ÚÁMK

A szélesebb kontextus adekvát paraméterei 2009: szervezet ; egyharmaduk alapítvány, nagy részük társas nonprofit szervezet. Jellemző tevékenységi terület alapítványoknál az oktatás (32%), szociális ellátás ( 16%) és a kultúra (14%), társas nonprofit szervezeteknél a szabadidős (25%), sport (16%) és a kultúra (11%). Gazdasági jelentőségük: torzulások a nonprofit szektorban. Foglalkoztatottak száma 130 ezer, ebből főállású 90 ezer. Móricz Zsigmond benyomásai a hazai civil társadalom eredettörténetének megértéséhez. A hazai civil társadalom egy koraszülött. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

dr. Brachinger Tamás PhD. fősikolai docens

A szélesebb kontextus adekvát paraméterei Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Fogalmi keretek: demokrácia Régiónk országai előtt két út áll. Egyik út: plurális demokrácia deliberatív demokrácia. A demokrácia olyan irányítási és igazgatási rendszer, amelyben és amellyel egy politikai közösség igazgatja ügyeit és irányítja sorsát, de amelyet - lényegének felszámolása nélkül - nem irányíthat semmiféle, magát a rendszeren kívülre helyező vagy a rendszer fölé toló politikai erő. Másik út: plurális demokrácia irányított demokrácia túlirányított demokrácia (szverhupravljajemaja demokratyija Nyikolaj Petrovtól) azaz a végrehajtó hatalom parancsuralma. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

A szűkebb kontextus: a helyi társadalom Bánlaky Pál: A helyi társadalom kritériumai között szerepel a kapcsolatok hálózata is. A kapcsolati hálók legfontosabb részelemei az információs hálózat, a helyi gazdasági viszonyok, és nem utolsó sorban a helyi hatalmi struktúra. Bőhm Antal: Az egyén és az érték-érdek közösségek kapcsolata a helyi társadalommal a részvételen, a kooperáción és az integráción keresztül valósul meg. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Az önkormányzatisággal kapcsolatos korabeli elvárások a lakónépességnek csak azok az egyénei minősülnek lakópolgároknak, akik… közvetve vagy közvetlenül részt vesznek a település sorsát meghatározó döntési folyamatban. … még nem alakultak ki, mert még nem működnek azok az erővonalak, amelyek szabályoznák helybéli világunkat és egyetértést, együttes cselekvést eredményeznének Egy demokratikus múlt, reflex és tapasztalat nélküli generáció próbálgat egy új rendszert… Pont a hiányzó zsigeri demokrata attitűd kialakítása miatt van égető szükség a részvételi demokrácia technikáira. a helyi önkormányzatiság fogalma lényegét tekintve szóhalmozás, mert a helyi kormányzás fogalmával szemben, nem a közjogi státuszt, hanem a helyi közösség önigazgatását jelöli.

Fogalmi keretek: önkormányzatiság Az önkormányzatiság lényege: nem csupán egy közjogi-közhatalmi alakzat, mert két komponense van és csak egyik a helyi hatalom; a másik a helyi közösségek sokszor divergáló halmaza. Önkormányzati modellek: BÜROKRATIKUS, KÖZÖSSÉGI, MENEDZSERSZEMLÉLETŰ. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Fogalmi keretek: civil társadalom A személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében Az állam társadalmi ellenőrzése, illetve helyettesítő vagy kiegészítő közszolgáltatások előállítása Az állam hegemóniájának korlátozása a pluralizmus kiépülésével Az állami bürokrácia nehézkességével szemben társadalmi innovatív megoldások bemutatása és alkalmazása Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Fogalmi keretek: ÁMK Társadalomtudományi megközelítés: a szocializáció feltételeinek szervező központja, a valóságismeret megszerzésének színhelye, …a lakóközösség önszerveződő képességének kibontakozása (sic!) és az össztársadalmi gyakorlat helyi újratermelésének színtere (Szabó Irma). Homogén funkció (Vészi János). Jogi-normatív megközelítés: közoktatási törvény alapján többcélú közoktatási intézmény. Jogi-normatív megközelítés: kulturális szaktörvény közművelődési fejezete közművelődési intézményként említi. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Fogalmi keretek Saját megközelítés: Oktatási-nevelési dimenzió: makro-társadalmi ad absurdum állami elvárások. Művelődési funkció: lokális elvárások. KÖZBEN EGYSÉGES NEVELÉSI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM! Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Kis ÁMK történelem Ideáltípus az Alfa-modell (Vészi János); az ember egységben való nevelésének eszménye. Napjainkig sem valósult meg. Első fejlődési szakasz: legyen integrált és komplex; foglalja egységbe a helyi társadalom művelődési folyamatait (csak éppen hol a helyi társadalom?). Második fejlődési szakasz: környezetfüggő szervezet. Harmadik fejlődési szakasz: szolgáltatásközpontú, partnerszemléletű. Negyedik fejlődési szakasz: életen át tartó tanulás (LLL). Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Közművelődés az integrációban Bürokratikus integráció (Feith Bence) vs. organikus integráció? Alibi ámk-k. ÁMK létrehozása akkor lehetséges, ha az egyes intézményegységek működési feltételei külön-külön is rendelkezésre állnak. Más kérdés az erőforrás allokáció. Kérdés, hogy ennyire tudatos-koncepciózus-e a helyi hatalom? Koncz Gábor kissé kiforgatott analógiája: a közművelődés az ámk-ban olyan mint a tábori konyha: előrenyomuláskor az utolsó, visszavonuláskor az első. Szociokulturális környezet (puha feltételek). állapota nagymértékben befolyásolja. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

A kulturális intézmények jellegzetességei Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Egyenlőtlenségi index: a lakóhely társadalmi fontossága és az intézmény Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens

Kulturális intézmények jellegzetességei A kulturális intézmények közül a művelődési otthon tekinthető igazán inkluzívnak, demokratikusnak. A kistelepülési vagy városrészi ámk pedig a legdemokratikusabbnak.

ÁMK jövőkép(telenség) A jövő közművelődési intézménye az ÁMK és nem a benne lévő művelődési ház. Ehhez azonban erős és öntudatos környezet kell amelynek alkotóeleme a lakópolgár és annak közösségei, akik céltudatosan használják és működtetik az intézményt. Ezt a fejlődési folyamatot a politikai-jogi környezet változása megzavarhatja, lassíthatja. A kulturális demokrácia inkluzív, nem exkluzív, mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. A kulturális demokrácia inkluzív, nem exkluzív, mindenki szabadon választja meg a kultúráját és rendelkezik hozzá azokkal a feltételekkel (ismeretekkel, a megismerkedés lehetőségeivel), hogy helyesen tudjon dönteni. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens