Inkluzív pedagógia El ő adó: Török Mária

Integráció fogalma: Az integratív pedagógia az együttnevelési folyamatot az akadályozottság, ebből következően a speciális szükségletek és a segítségnyújtás aspektusából vizsgálja. Vele ellentétes a korábbról ismert szelektív pedagógiai kifejezés, ami teljesítményorientált, tudás alapon történő tanulói elkülönítést, vagyis a fogyatékosok számára iskolai szegregációt eredményezett.

Fajtái: - lokális - szociális - funkcionális - részleges - teljes - fordított - épértelmű - értelmileg akadályozott

Inkluzív pedagógia: Az inkluzív pedagógia az együttnevelést a többségi iskolába történő befogadás, a többségi iskola hagyományos értékrendje, ebből következőleg elsősorban folyamattervezési, oktatásszervezési, metodikai oldaláról közelíti meg. Arra keresi a választ, mit és milyen módon kell másként tenniük a többségi iskola pedagógusainak tanórai és tanórán kívüli munkájuk során a sikeres integráció érdekében.

Inkluzív pedagógia kiket érint: - szülő - gyerek- gyerekek - pedagógus Mit tehet a pedagógus? - Szülő Nevelési Tanácsadó T.K.V.Sz.R.B.

Kiket integrálunk? -SNI fogalma: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd évi LXXIX. Közoktatási törvény 121. § (29)

Kompetenciák a fogyatékosok diagnosztizálásában: - Országos T.K.V.Sz.R.B. - Megyei T.K.V.Sz.R.B. Mikor beszélünk SNI-ről? - T.K.V.Sz.R.B. - Nevelési tanácsadók -B.T.M. –gyerek

Fogyatékosság típusai: - tanulásban akadályozottak - értelmileg akadályozottak - súlyos fogyatékosok - hallás fogyatékosok - látás fogyatékosok - beszéd fogyatékosok - mozgás fogyatékosok - halmozottan fogyatékosok - autizmus - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető (diszlexia/gráfia/calculia/ hiperaktív) - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető (diszlexia/gráfia/calculia/ mutizmus)

Tanulási problémák Tanulási nehézségek, zavarok Tanulási akadályok átmenetitartósTartós, átfogó Tanulási nehézség Tanulási zavar Tanulási akadályozottság Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal tanulók Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavar Tanulási zavar Percepció zavar Motoros működés zavar Kommunikáció zavar Kognitív funkciók zavara Általános pedagógiai kompetencia (felzárkóztatás) Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)

A tankötelezettség teljesítésének módjai: - mindennapos iskolába járás - magántanuló - fejlesztő felkészítés - fejlesztő iskola Tanulási nehézséggel küzdők Magatartási problémákkal küzdő Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Értelmileg akadályozott

Nevelést nehezítő körülmények: Az ember fejlődése során pozitív szándékú neveléssel szemben megjelenhetnek a személyiséget romboló hatások is, ezeket negatív emberalakító hatásoknak vagy negatív emberformáló folyamatoknak nevezhetjük. Ilyen folyamatok: -idomítás, -félrenevelés, -manipuláció, -fanatizálás, -züllesztés A negatív emberformáló folyamatok antihumánusak, antiszociálisok, nemegyszer a társadalmilag elismert értékeket tagadják. Leküzdésükhöz gyakran nem elég a korrekció, átnevelésre van szükség. Az átnevelés s negatív értékrend átalakítása pozitívvá.

A tanulás sikerének igen lényeges előfeltétele az osztatlan figyelem és az emocionálisan kedvező hangulati helyzet. Mindkettő előnyösen hat a tanuláshoz szükséges időre és energiára és tartós tudáshoz vezet. A pedagógus számára ebből a következő követelmény fakad: teremtsd meg az örömteljes tanulás és a magabiztos teljesítőképesség optimális légkörét!

Tudás: Szándékos tanulásunk a tudás érdekében kifejtett rendszeres és tartós emberi tevékenység. Mai felfogásunk szerint mindent, amit természetes környezetünkről, mint információ ismerünk, és mindent, ami mesterséges környeztünkben található, mert az emberi tudás terméke. Tudásunkban 2 jól elkülöníthető szegmens található: elméleti és gyakorlati tudás. Elméleti tudás: azok az ismeretek, melyek a valóságról alkotott képzeteinket tükrözik. Gyakorlati tudás: csinálni tudás