Több vagy kevesebb Európát? dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Európa anyánk

Az újabb háborúk megelőzésétől a politikai egyesülésig A legfontosabb forrás a Schuman-terv A francia–német kapcsolatok megoldására Jean Monnet egy, a szén és acéltermelést szabályozó hatóság tervével áll elő, amivel lerakta a mai Európai Unió alapkövét. A korábban a béke megőrzése érdekében felállított nemzetközi szervezetek közül egy sem küszöbölte ki azt az alapvető hibát, hogy a hatalom több különböző állam kezében van.. Jean MonnetEurópai Unió dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

A Schuman-terv újdonsága a korábbi béketervekhez képest Ez a megközelítés egyszerű megoldást ajánlott egy sor problémára. A szén és acél – a háború teste-lelke – közös felügyelet alá helyezése egyértelműen kifejezte a béke iránti vágyat, és lehetővé tette a közös fejlődést, de nem egymást elnyomva, hanem nemes versengésben dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

A Schuman-terv újdonsága a korábbi béketervekhez képest A Schuman-terv a hagyományoktól legjobban elrugaszkodó eleme a szupranacionális megközelítés volt. Nem akarták megismételni a Népszövetség által elkövetett hibákat. Abban a szervezetben bármelyik tagállam megvétózhatta a kollektív döntéseket. A Schuman-terv pont azért volt újszerű, mert Franciaország, éppen úgy, mint a többi tagállam, ezután nem csinálhatta azt, amit akart.Népszövetség dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Nemzetállamok közötti integráció lehetséges szintjei (1.)Preferenciális övezet (2.)Szabadkereskedelmi területek (3.)Vámuniók (4.)Közös piacok (5.)Egységes piac (6.)Gazdasági és pénzügyi uniók (7.)Politikai Unió

Az európai integráció fejlődése ESZAK 1951.Párizs az integráció kialakulása Az integráció mélyülése EGK EURATOM Róma Európai Közösségek EK Egyesülési szerződés Európai Monetáris Rendszer Fehér Könyv az integráció válsága 1986 Egységes Európai Okmány 1986 az integráció mélyülése Maastrichti Szerződések EU Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés Az integráció bővítése és mélyítése dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Az integráció bővítésének és mélyítésének kihívásai napjainkban Bővítés: től 10 új tagállammal bővült az integráció A gazdasági unió mélyítése: Lisszaboni stratégia – a legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudáslapú gazdaság kiépítése 2010-ig (az Európára is kiterjedő és elhúzódó válság nem tette lehetővé). A politikai unió mélyítése: Önálló védelmi politika kiépítése: gyorsreagálású haderő A bűnügyi együttműködés keretében a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt fellépés EU alkotmányos szerződés-tervezete: alapszerződések egységesítése, nemzeti és uniós hatáskörök pontosabb elhatárolása, működés egyszerűsítése. dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Az Európai integráció fejlődése dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek (gazdaságpoli tika) szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság- politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens Az Európai Unió Tanácsa (soros elnökség félévente valamelyik tagállam külügyminisztere) Az Európai Tanács (Mr. Európa Herman Van Rompuy állandó elnök) Az Európai Bizottság Az Európai Parlament (740 tagú) Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az Európai Ombudsman

Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük. Jean Monnet

A munkavállalóktól a polgárokig Cél: az EU polgárokkal való benépesítése. Európai föderalizmus: hirdetői szerint Európa polgárai problémamentesen integrálhatók egy egységes politikai nemzet keretei között. Több ezer éves sors- és kulturális közösség kialakította a kölcsönös megértés lágy struktúráit – amelyek sokkal fontosabbak, mint az EU intézményei. Elfogadható-e ez az érvelés? Etnikai eredet nem számít? Mi az identitásképző erő? dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Rögvalóság Valóban elegendőek a közös kulturális alapok? Mivel: Kétsebességes Európa gondolata, amely nagyon is a reálfolyamatok alapján és nem a közös identitás a szolidaritás alapján jött létre. Tény: háborúk 60 éve nincsenek Európában a közösség országai között dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Javak Európája helyett polgárok Európája Hetvenes évektől megerősödő dialógus Európa polgárairól Három szakasz: párizsi konferencia (közös európai identitás) – 1979 Európai Parlament fontainebleau-i konferencia (realistább megközelítés) Egységes Okmány (munkavállaló helyett személy fogalmát használja; szakítás a korábbi egyoldalú gazdaságpolitikai szemlélettel 3.Maastrichti Szerződés (európai állampolgárság politikai jogok) Amszterdami Szerződés

Európai állampolgárság Etnosz vagy démosz? Az Unió állampolgársága kiegészítő jellegű és nem lép a nemzeti állampolgárság helyébe." Amszterdami Szerződés A fejlődés tehát abba az irányba mutat, hogy a közös identitáson alapuló egységes európai állampolgárság - legalábbis egyelőre - nem reális elképzelés. Az uniós állampolgárság alapja továbbra is a nemzeti állampolgárság

Létre lehet-e hozni egy nemzeti identitáshoz hasonló erejű összetartozás érzést közösségi szinten vagy csak a nemzeti identitás alatt ? A másodlagos állampolgárság koncepciója mindenesetre ez utóbbira tesz kísérletet Közös eredet megteremtésének kihívása például az Európai Alkotmányban? Közös eredet az etnosz; mellette létezik a démosz

Démosz A démosz a politikai állampolgársággal járó egyenlő jogokat, a politikai életben való részvétel egyenlő esélyét, azaz azokat a demokratikus vívmányokat jelenti, amelyek racionális tényezőkből álló kötelékeket eredményeznek.

A démosz kialakulásának szervezeti feltételei Politikai pártok Érdekcsoportok Társadalmi mozgalmak Európai Unió Bizottsága preferálja az EU- szintű szervezetek működését.

Így nehéz lesz: Az európai civil társadalom másodlagosságának okai Egyrészt európai szinten hiányzik az etnikai mag, amely a tagállamok civil társadalmai számára természetes kötőszövetet jelent. Nem lehet támaszkodni a nemzeti összetartozás alapját képező "lágy struktúrákra", hanem csakis a jóval ridegebb és racionálisabb demokratikus jogok és az érdekazonosság marad hivatkozási alapnak. Ennek következtében az európai civil társadalom addig másodlagos jelentőségű lesz Európa polgárai számára, amíg nem sikerül - ha egyáltalán lehetséges ilyen egy etnosz-szerű kötődést uniós szinten is létrehozni.

Mégis, miért legyen inkább több, mint kevesebb Európa? A globális kihívások: USA (300 millió ember közössége, A BRIC-országok azaz Brazília, Oroszország, India, Kína ( a világ népességének döntő hányada él e négy országban). EU országai együtt: 550 millió ember. A válság megmutatta, ha nem tarjuk magunkat a közösen elfogadott szabályokhoz, akkor mi lesz! Külön utakon kell- e járnunk? A nemzeti szuverenitás vs. további mélyítése az integrációnak? dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Mégis, miért inkább több, mint kevesebb Európa? Nem beszélhetünk európai identitásról, sem európai közvéleményről, sem pedig európai államról. Ezzel együtt az országhatárok átjárhatóvá, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok intenzívebbé válásával és Európa egyre több területen való megjelenésével nő az emberek Európa-tudata, és némileg európai identitása is dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Mégis, miért inkább több, mint kevesebb Európa? John Lukacs írta: Nemzet és állam. A kettő nem ugyanaz. Az államok hatalma és fontossága megszűnőben. A nemzetek lényege nem. Ez – több más között – a jelenlegi Európai Unió nagy és mély hiányossága. Európa egyesülésének még nagyon, de nagyon legelején vagyunk. Európai öntudat, európai szellem alig pislog, alig létezik dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens

Köszönöm a szíves figyelmet! dr. Brachinger Tamás intézetvezető, főiskolai docens