Neveléslélektan Debrecen 2010.

A tanári szerep jellemzői Szerepfogalmak A szerep státusokhoz kötött, normák által szabályozott viselkedés.

Szerep A szerep megszokott, beidegzett, automatikus és legtöbbször öntudatlanul zajló viselkedési lánc, mely jellemző szociális attitűdök, emóciók és én- azonosulások közepette zajlik.

Szerepelvárások Kann: személy - személy Soll: csoport - személy Muss: társadalom – csoport, réteg

Szerepek fajtái Pervazív (átható) szerepek Kivívott szerepek Alkalmi szerepek

Szerepkonfliktus fajtái Szerepek közötti konfliktus Szerepen belüli konfliktus Szerepbeilleszkedésből adódó konfliktus Szerep-én konfliktus Státus-inkongruencián alapuló konfliktus

Feszültségoldási lehetőségek Morális igazodás Kibúvókeresés Morális kibúvókeresés Instrumentális cselekvések Figyelemváltás Vélemények megváltoztatása Nyugtatók és serkentők alkalmazása Sikertelen konfliktusfeloldás

A szereptanulás módjai Modellkövetés Utánzás Azonosulás

A tanári szerep jellemzői Trencsényi (1993) Nevelő Szakember Tisztviselő, hivatalnok

Tanárral szembeni elvárások kutatási eredmények 70-es évek Korrektség Szolgálatkészség Igazságosság Figyelmesség Barátságosság 80-as évek Gyermekszeretet Segítőkészség Kedvesség Igazságosság Jó tanítási képességek Nagy szaktudás Szigorúság Vidámság Csinosság

Szerepelvárások dimenziói Szabó (1999) Személyiségvonások Intellektuális viselkedés Tanítási módszer és készség

A tekintély Farell (1995) Személyes tekintély Kapcsolatban jelentkező tekintély

A tekintély Gordon Kiérdemelt vagy feltételezett tekintély Hatalmon alapuló tekintély

A hatalomgyakorlás lehetőségei Vezetés Sears (1994) A vezető olyan személy, aki képes hatást gyakorolni egyes emberekre, csoportokra meghatározni bizonyos szabályokat, normákat dönteni kritikus helyzetekben modellt nyújtani bátorítást adni

Vezetői tulajdonságok Byrne (1994) Hajtóerő Őszinteség és becsületesség Vezetői motiváció Önbizalom Kognitív képesség Szakértelem Kreativitás Rugalmasság

Vezetési stílus Lewin Autokratikus – kemény tekintélyelvű Demokratikus – együttműködve irányító Laissez-faire – magára hagyó, nemtörődöm

Quinn vezetői stílusok és szerepek rugalmasság Újító szerep Képviselő szerep Kifelé irányultság Feladatorientált szerep Irányító szerep kontrolláltság Ellenőrző szerep Befelé irányultság Koordináló szerep Csapatépítő szerep Támogató szerep Személyorientált stílus Konzervatív stílus Fejlesztő stílus Célorientált stílus

Fegyelmezés A vezetői szerepkör része Befolyásolja a: csoport jellemzőit működési dinamikáját tanár-diák viszonyt

A fegyelmezési szabályalkotás szempontjai Ne legyen túl sok Vonjuk be a gyerekeket is Legyenek rugalmasak Legyenek egyértelműek Legyenek ellenőrizhetőek és betarthatók Legyenek szembeötlőek

Irányítás és fegyelmezés Irányítási technikák (Kounin) Semmi sem kerüli el a tanár figyelmét. Egyszerre előadódó helyzetek kezelése Lendületes óravezetés Egész osztály bevonása a munkába Változatos óratartás A tanuló viselkedésének és nem személyiségének a bírálata.

Fegyelmezési módszerek Önfegyelemre nevelés Szituációhoz kötődő segítségnyújtás Tudatosítás, a helyes magatartásra való rámutatás Büntetés

Fegyelmezési módszerek Önfegyelemre nevelés Jelzések Proxemitáskontroll Érdeklődéskeltés Humor

Fegyelmezési módszerek Szituációhoz kötődő segítségnyújtás Akadályelhárítás Kiszámíthatóság Figyelmeztető célzatú kiállítás Megfékezés A csábító tárgyak eltávolítása Előrelátó tervezés

Fegyelmezési módszerek Tudatosítás, a helyes magatartásra való rámutatás Hivatkozás a következményekre Elmarasztalás és bátorítás Határok megvonása Szituációt követő megbeszélés Viselkedés értelmezése

Fegyelmezési módszerek Büntetés A büntetésnek a vétekhez való igazítása Kiváltság megvonása Helyben marasztalás (bezárás) Büntetési célzatú kiállítás Külső tekintélyhez folyamodás

Ellenőrzés, értékelés Szükség van-e értékelésre? Reformpedagógiai törekvések - nem Hurlock kísérlete - igen Ágoston György vizsgálata - igen

Ellenőrzés, értékelés Előnyei 1. Fokozza a teljesítményt 2. Folyamatos tanulást biztosít 3. Visszajelzés a tanulóknak 4. Visszajelzés a tanárnak 5. Az ismétlést szolgálja 6. Siker esetén növeli az önértékelést 7. Informálja a szülőket Hátrányai 1. Szorongást okoz 2. Fokozza a rivalizálást 3. Nem reális 4. Konfliktusforrás a tanár és a diákok között 5. Időigényes 6. Kudarc esetén csökkenti az önértékelést 7. Csökkenti a kreativitást