Társadalombiztosítás
Témák I.A társadalombiztosítás, mint a szociális ellátó rendszer része II.A társadalombiztosítás korszakai III.A magyar társadalombiztosítás jellemzése IV.Uniós szabályozás
A szociálpolitika fogalma …a társadalmi elosztás egy meghatározott típusa, …azaz a megtermelt javak egy részének centralizált begyűjtése és olyan elosztása, amely elosztás nem követi a gazdaságosság, nyereség, áruviszonyok, piaci csere logikáját. (Ferge, 1975.) = központosított újraelosztás/redisztribució
A szociálpolitika rendeltetése -tőkejövedelemmel nem rendelkező, a munkaerőpiacon még/már/egyáltalán részt venni nem tudók szükségleteinek kielégítése ill. támogatása -árucsere viszonyban nem vagy csak részben megszervezhető szolgáltatások társadalmi megszervezése
A szociális háló szintjei Rászorultsági szint Biztosítási szint Kompenzációs szint
A társadalombiztosítás fogalma A központosított (intézményesített) újraelosztás egyik speciális területe, a szociális háló egyik szintje. Államilag szervezett, kötelező kockázatközösség, mely -meghatározott társadalmi kockázatokra, -erre rendelt befizetések ellenében, - kockázat bekövetkeztekor az anyagi rászorultságtól függetlenül ellátást nyújt.
államilag szervezett, kötelező kockázatközösség Kötelező, azaz jogilag elrendelt, és állami kényszerrel kikényszeríthető: -a kockázatközösség létrehozása -a kockázatközösségbe való belépés -a járulék/hozzájárulás fizetés DE a kifizetések (ellátások) mögött állami garancia.
meghatározott kockázatokra Kockázat Betegség, anyaság Öregség, megrokkanás, eltartó halála Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés Munkanélküliség Gyermeknevelés Biztosítási ág egészségbiztosítás nyugdíjbiztosítás balesetbiztosítás munkanélküliségi biztosítás (családi biztosítás)
erre rendelt befizetésekből Célhoz kötött befizetések: ált. munkáltatói és munkavállalói járulékok. A befizetéseket az adóbevételektől elkülönített pénzalapban (alapokban) halmozzák fel, melyek csak a meghatározott kockázatok esetén, és csak a jogilag megszabott ellátásokra használhatók fel.
rászorultságtól független ellátások Fajtái: pénzbeli ellátások: a befizetésekkel arányos, garantált járadékok természetbeni ellátások (egészségbiztosítás): az egészségi állapot által indokolt ellátások Jellemzőjük: a vásárolt szolgáltatás elvén alapuló juttatások, a várományok tulajdonjogi védelme (ld. AB határozatok)
Társadalmi rendeltetése Az aktív korban elért életszínvonal és anyagi biztonság megőrzése, egy államilag kötelezővé tett előtakarékosság, felhalmozás révén.
Különbségei az egyéb szociális ellátásoktól Adóból fedezett ellátások -nincs célzott befizetés -nincs garantált ellátás, a törvényalkotó szabadon alakíthatja az ellátások fajtáit, mértékét, minőségét -évente költségvetési alku a forrásokról Biztosítási elvű ellátások -célzott befizetések -a várományok tulajdonjogi védelme -elkülönített pénzalap/ok/, az alku a befizetések mértékéről folyik
Magánbiztosítás - társadalombiztosítás Magánbiztosítás árucsere-viszony önkéntes, magánjogi szerződéses kapcsolat biztosítási elv: kockázatarányos teherviselés ekvivalencia elv: a díjfizetés és a kártérítés arányossága a kockázatközösségen belül nincs jövedelem- átcsoportosítás profitábilis kockázatok állami felügyelet Társadalombiztosítás állami újraelosztás kötelező, közjogi jogviszony biztosítási és szolidaritási elemek - jövedelemarányos teherviselés, - nincs ekvivalencia - jövedelemátcsopor- tosítás a kockázat- közösségen belül drága, nem biztosít- ható kockázatok állami garancia
A társadalombiztosítás korszakai Európa A XIX. sz. második fele: átmenet az önkéntes biztosításról a kötelező biztosításra XX. sz. (1945-ig): a bismarcki társadalombiztosítás diadala; ILO 1945 után: szociális biztonsági rendszerek Magyarország (1907): az ipari munkavállalók kötelező betegségi és baleseti biztosítása 1927/ : OTI korszak : az ipari munkavállalóktól a népbiztosításig + állampolgári jogú ellátások 1992: visszatérés a biztosítási elvhez
III.A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer 1. A szabályozás Jogosultak, járulékfizetés: 1997.: LXXX.tv. (Tbj.), Art. Ellátások: 1997.: LXXXI.tv. (Tny.), 1997.: LXXXII.tv. (Mny.), 1997.: LXXXIII. (Ebtv.) Pénzalapok: Áht., 1992.: LXXXIV. tv. + költségvetési törvények Igazgatás: 1998.: XXXIX.tv.
Biztosítási ágak Betegség, anyaság Egészségbiztosítás Öregség, megrokkanás,Nyugdíjbiztosítás halál Üzemi baleset: nincs önálló balesetbiztosítás rövid távú kockázatok: egészségbiztosítás hosszú távú kockázatok: nyugdíjbiztosítás
Jogviszonyok az egészségbiztosításban Eü. szolgáltatóBiztosító Beteg (biztosított/ellátott) Foglalkoztató
Az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultak Magyar állampolgárok –biztosítottak –eltartott hozzátartozók –ex lege jogosultak –egyéni járulékfizetők Külföldiek –biztosítottak –nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulók –megállapodás alapján jogosultak –menekült, menedékes –nemzetközi szerződés előírása alapján jogosultak
Egészségbiztosítási ellátások. E. Alapból fedezett baleseti ellátások Egészségbiztosítás: Egészségügyi ellátások Árhoz nyújtott támogatások Pénzbeli ellátások: táppénz, TES, GYED Baleseti ellátás: egészségügyi ellátás, táppénz, baleseti járadék
Biztosító egészségügyi szolgáltató Finanszírozási szerződés: sajátos teljesítmény- elszámolás ellátásfajtánként eltérő mutatók alapján: Háziorvosi ellátás – fejkvóta Járóbeteg szakellátás – esetszám Fekvőbeteg ellátás – aktív: HBCS pontrendszer – krónikus: ápolási nap
Jogviszonyok a nyugdíjbiztosításban Biztosított Biztosító Foglalkoztató
Nyugellátások. NY. Alapból nyújtott baleseti ellátások Nyugellátások: Saját jogú: öregségi, rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói: özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás Baleseti: baleseti nyugdíj saját jogú ~ hozzátartozói ~(özvegyi, szülői, árvaellátás)
Finanszírozás Egészségbiztosítás: -munkáltatói egészségbiztosítási járulék -munkavállalói egészségbiztosítási járulék E.Alap -egészségügyi hozzájárulás -kp. költségvetési átutalás Nyugdíjbiztosítás: -munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék Ny.Alap -munkavállalói nyugdíjjárulék - kp. költségvetési átutalás
Szervezet Ellátásokkal kapcsolatos ügyek: a Kormány irányítása és az EüM (egészségbiztosítás) ill. az ICSSZEM (nyugdíjbiztosítás) felügyelete alatt álló államigazgatási szervezetrendszerek: Egészségbiztosítás: OEP + megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP) +VTI + OOSZI Kifizető helyek Nyugdíjbiztosítás: ONYF + megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok +NYUFIG + Járulékbeszedés: APEH
IV. Uniós szabályozás Cél: a személyek szabad áramláshoz igazodóan a szociális biztonsági rendszerek KOORDINÁCIÓJA Jogforrás: a Tanács 1408/71/EGK rendelete 574/72 EGK rendelet (új, még nem hatályos: a Tanács 883/2004. rendelete) Alapelvek: - a jogosultra csak egy ország jogrendszere vonatkozik - egyenlő bánásmód - szerzett jogok védelme: -- az ellátások exportja -- várományi idők összeszámítása
Személyi hatály: munkavállaló, vállalkozó, köztisztviselő; menekült, hontalan; diák + családtagok Tárgyi hatály (ellátások): betegségi, anyasági ellátások; nyugellátások; munkanélküliségi ellátások; családtámogatások; fogyatékossági járadékok; (rászorultsági elvű segélyek NEM) Finanszírozás, folyósítás: pénzbeli ellátások: külön-külön megállapítások + postázás egészségügyi szolgáltatások: megtérítés a teherviselőtől az ellátás helye szerinti fizetőnek