az intézmények működésének egyszerűsítése, átláthatóvá tétele

Az Európai Unió intézményei Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az Európai Ombudsman

{ 1.2. Az EU intézményei Az Európai Unió Tanácsa Tanács = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek 9 szektorális tanács 9 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: Soros elnökség intézménye Soros elnökség intézménye COREPER: állandó képviselők bizottsága COREPER: állandó képviselők bizottsága Tanácsi munkacsoportok Tanácsi munkacsoportok Főtitkárság Főtitkárság 14

{ 1.2. Az EU intézményei Az Európai Unió Tanácsa A Tanács szavazási formái: Egyszerű többséggel eljárási kérdésekben Egyszerű többséggel eljárási kérdésekben Minősített többséggel az ügyek döntő részében Minősített többséggel az ügyek döntő részében Egyhangúlag konszenzussal, a legjelentősebb kérdésekben Egyhangúlag konszenzussal, a legjelentősebb kérdésekben A minősített többségi szavazási eljárás esetén az egyes tagállamok szavazati súlya népességük arányában eltérő. A tanácsi szavazatok száma: szavazat kell egy döntés elfogadásához ( től) A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai Mo.-nak között 5 szavazata volt től 12 szavazata lett a Tanácsban től 12 szavazata lett a Tanácsban 15

16

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát TAGJAI: az EU állam- és kormányfői MŰKÖDÉSE: A Maastrichti Szerződés intézményesítette Évente legalább két ülés (június, december) és két – de lehet több is – rendkívüli vagy informális ülés (március, október). Ülésein a bizottság elnöke is részt vesz, munkáját a külügyminiszterek és egy bizottsági tag segíti E testület a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere. Package deal - egyezség csomag 17

{ 1.2. Az EU intézményei Az Európai Bizottság A közösségi érdekeket képviselő kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI : 25 biztos (elnök + 5 alelnök) 5 éves megújítható időszakra MEGALAKULÁSA:Elnököt – A tagállamok kormányai közösen jelölik – Személyét az EP jóváhagyja. Tagokat: – A tagállamok és az új elnök közösen jelölik. A testület egészét: – Az EP jóváhagyja, – Jóváhagyása után a tagállamok kormányai közösen nevezik ki az új bizottságot. SZÉKHELYE : Brüsszel 18

{ 1.2. Az EU intézményei Az Európai Bizottság MŰKÖDÉSE : a biztosok alá 36 szervezeti egység tartozik (24 Főigazgatóság) HATÁSKÖREI: Jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör), Jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör), Delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör, Delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör, Az EU költségvetése tervezetének elkészítése, Az EU költségvetése tervezetének elkészítése, A szerződés őre ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását, A szerződés őre ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását, Jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, Jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, Beszámolási kötelezettséggel tartozik az EP-nek, Beszámolási kötelezettséggel tartozik az EP-nek, Felelős az EK külső képviseletéért. Felelős az EK külső képviseletéért. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései 19

Az EU intézményei Az Európai Parlament

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban társjogalkotó szerv. TAGJAI: 730 közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra SZÉKHELYE: Strasbourg (Brüsszel-Luxemburg) Intézményi szerepének fejlődése: Montánunió, EGK, Euratom Közgyűlése - delegált képviselők vitafóruma Közgyűlésből Európai Parlament Szerepet kap a közösségi költségvetés elfogadásában A képviselőket a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják Egységes Európai Okmány; MSZ; ASZ; Nizzai Szerződés társjogalkotó szervvé válik, az esetek többségében már nem lehet nélküle döntést hozni 21

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Parlament HATÁSKÖREI: Társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett Társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett A Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) A Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) Jóváhagyási jogkör a közösségek külső országokkal kötött szerződései tekintetében Jóváhagyási jogkör a közösségek külső országokkal kötött szerződései tekintetében Politikai kezdeményező szerep Politikai kezdeményező szerepMŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint Belső szervezeti egységek: Elnökök Konferenciája, Büró, 20 szakbizottság 4 hetes periódusos ülésezés: 1plenáris hét + 2 bizottsági hét + 1 frakció hét A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései A nyarán megalakuló új Parlamentbe Mo. 24 európai parlamenti képviselőt választott 22

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Közösségek Bírósága Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 15 bíró. A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. MŰKÖDÉSE: Ülései: teljes ülés, 3vagy 5 tagú kamarákban Ülései: teljes ülés, 3vagy 5 tagú kamarákban Munkáját 8 főügyész segíti: a főügyész összefoglalja az adott ügyet Munkáját 8 főügyész segíti: a főügyész összefoglalja az adott ügyet Elsőfokú bíróság: 15 bíróból áll tehermentesíti a bíróságot Elsőfokú bíróság: 15 bíróból áll tehermentesíti a bíróságot – Ülései: 3 vagy 5 tagú kamarákban, kivételesen teljes ülés SZÉKHELYE: Luxemburg 23

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Közösségek Bírósága A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA: Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás Semmissé nyilvánítási eljárás Semmissé nyilvánítási eljárás Intézkedés elmulasztása miatti eljárás Intézkedés elmulasztása miatti eljárás Kártérítési eljárás Kártérítési eljárás Fellebbviteli eljárás Fellebbviteli eljárás Véleménykérési eljárás Véleménykérési eljárás Előzetes döntéshozatali eljárás Előzetes döntéshozatali eljárás A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései 24

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Számvevőszék Az EU adófizetői érdekeinek védelmében jár el. FELADATA: Ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását Ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását Vizsgálatairól éves jelentést készít. Vizsgálatairól éves jelentést készít. Tanácsadó funkciót is betölt. Tanácsadó funkciót is betölt. TAGJAI : 15 számvevő, minden tagállam 1 számvevőt delegál, a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható időtartamra, maguk közül elnököt választanak. SZÉKHELYE : Luxemburg 25

{ 1.2. Az Európai Unió intézményei Egyéb intézmények Gazdasági és Szociális Bizottság Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Központi Bank Európai Ombudsman Európai Ombudsman. 26

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU intézmények szerepe a jogalkotásban Munkacsoportok COREPER TANÁCS Miniszterek Tanácsa Európai Tanács Európai Parlament (az EU állampolgárok érdekei) Gazdasági és Szociális Bizottság (munkáltatók, munkavállalók) Régiók Bizottsága (regionális és helyi érdekek) BIZOTTSÁG (a közösség érdekei) Munkacsoportok COREPER TANÁCS ( a tagállamok nemzeti érdekei) 1. Jogalkotási javaslatok előkészítése 2. Javaslatok véleményezése 3. Az érdekek és vélemények egyeztetése DÖNTÉS 3. Együttdöntés a Tanáccsal

Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás. A közösség a kizárólagos hatáskörébe nem tartozó területeken csak akkor jár el, ha a célok közösségi szinten jobban elérhetők. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológia működése 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás 29

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Bizottság döntés-előkészítő szerepe Kezdeményezi a közösségi jogalkotást (kizárólagos kezdeményezési jog) Előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, és azt a Parlament és a Tanács elé terjeszti A Bizottság képviselője a tanácsi és parlamenti tárgyalásokon jelen van így: - a módosító javaslatokat megismeri, - javaslatát a Tanács csak egyhangúan módosíthatja, - ha a bizottság a módosításokkal nem ért egyet, joga van a javaslatát visszavonni.

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU döntéshozatali mechanizmusa Munkacsoportok COREPER TANÁCS Miniszterek Tanácsa Európai Tanács Nemzeti Parlamentek Európai Parlament Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága állásfoglalás kezdeményezés vélemény közös döntés kezdeményezés vélemény BIZOTTSÁG TAGÁLLAMOK kormányai Munkacsoportok COREPER TANÁCS döntés

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt Szerepet kap a költségvetés elfogadásában A közvetlen választás erős legitimációt biztosít az EP-nek Az Egységes Európai Okmány bevezette az : - együttműködési - hozzájárulási döntéshozatali eljárást Maastrichti Szerződés: - a hozzájárulási jogkört újabb területekre kiterjesztette - bevezette az együttdöntési eljárást (15 terület) Amszterdami Szerződés: további 23 területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást Nizzai Szerződés: további 5 területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást. A nemzeti Parlamentekhez hasonló önálló jogalkotási kompetenciával az EP a mai napig nem bír, döntéseit mindig a Tanáccsal közösen hozza.

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS a legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS jelentősége mára csökkent HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS vétójogot jelent az EP számára EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS az EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS Jogalkotási eljárások Döntéshozatali eljárások

34 2. A Közösségi jog 2.1. A közösségi jog jellemzői 2.2. A közösségi anyagi jog

A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek minden aláíró államnak ratifikálnia kell. Alapítószerződések és módosításaik: ESZAK Párizsi Szerződés (1951. április július 25.) EGK, Euratom Római Szerződés (1957. március január 1.) Egyesülési Szerződés (1965. április július 1.) Egységes Európai Okmány (1986. február január 1.) Maastrichti Szerződések (1992. február november 1.) Amszterdami Szerződés (1997. október május 1.) Nizzai Szerződés (2001. február február 1.) Alapító szerződéseket kiegészítő költségvetési szerződések Csatlakozási szerződések

A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: Rendelet (regulation) Ajánlások (recommendation) Irányelv (directive) Vélemények (opinion) Határozat (decision)

A közösségi jog jellemzői Az Európai Bíróság szerepe és jelentősége a közösségi jog érvényesülése szempontjából A Bíróság szerepe a közösségi jog egységes értelmezésének biztosítása. A Bíróság joggyakorlata és eseti döntései révén a Közösség fejlődését alapvetően maghatározó alapelveket fektetett le: a közösségi jog közvetlen hatályának és elsőbbségének elve az emberi jogok védelme a négy alapszabadságból folyó tagállami kötelezettségek egyenértékűség elve, kölcsönös elismerés elve A Bíróság ítéletei nem fellebbezhetők meg. Végrehajtás önkéntes jogkövetés elmaradása esetén büntető bírság kiszabása

A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság Az európai integráció alapvető célja az egységes piac, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlásának biztosítása.. A Szerződés és a másodlagos közösségi jogforrások elsődlegesen az egységes piac hatékony működésének szabályait írják elő.

A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság 1. AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 1. lépés: vámunió 2. lépés : a nemzeti elbánás követelményének megteremtése 3. lépés: a mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása - Dassonville ügy - Cassis de Dijon ügy: egyenértékűség elve, kölcsönös elismerés elve

A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása meghirdetett állásokra való jelentkezés a tagállam területén való szabad mozgás tagállamban tartózkodás, hogy ott munkát vállaljanak munkaviszony megszűnését követően a tagállamban való maradáshoz való jog A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása a tartózkodás joga a nyugdíjasok a diákok

A közösségi anyagi jog A négy alapszabadság 3. A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD NYÚJTÁSA szolgáltatás díjazás fejében nyújtott tevékenység (határokon átnyúló jellegűek) diszkrimináció tilalma képesítések kölcsönös elismerése 4. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA egységes piac, EMU a létező korlátozások teljes körű felszámolása ( )

42 3. Az EU politikái 3.1. Az első pillér közös és közösségi politikái 3.2. A második pillér kül- és biztonságpolitikája 3.3. A harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése

Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS POLITIKÁK: (kizárólagos közösségi hatáskörök) Közös kereskedelempolitika Közös mezőgazdasági politika Közös közlekedési politika Közös monetáris politika Közösségi versenypolitika KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK: (megosztott hatáskörök) Foglalkoztatás és szociálpolitika Regionális politika Környezetvédelem Fogyasztóvédelem TAGÁLLAMI HATÁSKÖR: Iparpolitika Energiapolitika Kutatás-fejlesztés Oktatás Kultúra

Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA Közös vámtételek alkalmazása 3. országgal szemben Egységes vámszabályok Külső importrendszer alkalmazása Vám és kereskedelmi szerződések megkötése KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA Közút Vasút Kombinált szállítás Belvízi hajózás Légi közlekedés Lényege: közös szabályok a nemzetközi és átmenő forgalomra Közlekedési vállalatok más tagállamokban történő üzletnyitása és működése

45 Célok: termelékenység növelése mg-i lakosság életszínvonal javítása piacok stabilitása az ellátás folyamatos biztosítása elfogadható ár biztosítása Alapelvek: Egységes piac elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve 3.1. Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA A szabályozás eszközei: Import drágítás, export támogatás Intézményes (küszöb) árak Intervenció (felvásárlás) Magántárolás támogatása, termelési feldolgozási támogatás Közvetlen termelői kifizetések Termeléskorlátozó intézkedések

Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA Maastrichti Szerződés Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) Az EMU megvalósításának szakaszai : 1. szakasz: tőkeáramlás szabaddá tétele, kp-i bankok függetlensége, tagállami gazdaságpolitikák harmonizálása január 1-ig 2. szakasz: január 1-től az EMI létrehozása melynek feladata: az egységes monetáris politika eszközeinek és rendszerének kidolgozása, felkészülés a közös pénz bevezetésére, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kiépítése Maastrichti konvergencia kritériumok: árstabilitás, kamatok konvergenciája, árfolyamok stabilitása, stabil kormányzati pénzügyi pozíciók 3. szakasz: január. 1. euro bevezetése 12 tagállam részvételével január 1. euro készpénz formában való bevezetése

Az első pillér közös és közösségi politikái A versenypolitika és a közösségi versenyjog A versenyjog célkitűzése: a szabad és tisztességes verseny biztosítása megtiltani, hogy megegyezésekkel csökkentsék a fennálló versenyt megakadályozni a saját nemzeti vállalatok támogatását A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok: a versenykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma a vállalti koncentrációk ellenőrzése Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok

Az első pillér közös és közösségi politikái KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK Foglalkoztatás és szociálpolitika Regionális politika Környezetvédelem Fogyasztóvédelem TAGÁLLAMI HATÁSKÖR: Iparpolitika Energiapolitika Kutatás-fejlesztés Oktatás Kultúra

A második pillér kül- és biztonságpolitikája Célja: a nemzetközi biztonság megerősítése és a nemzetközi együttműködés ösztönzése Maastrichti Szerződések kormányközi alapú együttműködés -jogforrások: közös állásfoglalás, közös akció - döntéshozó: Tanács egyhangú döntés Amszterdami Szerződés - új jogforrás: közös stratégiák - konstruktív tartózkodás - kül- és biztonságpolitikai képviselő Helsinki csúcs - gyorsreagálású katonai erő - új intézmények: Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs

Bel- és igazságügyek és a harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése Maastrichti Szerződés kormányközi alapú együttműködés Amszterdami Szerződés a bel- és igazságügyi kérdések nagy részét átemelte az 1. pillérbe a 3. pillér már csak a rendőrségi és bűnügyi együttműködés a schengeni egyezmény és a schengeni acquis beemelése az európai unió 1. pillérébe a bűnözés elleni küzdelem jut hangsúlyos szerephez: a szervezett bűnözés, a terrorizmus, ember- és fegyverkereskedelem, korrupció elleni küzdelem. Europol erősítése Jogforrások: közös álláspontok, kerethatározatok, határozatok, egyezmények

51 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere 4.1. Az EU költségvetése 4.2. Az EU támogatási rendszere

52 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: az EU költségvetésének alapelveit a költségvetés forrásait és főbb kiadásait a költségvetés jóváhagyási rendjét az EU támogatási rendszerének céljait, formáit.

Az EU költségvetése CÉLJA: a közös és közösségi politikák finanszírozása ALAPELVEK Teljesség elve Globális fedezet elve Éves jelleg elve Egyensúly elve KÖVETELMÉNYEK Átláthatóság követelménye Ellenőrzés követelménye A forrásokkal való optimális gazdálkodás követelménye

Az EU költségvetése A költségvetés szerkezete BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK Agrárlefölözések (1995 után megszűnt) Vámok ÁFA alapú befizetések GNP alapú hozzájárulás A bevételek alakulása: a saját források folyamatos csökkenése, a GNP alapú hozzájárulás emelkedése KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK Mezőgazdaság támogatásai Strukturális műveletek finanszírozása Belső politikák Külső országokkal való kapcsolatok Igazgatás Egyéb kiadások (tartalék) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített kiadások

55 Európai Bizottság Költségvetési javaslatot készít Tanács Tanács (min.többség) Költségvetési tervezetet fogad el ParlamentParlament 1. olvasat jóváhagyja Van költségvetés! a kötelező kiadá- sokra módosításo- kat, a kötelező kiadá- sokra módosításo- kat, a nem kötelezőkre változtatásokat szavaz meg. a nem kötelezőkre változtatásokat szavaz meg. a kötelező kiadásokra végleges döntést hoz a kötelező kiadásokra végleges döntést hoz a nem kötelező változtatásáról is dönt (változtathat %-osan) a nem kötelező változtatásáról is dönt (változtathat %-osan) 2. olvasat jóváhagyja Van költségvetés! a Tanács változtatása elfogadható, a Tanács változtatása elfogadható, egészben elutasítja egészben elutasítja Van költségvetés!

Az EU támogatási rendszere A TÁMOGATÁSOK CÉLJA: 1. célkitűzés: az elmaradott régiók fejlődésének elősegítése 2. célkitűzés: szerkezetváltási nehézséggel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása 3. célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítésének támogatása Strukturális Alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs szekciója Halászati Orientációs Alap A támogatás igénylése előtti három évben az adott területen az egy főre jutó jövedelem nem éri el a GDP EU-átlag 75%-át. Jogosultsági kritériumok: A támogatás igénylése előtti három évben az adott területen az egy főre jutó jövedelem nem éri el a GDP EU-átlag 75%-át.

Az EU támogatási rendszere Kohéziós Alap Az országok jogosultságának feltételei: 1.Az 1 főre eső GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közösségi átlag 90%-a 2.A támogatott országoknak részletes tervet kell készíteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjéről Csatlakozási Alapok PHARE Sapard ISPA a strukturális alapokból és a kohéziós alapból kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4 %-át. A támogatások felső határa: a strukturális alapokból és a kohéziós alapból kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4 %-át.

Az EU bővítési folyamata A keleti irányú bővítés PHARE program (G7) piacgazdaság kiépítése december 16. Társulási szerződés Európai Megállapodások (Ideiglenes M.) Koppenhágai kritériumok: Politikai kritériumok Gazdasági kritériumok Jogi, intézményi és adminisztratív kritériumok Előcsatlakozási stratégia, strukturált párbeszéd Magyarország csatlakozási kérelmet nyújt be AGENDA 2000 országvélemények március 31. Csatlakozási tárgyalások megkezdése február 15. Csatlakozási tárgyalások megkezdése további 6 állammal

Az EU bővítési folyamata A keleti irányú bővítés december 13. Koppenhága, a csatlakozási tárgyalások lezárása április 16. Athén, a csatlakozási szerződések aláírása május 1. Az új tagállamok belépése az EU-ba