Az iparigazgatás. Az energia szektor igazgatása.

Az ipar fogalmi körülhatárolása Az ipar a természet javainak - alapanyagok, nyersanyagok, energiahordozók - kitermelését és átalakítását eredményező tevékenységek összessége. Az ipari termékek zöme a piaci forgalomban kerül szétosztásra

Ipari közigazgatás atomenergia termelés villamos-energia ellátás vezetékes gázellátás távhő-szolgáltatás központi fűtés és melegvíz szolgáltatás bányászat

Az ipari tevékenység infrastruktúráját képező szakterületek igazgatása műszaki biztonsági felügyelet szabványosítás mérésügy kutatás, fejlesztés szabadalmi eljárás

1.Az atomenergia termeléssel kapcsolatos közigazgatási funkciók 2.A villamos-energia szolgáltatáshoz kapcsolódó közigazgatási funkciók 3.A földgázellátással kapcsolatos közigazgatási funkciók 4. A távhő ellátással kapcsolatos közigazgatási funkciók 5. A központi fűtés és melegvíz szolgáltatással kapcsolatos közigazgatási funkciók 6. A bányászattal kapcsolatos közigazgatási funkciók

A villamos-energia szolgáltatáshoz kapcsolódó közigazgatási funkciók természetes monopólium közüzemi szolgáltatás aktuális feladat: a versenypiaci feltételek megteremtése és a piaci verseny kibontakoztatása évi LXXXVI. tv. (Vet.)

Az ipar funkcionális területei: műszaki biztonság, szabványosítás, mérésügy igazgatása. Az ipari közigazgatás szervezete.

A műszaki biztonsági felügyelet a veszélyes technológiák, mint a villamos- energia, gázenergia ellátás, a fűtő- és ipari gázpalackok, gáztartályok, kazánok stb. biztonsági követelményeinek betartása feletti őrködést foglalja magába. MKEH

Mérésügyi szakigazgatás célja és szerepe a gazdasági és társadalmi jelentőségű mérések egységességének, hitelességének, és pontosságának biztosítása Szerepéből következően a mérésügyi szakigazgatás különbséget tesz: joghatássál járó mérések – mint pl. a közművektől vételezett víz-, és energia; a telekrendezési, vagy bírói eljárás során végzett területmérés – valamint joghatással nem járó mérések – mint pl. a saját háztartásban az élelmiszer alapanyagok mérése – között; kötelező hitelesítésű (pl. bolti mérleg, gázfogyasztás mérő), és hitelesítési kötelezettség alá nem eső mérőeszközök (pl. must cukorfokot mérő); törvényes, és az ezeken kívüli mértékegységek között. (Az előbbiek körébe tartozik, pl. a méter és ennek törtrészei, valamint többszörösei; az utóbbiak körébe a coll, a yard, négyszögöl, kataszteri hold, stb.)

A joghatással járó mérések során a törvényes mértékegységek használata kötelező. Hiteles az a mérőeszköz –amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, –amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. Etalon Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal évi XLV tv. a mérésügyről 127/1991(X.9.) Korm. rendelet

A szabványosítás = elfogadott és ajánlott minta adott cél ismételhető eléréséhez évi XXVIII. törvény A szabványosítás arra felhatalmazott szervek részéről végzett olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló, vagy várható problémákra, azzal a céllal, hogy a rendezőhatás adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. lehet vállalati, szakmai, ágazati, nemzeti, nemzetközi és regionális szintű. Honosítás

A szabadalmi eljárás feladata a találmányok szabadalmi oltalmazása évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Magyar Szabadalmi Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa Iparjogvédelmi Szakértői Testület

A kereskedelem szakigazgatása. A hatályos kereskedelmi törvény alapvető rendelkezései.

A kereskedelem fogalma, tagozódása A gazdaságnak az az alrendszere, amely megvalósítja a termékek, illetve a szolgáltató tevékenységek áramoltatását a társadalom alanyai között. Csoportosítások: a.) forgalmazott javak közgazdasági természete szerint b.) Hatóköre szerint c.) az értékesítés folyamatában betöltött szerepe szerint e.) A felmerülő igények természete és az igény-kielégítés módja szerint f.) A pénzpiac tagolása

A közigazgatás kereskedelemmel kapcsolatos alapvető funkciói - elő kell segítenie a kereskedelem kedvező funkcióinak a kibontakozását - garantálni a kell a kereskedők vállalkozási szabadságát - védelemben kell részesítenie mind a beszállítói, mind a vásárló pozícióban lévőket a kereskedők visszaéléseivel szemben, - a kereskedelmi tevékenység követelményei és feltételei megállapításakor biztosítani kell a kereskedők, a vásárlók és a kereskedelmi alkalmazottak érdekei optimális összehangolását.

Az áruk és szolgáltatások kereskedelmének hazai szabályozása évi CLXIV. törvény A Ker. tv hatálya A kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételei Az üzletek nyitva tartásának rendje A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése A követelmények megszegésének szankciói

A nemzetközi kereskedelem. Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelmi szakigazgatás szervezete.

Nemzetközi kereskedelem a.) közösségi kereskedelem és b.) Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem.

Elektronikus kereskedelem évi CVIII. tv. Internetes kereskedelem Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A kereskedelmi szakigazgatás szervezete Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Helyi önkormányzatok más hatóságok

Az idegenforgalom igazgatása

Az idegenforgalom fogalma A turizmus rendszere (kereslet-kínálat) Turizmus típusai, aktív-passzív turizmus A turizmus gazdasági sajátosságai Az idegenforgalomban rejlő veszélyek A közigazgatás idegenforgalommal kapcsolatos funkciói Az idegenforgalmi közigazgatás szervezete Az idegenforgalom közigazgatásának eszközei