Neveléslélektan Debrecen 2010.
Szociális interakció Az interakció két vagy több személy között létesülő viszony, melyet közösen egyeztetett jelentések szabályoznak a felek mindenkori szükségleteinek megfelelően, amelyek a felek racionalitása, vezérlő értékei által meghatározottan arra indítják a feleket, hogy ésszerűen és hasznosan bonyolítsák le kapcsolataikat egymással. Az interakciók ily módon rendezettek, előre jelezhetők, a társas élet bizonytalanságait mérséklik.
A rendezettség alapja a norma A norma előírások sorozata, mely megszabja, hogy az adott személynek, adott helyzetben és viszonylatban hogyan lehet, szabad, kívánatos vagy kötelező viselkedni.
Szociális interakció Jones és Gerard Az interakciók négyféle függőségi alakzatát különbözteti meg: Álfüggőség Aszimmetrikus függőség Reaktív függőség Kölcsönös függőség
Álfüggőség akkor keletkezik ha a szociális interakció a résztvevőkhöz képest külső tényezők folytán jön létre. ha a résztvevők képtelenek interakcióra
Aszimmetrikus függőség akkor jön létre ha az egyik cselekvő viselkedése a saját maga által kigondolt tervtől függ, a másik cselekvőnek csak arra van lehetősége, hogy a kezdeményező félre reagáljon
Reaktív függőség akkor jön létre ha a cselekvők egymás viselkedésének figyelembevételével képesek csak cselekvésre, de viselkedésüket a helyzet kényszere szabja meg, s eközben korlátozottan van módjuk saját magukat érvényesíteni
Kölcsönös függőség Ez lehet: verseny együttműködés
Normaalakulás, engedelmesség, csoporthoz igazodás A csoportnyomás jelenségét Solomon Asch igazolta kísérletileg Standard vonal Összehasonlítandó vonalak ABC
A csoportnyomás okai az egyén jellemzői alapján Engedelmesség: Személyes konformitás Nyilvános konformitás Ellenállás: A személy független A normát tarja fontosnak Nem biztos a válaszában
A csoportnyomás okai a csoport jellemzői alapján A csoport létszáma következetesség
A csoportnormák származása Csoport által átélt események Család Korábbi csoportok Iskolai tapasztalatok Intézményi normák
Egyéniségvesztés csoportban Csoporttagként kevésbé érzi felelősnek magát az egyén Tömegben az egyének viselkedése megváltozhat Személyes normaszegés nem ellenőrizhető Külső parancsoknak való engedelmeskedés Lázadás a külső hatalommal szemben
Az engedelmesség okai Szociális normák Természetes döntési pontok hiánya Felügyelet Áttételek Ideológiai igazolás
A csoportdöntés jellemzői Kiegyenlítődés Csoportpolarizáció
Csoportgondolkodás (a csoport lényegében nem gondolkodik) Nagy kohéziójú csoportok esetén jön létre külső befolyásoktól elzártan működik a csoport Erős stressz alatt dolgoznak Nagyhatású vezetője van a csoportnak Ő egy bizonyos vélemény mellett kötelezi el magát
Döntéshozatali hibák Nem gyűjtik össze a döntés mellet vagy ellen szóló érveket Önként visszatartják az ellenérveket Az ellenzőkkel szemben nyomást gyakorolnak Vannak önjelölt cenzorok Kollektív racionalizálás Illúzió a csoport erkölcsösségéről, sebezhetetlenségéről