1 Számviteli alapismeretek őszi félév 10. előadás

2 Bevezetés az elemzésbe

3 Az elemzés célja, szerepe Az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűsítve is értékelje azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek meghatározzák az államháztartás szervezete gazdálkodását, a vezetői döntések előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűsítve is értékelje azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek meghatározzák az államháztartás szervezete gazdálkodását, a vezetői döntések előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Alkalmazható eljárások: Alkalmazható eljárások: abszolút és relatív különbözet számítása, abszolút és relatív különbözet számítása, gazdaságossági számítások, gazdaságossági számítások, statisztikai sorok, táblák, ábrák, diagramok készítése, statisztikai sorok, táblák, ábrák, diagramok készítése, összetett statisztikai elemzési módszerek (pl. középértékek, index- számítás, standardizálás, trendszámítás, korreláció-számítás) összetett statisztikai elemzési módszerek (pl. középértékek, index- számítás, standardizálás, trendszámítás, korreláció-számítás) Az elemzés eredményeit felhasználók: Az elemzés eredményeit felhasználók: közvetlen érintettek (pl. a vezetés) közvetlen érintettek (pl. a vezetés) az államháztartás szervezete tágabb környezete. az államháztartás szervezete tágabb környezete.

4 Az elemzések csoportosítása terjedelme szerint: átfogó, vagy részleges elemzés, utóbbin belül pl.: terjedelme szerint: átfogó, vagy részleges elemzés, utóbbin belül pl.: a költségvetés tervezése, végrehajtása, a költségvetés tervezése, végrehajtása, vagyoni helyzet alakulása, vagyoni helyzet alakulása, érdekeltségi rendszer, érdekeltségi rendszer, a szervezeti rendszer és a gazdálkodás összefüggései, a szervezeti rendszer és a gazdálkodás összefüggései, egyes szervezeti egységek működése, gazdálkodása. egyes szervezeti egységek működése, gazdálkodása. a folyamat állapota, helyzete szerint: statikus, vagy dinamikus elemzés, a folyamat állapota, helyzete szerint: statikus, vagy dinamikus elemzés, az elemzést végző személye szerint: belső és külső elemzés. az elemzést végző személye szerint: belső és külső elemzés.

5 Az elemzés információs bázisa Pénzügyi-gazdasági információk Pénzügyi-gazdasági információk éves költségvetés, éves költségvetés, féléves és éves költségvetési beszámoló, féléves és éves költségvetési beszámoló, időközi költségvetési jelentés, időközi költségvetési jelentés, időközi mérlegjelentés, időközi mérlegjelentés, egyéb pénzügyi információk. egyéb pénzügyi információk. egyéb pénzügyi nyilvántartások adatai (pl. analitikák), egyéb pénzügyi nyilvántartások adatai (pl. analitikák), munkaügyi nyilvántartások, munkaügyi nyilvántartások, statisztikai adatfelvétel. statisztikai adatfelvétel.

6 Gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség Gazdaságosság: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett; Gazdaságosság: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett; Hatékonyság: nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen; Hatékonyság: nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen; Eredményesség: a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve - megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. Eredményesség: a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve - megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél.

7 Rendszerszemlélet érvényesítése az elemzésben Rendszer a költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának egésze, vagy az elemzés tárgyát képező részterület (pl. készletgazdálkodás, munkaerő-gazdálkodás). Rendszer a költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának egésze, vagy az elemzés tárgyát képező részterület (pl. készletgazdálkodás, munkaerő-gazdálkodás). Vizsgálandó kérdések: Vizsgálandó kérdések: Mi a rendszer funkciója, képes-e azt betölteni, melyek a jellemzői, színvonala megfelelő-e? Mi a rendszer funkciója, képes-e azt betölteni, melyek a jellemzői, színvonala megfelelő-e? Milyen és mennyi erőforrást használ fel a rendszer? Milyen és mennyi erőforrást használ fel a rendszer? Hogyan használja fel az erőforrásokat (milyen gazdálkodási folyamatok jellemzik)? Hogyan használja fel az erőforrásokat (milyen gazdálkodási folyamatok jellemzik)?

8 A könyvviteli mérleg adatainak elemzése

9 A vagyon összetételének elemzése Lényege: a könyvviteli mérleg egyes mérlegfőcsoportjainak, mérlegcsoportjainak, mérlegtételeinek arányát és annak változását vizsgáljuk. Lényege: a könyvviteli mérleg egyes mérlegfőcsoportjainak, mérlegcsoportjainak, mérlegtételeinek arányát és annak változását vizsgáljuk. Eszköze: megoszlási viszonyszámok, koordinációs viszonyszámok. Eszköze: megoszlási viszonyszámok, koordinációs viszonyszámok.

10 A vagyoni helyzet alakulása, tőkeszerkezet Vagyoni helyzet alakulásának vizsgálata: dinamikus viszonyszámok számításával. Vagyoni helyzet alakulásának vizsgálata: dinamikus viszonyszámok számításával. Tőkeszerkezet jellemzői: Tőkeszerkezet jellemzői: Tőkeerősség: saját tőke aránya. Tőkeerősség: saját tőke aránya. Kötelezettségek (idegen források) részaránya, annak változása. Kötelezettségek (idegen források) részaránya, annak változása. A kötelezettségek esedékessége (esedékességi aránymutató: a rövid lejáratú kötelezettségek aránya az összes kötelezettségen belül). A kötelezettségek esedékessége (esedékességi aránymutató: a rövid lejáratú kötelezettségek aránya az összes kötelezettségen belül). A befektetett eszközök fedezettsége: megmutatja, hogy a saját források (saját tőke és a tartalékok) milyen mértékben finanszírozzák a befektetett eszközöket. A befektetett eszközök fedezettsége: megmutatja, hogy a saját források (saját tőke és a tartalékok) milyen mértékben finanszírozzák a befektetett eszközöket.

11 A pénzügyi helyzet elemzése mérlegadatok alapján Likviditási mutatók számítása Likviditási mutatók számítása A likviditási mutatók fajtái: A likviditási mutatók fajtái: Likviditási ráta: forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási ráta: forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta: forgóeszközök készletek nélkül / rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta: forgóeszközök készletek nélkül / rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszköz likviditás: pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek. Pénzeszköz likviditás: pénzeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek.

12 A költségvetési gazdálkodás átfogó elemzése

13 Információs bázis, alapvető mutatók Információs bázis: Információs bázis: Költségvetés Költségvetés Pénzforgalmi jelentés űrlapjai Pénzforgalmi jelentés űrlapjai Előirányzat-módosításokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás Előirányzat-módosításokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás Alapvető mutatók az elemzéshez: Alapvető mutatók az elemzéshez: Tervezés megalapozottsága: (teljesítés / eredeti előirányzat) x 100 Tervezés megalapozottsága: (teljesítés / eredeti előirányzat) x 100 Módosítási arány: (módosított előirányzat / eredeti előirányzat) x 100 Módosítási arány: (módosított előirányzat / eredeti előirányzat) x 100 Pénzügyi teljesítés: (teljesítés / módosított előirányzat) x 100 Pénzügyi teljesítés: (teljesítés / módosított előirányzat) x 100 Összefüggés a mutatók között: Összefüggés a mutatók között: Tervezés megalapozottsága = pénzügyi teljesítés x módosítási arány

14 A bevételek összetétele Pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli bevételek Pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli bevételek A bevételek bevételi jogcímenként A bevételek bevételi jogcímenként Intézményi működési bevételek Intézményi működési bevételek Helyi önkormányzatok sajátos bevételei Helyi önkormányzatok sajátos bevételei Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Kölcsönök, visszatérülések bevételei Kölcsönök, visszatérülések bevételei Támogatásértékű bevételek, átvett pénzeszközök Támogatásértékű bevételek, átvett pénzeszközök Egyéb bevételek. Egyéb bevételek. A bevételek tevékenységenként: A bevételek tevékenységenként: Alaptevékenység bevételei Alaptevékenység bevételei Kisegítő tevékenység bevételei Kisegítő tevékenység bevételei Kiegészítő tevékenység bevételei Kiegészítő tevékenység bevételei Vállalkozási tevékenység bevételei Vállalkozási tevékenység bevételei

15 A kiadások összetétele Kiadások jogcímenként (kiadás-nemenként) Kiadások jogcímenként (kiadás-nemenként) Működési kiadások (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai, egyéb folyó kiadások), Működési kiadások (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai, egyéb folyó kiadások), Felhalmozási kiadások, Felhalmozási kiadások, Támogatásértékű kiadások, átadott pénzeszközök, Támogatásértékű kiadások, átadott pénzeszközök, Kölcsönnyújtás kiadásai, Kölcsönnyújtás kiadásai, Egyéb kiadások. Egyéb kiadások. Kiadások tevékenységenként: Kiadások tevékenységenként: Alap-, kisegítő, kiegészítő tevékenység kiadásai Alap-, kisegítő, kiegészítő tevékenység kiadásai Vállalkozási tevékenység kiadásai Vállalkozási tevékenység kiadásai Kiadások összetétel szerint: egyszerű kiadások, összetett kiadások. Kiadások összetétel szerint: egyszerű kiadások, összetett kiadások. Kiadások a kapacitáshoz való viszony szerint állandó kiadások, változó kiadások (utóbbi lehet lineáris, progresszív, degresszív, ritkán regresszív) Kiadások a kapacitáshoz való viszony szerint állandó kiadások, változó kiadások (utóbbi lehet lineáris, progresszív, degresszív, ritkán regresszív) Kiadások elszámolhatóság szerint: közvetlen és közvetett (általános) kiadások Kiadások elszámolhatóság szerint: közvetlen és közvetett (általános) kiadások

16 A költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó vizsgálati területek Követelések nagysága, alakulása Követelések nagysága, alakulása Kötelezettségek nagysága, összetétele, változása Kötelezettségek nagysága, összetétele, változása A kötelezettségvállalások alakulása (a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatokra tekintettel). A kötelezettségvállalások alakulása (a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatokra tekintettel).

17 Munkaerő-gazdálkodás

18 A munkaerő-gazdálkodás elemzése A munkaerő-gazdálkodás elemzésének jelentősége: a közfeladatok élőmunka-igényessége. A munkaerő-gazdálkodás elemzésének jelentősége: a közfeladatok élőmunka-igényessége. Elemzési területek: Elemzési területek: munkaerő-szükséglet, munkaerő-szükséglet, munkaerő-ellátottság, munkaerő-ellátottság, munkaerő-felhasználás hatékonysága, munkaerő-felhasználás hatékonysága, munkaidő-kihasználtság, munkaidő-kihasználtság, munkaerő-forgalom. munkaerő-forgalom.

19 Munkaerő-szükséglet és -ellátottság Munkaerő-szükséglet: az ellátandó feladat és az egy dolgozó által adott időegység alatt elvégzendő feladat hányadosa. Munkaerő-szükséglet: az ellátandó feladat és az egy dolgozó által adott időegység alatt elvégzendő feladat hányadosa. Példa. A fogászaton a rendelési idő és az orvosok napi munkaideje 8 óra, ebből rendelési idő 6 óra. Mennyi szakorvosra van szükség? Példa. A fogászaton a rendelési idő és az orvosok napi munkaideje 8 óra, ebből rendelési idő 6 óra. Mennyi szakorvosra van szükség? Munkaerő-ellátottság: a tényleges (vagy az állományi) létszám a munkaerő-szükséglet százalékában kifejezve. Munkaerő-ellátottság: a tényleges (vagy az állományi) létszám a munkaerő-szükséglet százalékában kifejezve. Példa. Előzetes számítások szerint az általános iskolában 5 angol szakos tanárra van szükség. Az iskolában ténylegesen 4 angol szakos pedagógus van közalkalmazotti jogiszonyban. Milyen arányú a munkaerő-ellátottság? Példa. Előzetes számítások szerint az általános iskolában 5 angol szakos tanárra van szükség. Az iskolában ténylegesen 4 angol szakos pedagógus van közalkalmazotti jogiszonyban. Milyen arányú a munkaerő-ellátottság?

20 Munkaerő-összetétel, - felhasználás hatékonysága A munkaerő-összetétel elemzésének fontosabb szempontjai: A munkaerő-összetétel elemzésének fontosabb szempontjai: nemek szerinti összetétel, nemek szerinti összetétel, korösszetétel, korösszetétel, iskolai végzettség, szakmai képesítés szerinti megoszlás. iskolai végzettség, szakmai képesítés szerinti megoszlás. A munkaerő-felhasználás hatékonyságának elemzése: A munkaerő-felhasználás hatékonyságának elemzése: Munkatermelékenység: munka eredménye/felhasznált munkaerő. Munkatermelékenység: munka eredménye/felhasznált munkaerő. Példa. A karbantartó részleg évben 100 millió Ft értékű munkát végzett, 50 fős dolgozói létszámmal. A munkaórák száma egy dolgozóra vetítve éves szinten óra volt. Jellemezze a munkatermelékenységet! (Megoldás: Ft/fő, illetve 1333 Ft/munkaóra) Példa. A karbantartó részleg évben 100 millió Ft értékű munkát végzett, 50 fős dolgozói létszámmal. A munkaórák száma egy dolgozóra vetítve éves szinten óra volt. Jellemezze a munkatermelékenységet! (Megoldás: Ft/fő, illetve 1333 Ft/munkaóra)

21 Munkaidő-kihasználtság Minél jobb a munkaidő kihasználtsága, annál nagyobb az intézmény működésének hatásfoka. Minél jobb a munkaidő kihasználtsága, annál nagyobb az intézmény működésének hatásfoka. Indokolatlan veszteségek a feladatok ellátását veszélyeztethetik. Indokolatlan veszteségek a feladatok ellátását veszélyeztethetik. Kieső idők: azok a munkanapok, amelyek miatt a dolgozók egy része munkát nem végez, nincs a munkahelyén: Kieső idők: azok a munkanapok, amelyek miatt a dolgozók egy része munkát nem végez, nincs a munkahelyén: fizetett és fizetés nélküli szabadság, fizetett és fizetés nélküli szabadság, betegség, betegség, engedélyezett / igazolatlan mulasztás miatti távollét. engedélyezett / igazolatlan mulasztás miatti távollét. Mértékének meghatározása Mértékének meghatározása Példa. A kieső napok száma 6 831, míg a ledolgozott munkanapok száma nap volt a tárgyidőszakban. Milyen mértékű a munkaidő-kihasználtság? (Megoldás: 89,2%) Példa. A kieső napok száma 6 831, míg a ledolgozott munkanapok száma nap volt a tárgyidőszakban. Milyen mértékű a munkaidő-kihasználtság? (Megoldás: 89,2%)

22 Munkaerő-forgalom Elemzésének jelentősége Elemzésének jelentősége Kapcsolódó mutatószámok: Kapcsolódó mutatószámok: felvételi forgalom: (felvett dolgozók/állományi létszám) x 100 felvételi forgalom: (felvett dolgozók/állományi létszám) x 100 kilépési forgalom: (kilépett dolgozók/állományi létszám) x 100 kilépési forgalom: (kilépett dolgozók/állományi létszám) x 100 munkaerő-forgalom: (felvett + kilépett dolg./áll.létszám) x 100 munkaerő-forgalom: (felvett + kilépett dolg./áll.létszám) x 100 munkaerő-forgalom intenzitása: (váltások száma/áll. létszám)x100 munkaerő-forgalom intenzitása: (váltások száma/áll. létszám)x100 Példa. Egy költségvetési szerv nyilvántartásából ismert adatok: átlagos állományi létszám 1842 fő, belépők száma 161 fő, kilépők száma 143 fő. Mekkora a felvételi, a kilépési, és a munkaerő- forgalom, valamint a munkaerő-forgalom intenzitása? Példa. Egy költségvetési szerv nyilvántartásából ismert adatok: átlagos állományi létszám 1842 fő, belépők száma 161 fő, kilépők száma 143 fő. Mekkora a felvételi, a kilépési, és a munkaerő- forgalom, valamint a munkaerő-forgalom intenzitása? A mutatószámok kiszámítása önmagában nem elegendő, az okok részletes feltárása is szükséges lehet (pl. interjú,kérdőíves felmérés, stb.) A mutatószámok kiszámítása önmagában nem elegendő, az okok részletes feltárása is szükséges lehet (pl. interjú,kérdőíves felmérés, stb.)

23 A személyi juttatások elemzése

24 Alapfogalmak Személyi juttatások: a különböző formában foglalkoztatott munkaerővel kapcsolatos kiadások. Személyi juttatások: a különböző formában foglalkoztatott munkaerővel kapcsolatos kiadások. Csoportosítás: Csoportosítás: rendszeres személyi juttatások, rendszeres személyi juttatások, nem rendszeres személyi juttatások, nem rendszeres személyi juttatások, külső személyi juttatások. külső személyi juttatások. A személyi juttatásokhoz kapcsolódó közterhek: A személyi juttatásokhoz kapcsolódó közterhek: a munkavállalót terhelő közterhek: SZJA előleg, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, a munkavállalót terhelő közterhek: SZJA előleg, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, a munkaadót terhelő közterhek: TB járulék, munkaadói járulék, EHO (2009-ig), egyéb járulékok, hozzájárulások. a munkaadót terhelő közterhek: TB járulék, munkaadói járulék, EHO (2009-ig), egyéb járulékok, hozzájárulások.

25 Elemzési területek A személyi juttatások felhasználása A személyi juttatások felhasználása a személyi juttatások költségvetésen belüli aránya, a személyi juttatások költségvetésen belüli aránya, a személyi juttatások összetétele, a személyi juttatások összetétele, tervteljesítés. tervteljesítés. A juttatások differenciáltsága A juttatások differenciáltsága korlátozott körben: közalkalmazottaknál lehetséges elemezni, korlátozott körben: közalkalmazottaknál lehetséges elemezni, beállási mutató: (besorolás sz. juttatás/garantált illetmény)x100 beállási mutató: (besorolás sz. juttatás/garantált illetmény)x100 Átlagilletmény, átlagjövedelem Átlagilletmény, átlagjövedelem átlagilletmény: illetmény-kifizetések/átlaglétszám átlagilletmény: illetmény-kifizetések/átlaglétszám átlagjövedelem: illetmény+jutalom/átlaglétszám átlagjövedelem: illetmény+jutalom/átlaglétszám Jutalmazás-politika Jutalmazás-politika

26 Elemzési területek (folyt.) A foglalkoztatottak juttatásai: végkielégítés, jubileumi jutalom, napidíj, betegszabadság idejére fizetett díjazás, stb. A foglalkoztatottak juttatásai: végkielégítés, jubileumi jutalom, napidíj, betegszabadság idejére fizetett díjazás, stb. Személyhez kapcsolódó költségtérítések, hozzájárulások: Személyhez kapcsolódó költségtérítések, hozzájárulások: ruházati költségtérítés, ruházati költségtérítés, üdülési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás, étkezési hozzájárulás, egyéb költségtérítés, hozzájárulás. egyéb költségtérítés, hozzájárulás. Nem rendszeres juttatások elemzése Nem rendszeres juttatások elemzése Külső személyi juttatások: megbízási díjak, tiszteletdíjak, egyéb külső munkaerő részére fizetett juttatások. Külső személyi juttatások: megbízási díjak, tiszteletdíjak, egyéb külső munkaerő részére fizetett juttatások.

27 Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás elemzése

28 A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása Fogalmi elemek: befektetett eszközök, tárgyiasult forma, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a tevékenységet. Fogalmi elemek: befektetett eszközök, tárgyiasult forma, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a tevékenységet. Csoportosítás Csoportosítás Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Járművek Tenyészállatok Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházások, felújítások Állami készletek, tartalékok Állami készletek, tartalékok

29 A tárgyi eszközök elemzési területei állomány nagysága, összetétele állomány nagysága, összetétele állomány alakulása: kiemelten az értékcsökkenés állomány alakulása: kiemelten az értékcsökkenés elhasználódási szint (écs/bekerülési érték), elhasználódási szint (écs/bekerülési érték), használhatósági fok (nettó érték/bekerülési érték), használhatósági fok (nettó érték/bekerülési érték), átlagos életkor (elhasználódási szint%/écskulcs%) átlagos életkor (elhasználódási szint%/écskulcs%) ellátottság ellátottság állagmegóvás (karbantartás) állagmegóvás (karbantartás) hibajavító hibajavító megelőző (felülvizsgálat utáni, használati idő szerinti, TMK) megelőző (felülvizsgálat utáni, használati idő szerinti, TMK) pótlás, csere (beruházások) pótlás, csere (beruházások) felújítások felújítások

30 Beruházások gazdaságossági számításai statikus mutatók: nem veszik figyelembe a pénz időértékét statikus mutatók: nem veszik figyelembe a pénz időértékét megtérülési idő (ráfordítás/átlagos hozam) megtérülési idő (ráfordítás/átlagos hozam) átlagos jövedelmezőség (átlagos hozam/ráfordítás) átlagos jövedelmezőség (átlagos hozam/ráfordítás) forgási sebesség (használati idő/megtérülési idő) forgási sebesség (használati idő/megtérülési idő) Példa: egy beruházás egyszeri ráfordítása Ft, éves megtakarítás Ft, a használati idő 10 év. Számítsuk ki mindhárom mutatót! Példa: egy beruházás egyszeri ráfordítása Ft, éves megtakarítás Ft, a használati idő 10 év. Számítsuk ki mindhárom mutatót! dinamikus mutatók: figyelembe veszik a pénz időértékét dinamikus mutatók: figyelembe veszik a pénz időértékét nettó jelenérték (NPV) nettó jelenérték (NPV)

31 Beruházások gazdaságossági számításai Példa: egy projekt egyszeri beruházási költsége Ft, a létrehozott kapacitás működési ideje 3 év, a hozamok nominális értékben: 1. évben Ft, 2. évben , 3. évben Ft. Számítsuk ki a projekt nettó jelenértékét, ha az elvárt hozam évi 10%. Példa: egy projekt egyszeri beruházási költsége Ft, a létrehozott kapacitás működési ideje 3 év, a hozamok nominális értékben: 1. évben Ft, 2. évben , 3. évben Ft. Számítsuk ki a projekt nettó jelenértékét, ha az elvárt hozam évi 10%. Megoldás: Megoldás: NPV = /(1,1) /(1,1) /(1,1) 3 = = Ft Értékelés: a projektet nem érdemes megvalósítani.

32 Készletgazdálkodás elemzése

33 A készletek fogalma, csoportosítása Fogalmi elemek: forgóeszközök, tárgyiasult forma, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a tevékenységet, a tevékenység során felhasználásra kerülnek, vagy változatlan formában maradnak Fogalmi elemek: forgóeszközök, tárgyiasult forma, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a tevékenységet, a tevékenység során felhasználásra kerülnek, vagy változatlan formában maradnak Csoportosítás Csoportosítás Hozzájutás szerint: vásárolt, saját előállítású Hozzájutás szerint: vásárolt, saját előállítású Szakmai feladathoz való viszony szerint: szakmai, egyéb Szakmai feladathoz való viszony szerint: szakmai, egyéb Használatban lévőség szerint: raktárban tárolt, használt Használatban lévőség szerint: raktárban tárolt, használt

34 A készletek elemzési területei készletbeszerzések tervezése: készletnormák meghatározása készletbeszerzések tervezése: készletnormák meghatározása egy napi anyagszükséglet (anyagfelhasználás/működési napok száma) egy napi anyagszükséglet (anyagfelhasználás/működési napok száma) utánpótlási idő utánpótlási idő Folyókészlet (egy napi anyagszükséglet x utánpótlási idő) Folyókészlet (egy napi anyagszükséglet x utánpótlási idő) Tartalékkészlet (egy napi anyagszükséglet x tartalék napokban) Tartalékkészlet (egy napi anyagszükséglet x tartalék napokban) Készletnorma: folyókészlet/2 + tartalékkészlet Készletnorma: folyókészlet/2 + tartalékkészlet Példa: éves anyagfelhasználás Ft, működési napok száma 220, utánpótlási idő 30 nap, tartalékkészlet 10 napra szükséges. Számítsuk ki a készletnormát! Példa: éves anyagfelhasználás Ft, működési napok száma 220, utánpótlási idő 30 nap, tartalékkészlet 10 napra szükséges. Számítsuk ki a készletnormát! készletnagyság elemzése: készletek forgási sebessége készletnagyság elemzése: készletek forgási sebessége fordulatok száma (időszak anyagfelhasználása/átlagkészlet) fordulatok száma (időszak anyagfelhasználása/átlagkészlet) forgási idő (működési napok száma/fordulatok száma) forgási idő (működési napok száma/fordulatok száma) fajlagos anyagfelhasználás fajlagos anyagfelhasználás készletellátottság (elemzés: mennyiségi mutatókkal) készletellátottság (elemzés: mennyiségi mutatókkal)