dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Alapfokú civil ügyintéző képzés A civil szektor társadalmi szerepének ismerete

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A civil szervezetek óriási előnye, hogy önkéntes alapon, konkrét problémák megoldására jönnek létre, függetlenül attól, hogy konzervatívok vagy liberálisok vezetik az országot. Bíró András Mintegy 15 éve hangzott el ez az állítás…

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A gazdaság-társadalom három szektora Állam (kormányzat) Közjavak; közérdek Piac (reálszféra) Magánjavak; önérdek III. Szektor (nonprofit szektor) Köz és magánjavak; ön-, csoport és közérdek

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A gazdaság-társadalom három szektora A különböző szereplők céljai, indítékai: Public/ költségvetési szektor Közjószágok, igazságosság, rend. A társadalom és a gazdaság működésének szabályozása. Önfenntartás, elosztani, amit lehet, költségvetési keretből. Public/ költségvetési szektor Közjószágok, igazságosság, rend. A társadalom és a gazdaság működésének szabályozása. Önfenntartás, elosztani, amit lehet, költségvetési keretből. Private/ versenyszféra Fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése, szolgáltatások biztosítása. Nyereség. Private/ versenyszféra Fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése, szolgáltatások biztosítása. Nyereség. Voluntary/nonprofit/civilszféra (sic!) Meghatározott értékek és ideológiák képviselete, -védelme és - erősítése. Szolgáltatások biztosítása. Az állam társadalmi ellenőrzése. Voluntary/nonprofit/civilszféra (sic!) Meghatározott értékek és ideológiák képviselete, -védelme és - erősítése. Szolgáltatások biztosítása. Az állam társadalmi ellenőrzése.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A profit- és a nem profit orientált szervezetek összehasonlítása Az üzleti szervezetek jellemzői A nonprofit szervezetek jellemzői Terméket állítanak elő, és azt a piacon kínálják fel, pénzért Szolgáltatást nyújtanak, és a kedvezményezettektől nem kérnek pénzt Más szervezetekkel versenyeznek Többnyire nincs versenytárs Az alapító/tulajdonost a pénzügyi megtérülés vezeti Az alapítót nem a pénzügyi megtérülés, hanem egyéb célok vezetik A tevékenységhez szükséges pénzügyi források a termék eladásából származnak A tevékenység folyatatásához támogatók nyújtanak pénzt A verseny a hatékony működésre kényszerít A fogyasztó befolyása és a hatékonysági kényszer gyenge

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Civil társadalom és nonprofit szektor relációja civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) Nonprofit szektor Civil társadalom

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szektor/civil társadalom A civil társadalom bizonyos értékek melletti elkötelezettség, azaz egyfajta civilizált közélet, szabályrendszer, amelynek alapjai a jogállam, a demokrácia, a polgári felelősség, a tolerancia, az állampolgári cselekvőképesség. Szélesebb értelemben minden, ami nem az állami szféra része, szűkebb értelemben az állam, a gazdaság és a magánszféra közötti interakció kerete.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szektor/civil társadalom Civil társadalom: A személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében A személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében Az állam társadalmi ellenőrzése, illetve helyettesítő vagy kiegészítő közszolgáltatások előállítása Az állam társadalmi ellenőrzése, illetve helyettesítő vagy kiegészítő közszolgáltatások előállítása Az állam hegemóniájának korlátozása a pluralizmus kiépülésével Az állam hegemóniájának korlátozása a pluralizmus kiépülésével Az állami bürokrácia nehézkességével szemben társadalmi innovatív megoldások bemutatása és alkalmazása Az állami bürokrácia nehézkességével szemben társadalmi innovatív megoldások bemutatása és alkalmazása

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szektor/NGO/civil társadalom a nemzetközi környezetben Integrációs modellek és nonprofit szektor (ábra)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szektor/NGO/civil társadalom a nemzetközi környezetben Az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban azt várják tőlük, hogy pótolják az állam kieső jóléti kiadásait; Franciaországban a szegények végleges kirekesztődését kellene megakadályozniuk; Svédországban a pluralizmus fejlesztése a feladatuk; Oroszországban és Közép-Európában a civil társadalom fejlődését kell segíteniük. Az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban azt várják tőlük, hogy pótolják az állam kieső jóléti kiadásait; Franciaországban a szegények végleges kirekesztődését kellene megakadályozniuk; Svédországban a pluralizmus fejlesztése a feladatuk; Oroszországban és Közép-Európában a civil társadalom fejlődését kell segíteniük.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szektor/civil társadalom az egyes ország csoportok jogrendszerében Liberális nonprofit modell Liberális nonprofit modell Szociáldemokrata modell Szociáldemokrata modell Korporatista nonprofit modell Korporatista nonprofit modell

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szervezetek dominanciája egyes területeken országonként Az oktatás dominanciája (Japán, Egyesült Királyság), Az egészségügy dominanciája (USA, Németország), A szociális ellátás dominanciája (Franciaország, Olaszország), A kultúra-rekreáció dominanciája (Magyarország).

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit/civil szervezetek/NGO-k a nemzetközi színtérten A globális civil társadalmat a globálisan jelentkező problémák hozzák létre (környezetvédelem, emberi jogok, éhezés, háborúk, fogyasztóvédelem, munkavállalói érdekvédelem. Sajátossága, hogy szupranacionális, azaz nemzetek feletti szinten szerveződik. Példák: Greenpeace, Amnesty International, Vöröskereszt, WWF, ad absurdum a webes közösségi oldalak közönsége(pl. Facebook stb.).

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója Az általános definíció elemei (nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján): - Intézményesültség (nem az egész civil társadalom az) - Függetlenség, autonómia (a kormányzattól) - A profitszétosztás tilalma (nem vállalkozás) - Önkormányzatiság (működési autonómia) - Önkéntesség, öntevékenység (a Tagság és az aktivisták autonóm módon vesznek részt a szervezetek életében) Még: közhasznúság (partikuláris érdekek érvényesülésének kizárása)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A nonprofit szektor definíciója …A piacgazdaság alkalmas arra, hogy fogyasztói javakat és szolgáltatásokat állítson elő, de számos társadalmi szükséglet kielégítésére – természeténél fogva – csak igen korlátozottan képes. Hasonlóképpen, az állampolgárok nem hagyhatják pusztán a kormányra a fontos közösségi érdekek, közcélok…képviseletét és védelmét. A kiegyensúlyozott, hárompólusú társadalmi fejlődés érdekében a piaci és az állami szektor mellett meg kell tehát jelennie a non- profit szervezetekből álló, erőteljes harmadik szektornak is. (Kondorosi Ferenc) …A piacgazdaság alkalmas arra, hogy fogyasztói javakat és szolgáltatásokat állítson elő, de számos társadalmi szükséglet kielégítésére – természeténél fogva – csak igen korlátozottan képes. Hasonlóképpen, az állampolgárok nem hagyhatják pusztán a kormányra a fontos közösségi érdekek, közcélok…képviseletét és védelmét. A kiegyensúlyozott, hárompólusú társadalmi fejlődés érdekében a piaci és az állami szektor mellett meg kell tehát jelennie a non- profit szervezetekből álló, erőteljes harmadik szektornak is. (Kondorosi Ferenc)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A nonprofit szervezetek kialakulásának okai Burton A. Weisbrod – A háromszektoros gazdaságban működő öntevékeny nonprofit szektor egy elmélete … Burton A. Weisbrod – A háromszektoros gazdaságban működő öntevékeny nonprofit szektor egy elmélete … Henry Hansmann – A szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete Henry Hansmann – A szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete Estelle James – A kínálati oldalról megfogalmazott magyarázatok elmélete Estelle James – A kínálati oldalról megfogalmazott magyarázatok elmélete Lester M. Salamon – Az öntevékenység kudarcának elmélete Lester M. Salamon – Az öntevékenység kudarcának elmélete Kuti Éva – A nonprofit szervezetek redisztribúciós szerepe Kuti Éva – A nonprofit szervezetek redisztribúciós szerepe

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A nonprofit szervezetek kialakulásának okai A társadalmi egyenlőtlenségek balanszírozásának két útja van a piaci rendszerekben: A társadalmi egyenlőtlenségek balanszírozásának két útja van a piaci rendszerekben: a jóléti állam modellje a jóléti állam modellje a nonprofit szektorra alapozott redisztribúció. a nonprofit szektorra alapozott redisztribúció. Kiindulópont: elsődleges egyenlőtlenségek okozója a piac, de az állam maga hoz létre újabb, ún. másodlagos egyenlőtlenségeket. A szocialista gazdasági rendszer egy ettől lényegesen eltérő modellt volt, egyszektorú gazdasági rendszerrel. Tulajdonképpen nem volt magánszféra.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Szektorközi kapcsolatok Az állam és a nonprofit szektor együttműködésének szintjei A központi kormányzat szintjén A központi kormányzat szintjén A helyi kormányzatok szintjén (megyék, járások, régiók) A helyi kormányzatok szintjén (megyék, járások, régiók) Új elem az EU, mint szupranacionális szint (EB, EP, GSZB) Új elem az EU, mint szupranacionális szint (EB, EP, GSZB)

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Szektorközi kapcsolatok Az állam és a nonprofit szektor együttműködésének közgazdaságtani alapjai: Az állam sajátosságai (bürokratikus, általánosak a szolgáltatásai, lobby érdekek érvényesülése). Az állam sajátosságai (bürokratikus, általánosak a szolgáltatásai, lobby érdekek érvényesülése). A nonprofit szektor sajátosságai (forrásszerzése esetleges, partikularizmus, paternalizmus, amatőrizmus). A nonprofit szektor sajátosságai (forrásszerzése esetleges, partikularizmus, paternalizmus, amatőrizmus).. Ebből következően érdemes kooperálniuk, mert mindkét félnek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A civil társadalom története Eszmetörténeti előzmények: a civil társadalom eszméje (először a felvilágosodás idején főként Skóciában, John Locke). a civil társadalom eszméje (először a felvilágosodás idején főként Skóciában, John Locke). Politikai nemzethez tartozás a rendi társadalmat követő évszázadokban. Politikai nemzethez tartozás a rendi társadalmat követő évszázadokban. Választójog általános kiterjesztése száz- százötven év alatt. Választójog általános kiterjesztése száz- százötven év alatt. Eltérő fejlődés az USA-ban és Európában. Eltérő fejlődés az USA-ban és Európában.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Közép-Kelet-Európa Szocialista blokk országaiban: Lengyel Szolidaritás Mozgalom, igazi tömegmozgalom; erős katolikus egyház Lengyel Szolidaritás Mozgalom, igazi tömegmozgalom; erős katolikus egyház Csehszlovákia Charta 77, ellenzéki értelmiség. Csehszlovákia Charta 77, ellenzéki értelmiség. Magyarország demokratikus ellenzék, szamizdat újságírás (második nyilvánosság) ellenzéki értelmiség. Kőszeg, Konrád, Haraszti, Demszky, Rajk, Eörsi, Göncz, valamint a népiesek: Lezsák, Kozma, Csoóri, Csurka, Für, Bíró, Magyarország demokratikus ellenzék, szamizdat újságírás (második nyilvánosság) ellenzéki értelmiség. Kőszeg, Konrád, Haraszti, Demszky, Rajk, Eörsi, Göncz, valamint a népiesek: Lezsák, Kozma, Csoóri, Csurka, Für, Bíró,

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A hazai civil társadalom újjászületése előtti két évszázados időszak jellegzetességei A nyugati típusú fejlődés ütemét nem tudja a magyar társadalom lekövetni A nyugati típusú fejlődés ütemét nem tudja a magyar társadalom lekövetni Reformkor: korlátozott a polgárosodás; inkább a világlátott arisztokrácia progresszív Reformkor: korlátozott a polgárosodás; inkább a világlátott arisztokrácia progresszív 1848-as polgári forradalom vet véget a feudális előjogok gyakorlásának – történelmi szempontból későn 1848-as polgári forradalom vet véget a feudális előjogok gyakorlásának – történelmi szempontból későn 1867-ig a polgárosodás mozgékonyságát biztosító önszerveződés és társadalmi részvétel rendkívül korlátozott 1867-ig a polgárosodás mozgékonyságát biztosító önszerveződés és társadalmi részvétel rendkívül korlátozott A Kiegyezéstől az I. világháborúig erőteljes kibontakozás indul meg a polgárosodás területén, de a magyar vidéket nem mindig éri el A Kiegyezéstől az I. világháborúig erőteljes kibontakozás indul meg a polgárosodás területén, de a magyar vidéket nem mindig éri el Két világháború között Janus-arcú polgárosodás; megindul vidéken is az egyesületi élet szervezése; az önszerveződések száma meghalad minden korábbit; a belpolitika radikalizálódása miatt, különösen 1938 után egyes ideológiai és vallási felekezetek esetében az önszerveződés tilos vagy korlátozott, majd a háborús időszak végére teljesen összeomlik Két világháború között Janus-arcú polgárosodás; megindul vidéken is az egyesületi élet szervezése; az önszerveződések száma meghalad minden korábbit; a belpolitika radikalizálódása miatt, különösen 1938 után egyes ideológiai és vallási felekezetek esetében az önszerveződés tilos vagy korlátozott, majd a háborús időszak végére teljesen összeomlik

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A hazai civil társadalom újjászületése előtti két évszázados időszak jellegzetességei A második világháborút követő rövid és relatív szabadság után, egyre nagyobb mértékben korlátozzák az öntevékenységet; A második világháborút követő rövid és relatív szabadság után, egyre nagyobb mértékben korlátozzák az öntevékenységet; A több párt rendszert fokozatosan felszámolják, az öntevékenységnek, csak a hatalom érdekeivel összeegyeztethető változatait engedélyezik; az alapítványi vagyont államosítják; az ellenőrzést, állambiztonsági érdekekre hivatkozással totálissá teszik közvetlen szovjet irányítás mellett A több párt rendszert fokozatosan felszámolják, az öntevékenységnek, csak a hatalom érdekeivel összeegyeztethető változatait engedélyezik; az alapítványi vagyont államosítják; az ellenőrzést, állambiztonsági érdekekre hivatkozással totálissá teszik közvetlen szovjet irányítás mellett A társadalmi-politikai élet államosítása tömegszervezetek létrehozásával A társadalmi-politikai élet államosítása tömegszervezetek létrehozásával évi XX. TÖRVÉNY A SZOVJET MINTÁJÚ ALKOTMÁNY évi XX. TÖRVÉNY A SZOVJET MINTÁJÚ ALKOTMÁNY

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A hazai civil társadalom újjászületése A kibontakozás három szakasza: Az első hullám ( ) a konfrontatív szakasz. A második hullám( ) a kompetitív szakasz. A harmadik hullám, a kilencvenes éveket foglalja magában, de a folyamat még ma is tart és kooperatív szakasznak nevezhetjük.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A nonprofit szektor hazai jogi környezete 1989.évi II. törvény az egyesülési jogról (társadalmi szervezet) évi IV. törvény Ptk évi IV. törvény Gt évi X. törvény a szövetkezetekről évi CXXIV. törvény az szja meghatározott részének… évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi L. törvény az NCA-ról (civil szervezet) évi I. törvény a sportról évi LXXXVIII. törvény évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 2007.évi XCIX. törvény ez európai együttműködési csoportosulásról

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A társadalmi szervezet jogi fogalma A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét évi. II. törvény

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Az alapítvány jogi fogalma Alapító okirattal létrehozott célszervezet, amelyben valamely önállósított vagyontömeg meghatározott, többnyire tartós, közérdekű cél szolgálatára van rendelve évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A civil szervezet jogi fogalma civil szervezet: az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt); civil szervezet: az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt); évi L. törvény

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közhasznú tevékenység jogi fogalma c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek: c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek: 24 tevékenységet sorol fel a jogszabály évi CLVI. törvény

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közérdekű önkéntes tevékenység jogi fogalma Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél … meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél … meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul. b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul évi LXXXVIII. törvény

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A Nemzeti Civil Alap Fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek (ide nem értve a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseleteket, pártokat és biztosítóegyesületeket), amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. 17 fős testület Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa illetve 7 regionális kollégium. 17 fős testület Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa illetve 7 regionális kollégium évi. L. törvény

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szervezetek Magyarországon Egyházak Vízgazdálkodási társaságok Lakásszövetkezetek Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Nonprofit szervezetek Magyarországon Társadalmi szervezet (ide tartoznak a politikai pártok is). Alapítvány.Közalapítvány. Köztestület (MTA, kamarák, hegyközségek). Nonprofit gazdasági társaság. Közhasznú tevékenységet ellátó szövetkezet. Európai területi együttműködési csoportosulás A Ksztv.-ben nevesített közhasznúvá minősíthető egyéb szervezetek (pl. országos sportági szakszövetség, MRK).

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A hazai nonprofit szektor főbb statisztikai mutatói év statisztikai mutatói Forrás: KSH

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A hazai nonprofit szektor jellegzetességei Adományosztó szervezetek (zömmel alapítványok, közalapítványok). Adományosztó szervezetek (zömmel alapítványok, közalapítványok). Adománygyűjtő szervezetek (szintén alapvetően alapítványok). Adománygyűjtő szervezetek (szintén alapvetően alapítványok). Szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok). Szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok). Érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek). Érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek). Felhalmozási célú, önsegélyező jellegű szervezetek (főként egyesületek). Felhalmozási célú, önsegélyező jellegű szervezetek (főként egyesületek). Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek (egyesületek). Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek (egyesületek). Korábbi állami, államigazgatási tevékenységet átvállaló köztestületek. Korábbi állami, államigazgatási tevékenységet átvállaló köztestületek.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A hazai nonprofit szervezetek szerepsajátosságai Társadalmi szerepek: szabadságjogok, demokrácia, pluralizmus, (állam)polgári öntudat, társadalmi párbeszéd, puffer szerep, társadalmi felelősségvállalás. Társadalmi szerepek: szabadságjogok, demokrácia, pluralizmus, (állam)polgári öntudat, társadalmi párbeszéd, puffer szerep, társadalmi felelősségvállalás. Gazdasági szerepek: partnerség, GDP-t alakítják, szolgáltatásszervezés, közszolgáltatatók. Gazdasági szerepek: partnerség, GDP-t alakítják, szolgáltatásszervezés, közszolgáltatatók. Szociális szerep: filantrópia, jótékonyság. Szociális szerep: filantrópia, jótékonyság. Morális szerep: civil társadalmi értékek közvetítése (szolidaritás, együttműködés, tolerancia). Morális szerep: civil társadalmi értékek közvetítése (szolidaritás, együttműködés, tolerancia). Politikai, ideológiai szerep: versengő nézetek ütköztetése, érdekképviselet, érdekaggregáció, érdekvédelem, nyomásgyakorlás, ideológia közvetítők. Politikai, ideológiai szerep: versengő nézetek ütköztetése, érdekképviselet, érdekaggregáció, érdekvédelem, nyomásgyakorlás, ideológia közvetítők.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A civil társadalom kiteljesedését akadályozó tényezők, holott… Romló életkilátások. Romló életkilátások. Romló biztonság. Romló biztonság. Jövőkép hiánya. Jövőkép hiánya. Zárkózottság. Zárkózottság. Intolerancia. Intolerancia. Tudatlanság. Tudatlanság. Alapvető emberi szükségletek kielégítésével összefüggő várakozások, rapid (radikális sic!) megoldások utáni kereslet! 1. Kedvez az antidemokratikus megoldásoknak, amelyek a demokrácia intézményeit kihasználva kínálják a megoldást! 2. Nem kedvez a vitának, a racionális érvelésnek, mert túl gyanús. 3. Ezek a problémák egy erős társadalmi hálózatokkal rendelkező országban inkább kedveznének a civil társadalom kibontakozásának.

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens A közbizalom nemzetközi összehasonlításban 27 országra, benne Magyarországra is kiterjedő vizsgálata (27 ország, 2001): Svájc Svájc Norvégia Norvégia Ausztrália Ausztrália Finnország Finnország Új-Zéland Új-Zéland Franciaország Franciaország Japán Kanada Észak-Írország Nagy-Britannia Oroszország Ciprus Amerikai E. Á. Spanyolország Fülöp-szigetek Csehország Izraeli zsidók Litvánia Ausztria Szlovénia Dél-Afrika Lengyelország Chile Izraeli arabok Brazília Japán Kanada Észak-Írország Nagy-Britannia Oroszország Ciprus Amerikai E. Á. Spanyolország Fülöp-szigetek Csehország Izraeli zsidók Litvánia Ausztria Szlovénia Dél-Afrika Lengyelország Chile Izraeli arabok Brazília Magyarország Magyarország

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens Köszönöm a figyelmet!

dr. Brachinger Tamás PhD. főiskolai docens