Mezőgazdasági őstermelés

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek ? Szja tv. 3§ 18. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét és a saját gazdaságában a Szja tv.6.sz. mellékletben meghatározott tevékenységből származik jövedelme és e tevékenységét őstermelői igazolvány birtokában, nem egyéni vállalkozóként végzi. Továbbá a termőföldről szóló tv. Szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és e msz.-nek a csg.-ban nem foglalkoztatottként közreműkdő csalátagja. A mezőgazdasági őstermelők közül fontos kiemelni azokat a msz.- eket, akik a bevétel nagysága alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül. (az adóévben elszámolt támogatás összegével csökkentett őstermelői bevétele nem több 8 M Ft-nál Akik regisztrációs számmal rendelkeznek és nincs őstermelői igazolványuk, vagy nem családi gazdaság keretében folytatják tevékenységüket, 2012-től nem tekinthetők őstermelőnek

Saját gazdaság Saját gazdaság fogalma alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei – ideértve a bérelt eszközöket is – a termelés szervezése és eredményének felhasználása felett. A saját gazdaság fogalmánál nem a föld tulajdonjoga, hanem a mezőgazdasági őstermelés folytatása a meghatározó. Ezért saját gazdaságban tevékenykedőnek kell tekinteni a bérbevevőt, haszonbérbe vevőt – illetve más ehhez hasonló jogviszony esetén a bérlőt –, ha az említett rendelkezési jogosultságát a bérelt földterületen gyakorolja. Saját gazdaságban folytatott tevékenységnek minősül a vetőmag bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is azzal, hogy ez utóbbiak esetén nem feltétel a termelés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultság. (spec. rendelkezések: virág, szőlő, élelmiszer-termelés)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül : -a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik. - Mezőgazdasági őstermelői tevékenység továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, feltéve, hogy mindezekben az esetekben az előállított termék vagy tevékenység az alábbi: -A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén akkor beszélhetünk mezőgazdasági őstermelői tevékenységről, ha a magánszemély a terület felett rendelkezési jogot gyakorlótól legalább szóbeli hozzájárulással rendelkezik a gyűjtésre vonatkozóan. További feltétele, hogy a magánszemély a gyűjtés eredményének felhasználása felett is rendelkezhessen. -A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének.

Családi gazdaság A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma A Termőföld törvény 3. § h) pontja szerint legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.

Családi gazdálkodás Tevékenység szerint Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag- termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyijövedelemadó- törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (például bérszántás).

Családi gazdaság tagjai A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, továbbá a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője. (Gyermek az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek is.) Nem lehet a családi gazdaság tagja többek közt a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülője, a nagykorú gyermekének a házastársa, továbbá a családi gazdálkodó testvérének házastársa sem.

A Családi gazdasági forma előnyei Az adminisztrációs kötelezettséget a családtagok számától függetlenül egy nyilvántartásban kell vezetni; Adózás szempontjából a bevételeket és a költségeket az adóév utolsó napján meglévő családtagok száma alapján kell felosztani, így számít, hogy a gazdaság tagjainak száma év közben csökkent-e vagy nőtt-e; A beruházás beszerzési ára egyben leírható az üzembe helyezéskor. Családi gazdaságban folytatott őstermelői tevékenység esetében kötelező a bevételek és költségek megosztása. Választani csak az adózás módja terén lehet (tételes költségelszámolás vagy átalányadózás).

Családi gazdaságban keletkezett jövedelem és az EHO 27%-os EHO terheli a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tev. minősülő tev.-ből származó összevont adóalapot képező jövedelmet. A családi gazdaságban közreműködő családtag is a SZJA bevallás 287. sorában vallja be e kötelezettségét.

Őstermelői igazolvány kiváltása Az őstermelői igazolvány kiváltásához az igazolvány kiállítója előtt nyilatkozatot kell tenni a - termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól, - továbbá arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozata szerinti termelés és értékesítés elérésére, - ideértve azt is, hogy ha Ön erdei melléktermékek gyűjtésével foglalkozik, akkor van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása. - Ha más őstermelővel együtt ugyanazon gazdaságra, termelési eszközre vonatkozóan úgy nyilatkoztak, hogy azon (azzal) közösen folytatják az őstermelői tevékenységet, a nyilatkozatának tartalmaznia kell azt is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, és a termelési eszközök működtetésében. - Fel kell tüntetnie nyilatkozatában a saját termelésre rendelkezésére álló – használt – földterület helyét, nagyságát – művelési áganként –, valamint az állat tartására alkalmas épületek adatait.

Közös őstermelői igazolvány, feltételek: A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében). Ellenkező esetben nincs mód a bevétel és ktg.-ek megosztására. Ekkor viszont csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján számolható el ktg. További feltétel, hogy a közös őstermelői tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. A közös őstermelői igazolványt annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan megneveznek az együttes nyilatkozatukban. Ha Önök közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan megoszthatják. A családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek, és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető adókedvezményekre is.

Közös őstermelői tevékenység A bevételek és költségek igazolására a családtagok közül bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű, kivéve a saját járműhasználattal kapcsolatosakat, mivel ezek a bizonylatok csak a költségelszámolásra egyébként jogosult őstermelő nevére kiállítva vehetők figyelembe. Saját gépjárműnek minősül a házastárs tulajdonában lévő gépjármű is. Fontos tudniuk, hogy az adókötelezettségüknek személyenként kell eleget tenniük. Önök is választhatják a bevallási nyilatkozat benyújtását – a később részletezett módon –, feltéve, hogy azt mindannyian azonosan választják. Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről. A bevételeket és a költségeket (beleértve a támogatás összegét is) a családtagok között egyenlő arányban kell felosztani, függetlenül attól, hogy mely családtag értékesítette a mg-i terméket.

Őstermelői igazolvány érvényesítése Az őstermelői igazolvány az értékesítési betétlappal együtt érvényes, melyet adóévenként érvényesíteni kell. Ha a betétlap érvényesítését a msz. adóévben, március 20-át megelőzően kéri, akkor visszamenőleg január 1-ig érvényesítik. Ha az érvényesítést március 20-át követően kéri a msz., akkor csak az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek. Ebben az esetben a január 1-je és a betétlap érvényesítésének napja közötti időszakban érkezett bevétel és felmerült költség nem tekinthető az őstermelői tevékenység elszámolás alapjának Ekkor az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján kell elszámolni a bevételeket és kiadásokat.

Jövedelem megállapítás

10 százalékos költséghányad A bevétel 10 százaléka ekkor költségnek, míg a fennmaradó 90 százaléka jövedelemnek minősül, amely az összevont jövedelmekre vonatkozó adószabályok szerint adózik. A számított adóból tevékenységi adókedvezmény címén évente 100 ezer forint adókedvezmény érvényesíthető. Ez az adózási mód a magas költséghányaddal működőknek kifejezetten hátrányos.

Tételes költségelszámolás Az őstermelő tételesen számol el költségeivel. Az igazolt költségeken felül 8 millió forint bevételig 40%-os kistermelői költségátalány is levonható. Ebben az esetben veszteséget mindaddig nem határolhat el, amíg kistermelői költséghányadot is elszámol. A korrigált bevétel és a költségek különbsége a jövedelem (ha az pozitív előjelű). Az adó mértéke pedig az adóalap 16%-a

Átalányadózás A mezőgazdasági kistermelő: akinek a mezőgazdasági tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg Ezen bevételi határig választható a mezőgazdasági termelő számára az átalányadózás. Növénytermesztés 15%, Állattenyésztés 6%

Mezőgazdasági őstermelésből(kistermelésből) származó jövedelem kiszámítása tételes ktg elszámoással Adóalapba beszámító bevétel +fejlesztésre fordított támogatás +folyósított egységes földalapú támogatás +egyéb jogcímen folyósított támogatás -megváltozott munkaképességű alkalmazott kedvezménye -levonható szociális hozzájárulási adó -tanuló kedvezménye -elismert költségek (ÉCS, hitelkamat, anyag, áru félklész és késztermék besz. Költsége -minden egyéb felmerült ktg. -Kistermelői ktg átalány (bevétel- bevétel csökk tételek 40 %-a) = mg. Őstermelés jövedelme - korábbi évekről áthozott veszteség (max 50%) =mg. Őstermelés összevont adóalapba tartozó jövedelem (szja bevallás sor. D oszlop)

Mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem kiszámítása átalányadó választása esetén +adóalapba beszámító állat és egyéb őstermelői bevételek +egységes földalapú támogatás +egyéb jogcímen folyósított támogatás = Adóalapba beszámító bevétel átalányban megállapított jövedelem =mg. Őstermelés összevont adóalapba tartozó jövedelem (szja bevallás sor. D oszlop) 6% az állat tenyésztés és állati termékek előállításából 15% egyéb őstermelői tevékenységből < Választása esetén az összes ktg.-et elszámoltnak kell tekinteni. Tev kezdetekor, ill. előző évi bevallásban kell nyilatkozni Ha átlépi az értékhatárt, elveszíti a lehetőséget ( ekkor tételes v. 10 % ktg elszámolás) Az előző évi veszteségből 20 %-ot kell elszámoltnak tekinteni

Példa a mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelmének kiszámítására. 4 tagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki. És átalányadózást választottak. Növénytermelés bevétele: Állatenyésztés bevétele: Főre jutó bevétel: Ft Növénytermelés bevétele: Ft jövedelem 15% Ft Állatenyésztés bevétele: Ft jövedelem 6% Ft Az 1 főre jutó átalányadó Ft szja bevallás sor. D. SZJA bev. : 363 b , 364 a , 367 d

A mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata Akkor választható, ha a bevétele a mg. Őstermelői tevékenységből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül Ft < Ft nem haladta meg, Tételes ktg elszámolást választott az adóévre Rendelkezik 20% tev. kapcs. Ffelmerült elszámolható, kiadást igazoló költségszámlával. (a járműhasználattal kapcsolatos számlával igazolt ktg.-et csak útnyilvántartás esetén lehet elszámolni.) Közös őstermelői igazolványt kiváltó, és családi gazdálkodók esetében döntésük alapján ennél a módszernél minden tagnak egységesen ezt kell választania.

A mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata és az EHO A mg. Kistermelőként, vagy Mg. kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként vagy Családi gazdaság kistermelőnek minősülő tagjaként Tételes költségelszámolást választott és Bevallási kötelezettségének egyszerűsített nyilatkozat megtételével tesz eleget, akkor Az Eho alapja az őstermelői tevékenységből származó bevétel 5%-a, Az adó mértéke, az Eho alapjának 15%-a 152 adónem

Egyéni vállalkozó Választhatja EV. –ként az őstermelői tevékenységet Választhatja EV. –ként a családi gazdálkodó formát Mindkét esetben el kell döntenie, hogy Átalányadózó, vagy vállalkozói jövedelemadózási módot választ- e?

Adóelőleg Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. szja-törvény) 46.§ (4)., ha a msz. Legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített betétlapját, ill. ha családi gazdálkodó (tag) e jogállását igazoló okiratát. A módosított szabály alapján egyértelművé vált, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett bevételből. (EV. a reg.okirat számát.)

Számla, nyugta kibocsátási kötelezettség szabályai Az Áfa tv. rendelkezései szerint az adóalanynak az értékesítésről főszabály szerint számlát kell kiállítania. Azonban, amennyiben a vevő (a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője) nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz/pénz-helyettesítő eszközzel (így akár például egy adott rendezvényen erre rendszeresített utalvánnyal) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, és ilyen esetben nyugtaadási kötelezettség terheli. (A 900 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű fizetés esetén is kötelező lenne a számla kibocsátása, de ilyen ügylet az e tájékoztatóval érintett forgalmazási körben jellemzően nem fordul elő.) A készpénzes termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról nyugtát, vagy a vevő arra irányuló kérése esetén számlát, egyszerűsített adattartalmú számlát ki kell bocsátani.

Fontos! ha egy mezőgazdasági tevékenységet végző, egyébként a kompenzációs rendszer különös szabályai szerint adózó, ezáltal már adóalany személy a termékeit nem felvásárlónak értékesíti a kompenzációs rendszer keretében, mely során számlaadási (és ezáltal nyugtaadási) kötelezettség nem terheli, hanem például egy vásárra, alkalmi kitelepülésre elviszi, és ott értékesíti, akkor számla vagy nyugtaadási kötelezettség terheli. Fontos tudnivaló az is, hogy az alanyi adómentességet választó adóalanyokat ugyanúgy terheli a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség, mint az adókötelesen értékesítő adóalanyokat.

Biztosított őstermelő 1. Az őstermelő magánszemély e tevékenysége alapján biztosítottá válik, ha a megszerzett és megszerezhető szolgálati idő együttesen eléri a 20 évet, továbbá egyéb jogcímen nem minősül biztosítottnak. Nem minősül biztosítottnak a kiskorú személy és a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő elektronikusan a 13T1041-es számú nyomtatványon jelenti be az adóhivatalnak biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát. A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a jogviszony megszűnését 8 napon belül, a változás tényét 15 napon belül kell teljesíteni.

Biztosított Őstermelő 2. Tárgyévben kezdő vagy akinek a megelőző évben a bevétele Ft-nál több. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. Fontos, hogy az említett jogcímen kapott támogatások a járulékalap részét képezik. 27 % szocho Alapja: a min.bér, Ft 10% nyugdíjárulék :Alapja: a min.bér Ft 7% (4+3) egészség bizt. Alapja: a min.bér, Ft 1.5 % munkaerőpiaci jár. NINCS EHO NINCS Vállalhat magasabb összegű járulékalapot is

Biztosított Őstermelő 3. Akinek a tárgyévet megelőző évben a bevétele Ft-nál kevesebb 27 % szocho NINCS 10% nyugdíjárulék :Alapja: a megelőző évi bevétel 20%-nak 1/12-ed része 4% természetbeni egészség bizt. Alapja : a megelőző évi bevétel 20%- nak 1/12-ed része 3% pénzbeli egészségbiztosítás NINCS 1.5 % munkaerőpiaci jár. NINCS EHO NINCS

Köszönöm a figyelmet!