Multikulturális nevelés Macher Mónika

Multikulturális nevelés-értelmezések. Előítélet, előítéletesség. Sztereotipizálás. Földrajzi különbségek. Társadalmi különbségek: szegények, gazdagok. Nemzeti és etnikai különbözőségek. Nemzetiségek Magyarországon. Magyarok kisebbségben. Nyelv, nyelvhasználat és kultúra. Nonverbális kommunikáció. Nemek: fiúk és lányok az iskolában. SNI tanulók az osztályban. A tehetséges tanuló. Vallási különbségek. Vallás és kultúra. A különböző életkorú emberek elfogadása. Multikulturális lehetőségek az osztályteremben. Toleranciára nevelés.

I. A multikulturális nevelés kialakulása Nagy-Britannia Egyesült Államok Európa Terminológiai problémák

Mi a multikulturális nevelés? a migráció következtében kialakult pluralitásra adott /oktatáspolitikai/ válasz. (Mihály, 2001) Tusa C. (2003): A fogalom értelmezhető különböző kultúrájú országok esetében is.

Mi a multikulturális nevelés? A multikulturális nevelés az oktatás-nevelés teljes átalakításának progresszív irányzata. Az iskoláztatás hiányosságait, hibáit és a benne megjelenő diszkriminációt elemzi és próbálja korrigálni. A társadalmi igazságosság és egyenlőség eszméiben gyökeredzik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy olyan oktatást-nevelést biztosítson minden gyermek számára, ami lehetővé teszi, hogy adottságaikat a lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák, és hogy a társadalom tájékozott és aktív tagjaivá váljanak helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt.

A multikulturális nevelés szerint az iskolákban rakjuk le a társadalmi átalakítás alapköveit, és az iskolák döntő szerepet játszanak az elnyomás és az igazságtalanság felszámolásában. (Gorski)

Multikulturális nevelés minden olyan pedagógiai kezdeményezés, mely több kultúra együttélését hivatott elősegíteni, ill. többkultúrájú embereket próbál képezni. Magában foglalja: különböző kultúrák és perspektívájuk integrálását az oktatásba (tantervbe) A kultúrák egyenértékűségének közvetítését

Az előítélet csökkentését célzó módszereket. (nyitottságra, toleranciára nevelés) A más kultúrájúakkal való együttműködés képességének kialakítását. A diszkrimináció megszüntetése érdekében tett strukturális és törvényi változtatásokat A különböző kisebbségi csoportok hátrányait felszámolni próbáló kezdeményezéseket.

II. A kultúra fogalma, funkciói Szemüveg: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait Az identitás alapjául szolgálhat. Jellegzetes kommunikációs módokat biztosít.

(Inter)kulturális kompetencia Nyelvi kompetencia Identitás, tudatosság Attitűdök Ismeretek Készségek

Az interkulturális kompetencia kialakítása Saját kulturális identitás tudatosítása A célkultúra megértése A kultúra fogalmának/természetének megértése Eszközök: Direkt tanítás Reflexió Kipróbálás (kontaktus is - EU projektek)

Interkulturális kommunikáció Tabuk (viselkedés és/vagy kommunikáció) Humor

Kulturális sokk Megszokott kapaszkodók elvesztése Kommunikáció diszfunkcionalása Identitáskrízis

Kulturális sokszínűség és nevelés A kultúra legfontosabb elemei (érték, norma, hiedelem, technika, szimbólum, nyelv) Kulturális univerzálék, globalizációs tendenciák hatásai az oktatásra Multikulturális nevelés fejlődése, létjogosultsága Európában Az emberiség fejlődése és kultúra

III. Az előítélet – definíciók Buss (1961): Egyénekkel szembeni ellenséges érzések vagy aggresszivitás, melynek alapja az egyén csoportbeli hovatartozása. Allport (1954): Az etnikai előítélet hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló ellenszenv valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.

Az előítélet meghatározásával kapcsolatos problémák Érzelmi és értelmi komponens Értelmi komponens: sztereotípia Rossz-e a sztereotípia? Megszüntethető-e a sztereotípia/előítélet?

Jellemzői Pozitív–negatív Előítélet, diszkrimináció Auto/heterosztereotípiák Sztereotípia–szociotípia

Öt fokozata (Allport): Szóbeli megnyilvánulás Elkerülés Negatív diszkrimináció (elkülönítés, kirekesztés) Fizikai bántalmazás Kiirtás

A MÁS elkülönítés: Faj Etnikum Kultúra Társadalmi hierarchia … inadekvát

Folyamata: Feltételezések Attribúciók Leegyszerűsítő gondolkodás Tipizálás DISZKRIMINÁCIÓ RASSZIZMUS

Az eí. viselkedés okai: Egyéni-pszichológiai: lenézés, felsőbbrendűség szükséglete, féltékenység, félelem, bűntudat Csoportjellemző: a mieink védelme, mások távoltartása, frusztrációk, ellenségeskedés, versengés szükséglete, bűnbakképzés Társadalmi/gazdasági: agresszió, kizsákmányolás, előnyszerzés

Milyen tényezők felelősek az előítéletek kialakulásáért? Általánosan érvényes pszichés mechanizmusok Az adott társadalom (közösség) struktúrája A személyközi kommunikáció jellegzetességei (az előítéletek tanulása) Egyéni különbségek

Az előítéletek csökkentésének eszközei Értelmi komponens (sztereotípiák): tanterv és taneszközök átalakítása = információközlés jól informált rasszisták? Érzelmi komponens: kooperatív tanulás VAGY Önvizsgálat Ismeretszerzés Objektív attitűd

Nyelv, kultúra, kétnyelvűség A nyelv szerepe a (multikulturális) oktatásban és nevelésben A kétnyelvűség meghatározása A kétnyelvűség típusai A kétnyelvűség és a kognitív fejlődés kapcsolata: küszöb-elmélet alapvető kommunikációs készségek tanuláshoz szükséges (absztrakt) fejlett nyelvi készségek Multikulturális nevelés és nyelv

Eltérő kultúrák és oktatáspolitika Milyen tényezők befolyásolják az oktatáspolitika viselkedését a különböző kultúrákkal szemben? - a kisebbségi csoportok különböző jellemzői - ebből eredően: céljai és a célok megvalósításának lehetőségei - a domináns csoport jellemzői - politikai és gazdasági helyzet - anyaország és fogadóország kapcsolata - nemzetközi nyomás

Milyen céljai lehetnek a kisebbségeknek? Asszimiláció Integráció az etnikai identitás megtartásával: ehhez kapcsolódóan: az oktatási célok fejlődése a) elismertetési fázis b) a kisebbségi oktatás megindítása, mennyiségi fejlesztés c) megszilárdítás és adaptáció (minőségi fejlesztés) d) nyelvek és kultúrák együttélése

Oktatáspolitikai kérdések Hátrányos helyzetből/kulturális különbözőségből eredő tanulási deficit Nyelvhasználat támogatása (mely szférákban?) Nyelvek és kultúrák egyenlősége Kisebbségi iskolák Pozitív diszkrimináció

IV. Hazai vonatkozások Sokáig egyáltalán nem foglalkoztak a kérdéssel, maga a fogalom is ismeretlennek számított. A szocializmus időszakában alig, vagy csak igen kevéssé szóltak az oktatási szakírók a kisebbségek oktatási-nevelési helyzetéről Magyarországon.

A különböző kisebbségi csoportokhoz tartozó rétegek nevelését a többséggel együtt képzelték el, vagy szeparálva kívánta megoldani tanításukat. Ennek nyomán hozták létre az első kisegítő iskolákat az országban. Csak a rendszerváltás után kezdtek odafigyelni a legnagyobb hazai kisebbségi csoport, a cigányság helyzetére, oktatási lemaradásaira.

A különböző pedagógusképző intézmények indítottak romológia kurzusokat, szemináriumokat. Fontos, hiszen a közel ezres (?) hazai roma népesség helyzete komoly gondokat jelent. A hazai társadalom pedig többnyire elutasító a cigánysággal szemben (másság). Egyre több cikk, tanulmány jelenik meg a kisebbségek oktatási, nevelési helyzetéről, formálva, alakítva a multikulturális nevelés hazai arculatát.

1. Fiúk, lányok nevelése Kulturális különbségek és a nemek helyzete a világban Leánynevelés rövid története, jeles személyiségek a nőnevelésben, hazánkban Nemi szerepek változásai a nyugati társadalmakban Nemi különbségek a tanár-diák interakcióban, a tanári elvárásokban Nemek tankönyvi ábrázolása

2. Sajátos nevelési igényű tanulók Testi-mozgásszervi, érzékszervi (látás, hallás) értelmi, beszédfogyatékos, egyéb fogyatékkal élők jellemzői, pedagógiai foglalkozás módjai integráció, szegregáció, inklúzió jelentése, értelmezése Gyógypedagógiai fogalmak Akadálymentesítés az iskolában

3. Társadalmi különbségek Szegénység, gazdagság A szegénység kialakulásának rizikófaktorai Hátrányos helyzetű csoportok (alacsony iskolázottságúak, sokgyerekesek, elvált, gyermeküket egyedül nevelő szülők, munkanélküliek, hajléktalanok, büntetett előéletűek, állami gondozásból kikerült fiatalok, menekültek) Szegénység és iskola, a leszakadó rétegek segítésének lehetőségei

4. Földrajzi különbségek Kultúra és a földrajzi változatosság Regionális különbségek Magyarországon A főváros központi szerepe Osztálykirándulások lehetősége a kulturális örökség megismertetésében

5. Nyelv, kultúra, iskola Nyelvi különbségek hatásai az iskolában Nyelvi szocializáció különböző kultúrákban, nyelvelméletek, család és a gyermek nyelvhasználatának összefüggése Kétnyelvű oktatás, többnyelvű iskolai programok jegyei Multikulturális környezet és idegen nyelv tanulása az EU- ban

6. Vallási sokszínűség Világvallások legfőbb jegyei, jellemzői Brahmanizmus, buddhizmus, kínai univerzalizmus, zsidó vallás, kereszténység, római, görög katolikus és protestáns egyházak, iszlám Vallások ma Magyarországon A különböző egyházakhoz tartozók jellegzetes normái és külsőségei Vallás és iskola (hittan, ennek törvényi háttere)

7. Életkori különbségek Csecsemőtől az idősekig A gyermekkor különbségei eltérő kultúrákban Serdülők és az ifjúkori szubkultúrák, devianciák (drog, játékszenvedély, alkohol, a gyermek, mint áldozat) A deviáns magatartás megelőzésének pedagógiai útjai A felnőttek és az idősek generációjának változásai

8. Nemzetiségek, etnikai kisebbségek, migrációs kérdések Magyarországon Hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek (bolgár, roma, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) Új migrációs folyamatok: kínaiak és más bevándorlók

V. Szemléletváltás: előítélettől elfogadásig Mit jelent az előítélet és a sztereotipizálás? Milyen módon nyilvánul meg? Milyen fajtái vannak? Hogyan jönnek létre az előítéletek? Az iskola mit tehet az előítéletek ellen?

A multikulturális tanterv A tantervi változtatások korán megjelennek, mert a, a hiányosságok szembeötlőek b, korrigálásuk relatíve könnyűnek látszik A tantervi változtatások céljai: - többkultúrájú társadalomban/világban való életre készítsen fel; - kisebbségi kultúrákhoz tartozó gyerekek esetében: önértékelés növelése, kontextus relevánssá tétele; - kulturális tudatosság növelése, előítéletek, diszkrimináció, rasszizmus csökkentése minden gyerek esetében.

A tanterv átalakítását célzó irányzatok csoportosítása (Banks, 1993) 1. Hozzájárulás szemlélete 2. A kulturális bővítés szemlélete 3. Az átalakítás szemlélete 4. Döntéshozás és társadalmi felelősségvállalás

Multikulturális foglalkozástervek Anyanyelv: más kultúrák meséi Szavaink háza Történelem: őseink (nevünk!) Egy esemény több szempontból való bemutatása Idegen nyelv: A másik kultúra bemutatása a nyelv segítségével, interkulturális kompetencia kialakítása

A taneszközök multikulturális szempontú vizsgálata Jelentősége A taneszközökben fellelhető torzítások típusai: Kihagyás Sztereotipizálás Szelektivitás és egyensúlyfelbomlás Valósághűtlenség Fregmentáció és izoláció Nyelvi részrehajlás

Tanítási-tanulási stílusok és kultúra Tanulási stílus: következetes viselkedés, amellyel az egyén a tanulást megközelíti; meghatározza, hogy a tanuló az adott tanulási környezetből mit és hogyan tud értelmezni, ill. hogyan tud interakcióba lépni. Mezőfüggő – mezőfüggetlen Struktúra iránti igény Érzékszervi dominancia (auditív, vizuális, írott nyelvi, kinesztetikus) Tanulási stílus és kultúra összefügg!

Tanulási stílusok – érzékszervi preferencia (Rose, 1987) vizuálisauditívkinesztetikus helyesírásLátod magad előtt a szót? Kimondod magadban? Leírod, aztán eldöntöd? koncentrálásElőadás/tanulás közben zavar a rendetlenség, az előtted ülő feje stb? …zavarnak a hangok és zörejek? … zavar, ha körülötted mást csinálnak? Ha a számí- tógépen nem tudsz vmit… Diagrammot keresel a súgóban Felhívod egy barátodat Addig kattintgatsz (próbálkozol), amíg sikerül.

Kulturálisan érzékeny iskola (KÉI) (Gay–Gollnick) Javaslatok pedagógusok számára, a multikulturális iskolai munkához Egymás megismerésének lehetséges módjai: előadás, beszélgetés, közös programok, terepmunka, interjúkészítés, zenehallgatás, film, színház, táncház, alkotóház... Multikulturális programok szervezése Szolidáris iskola- esélyegyenlőség biztosítása A tanuló ember humán szükségleteinek figyelembe vétele

KÉI jellegzetességek Megerősítő (elismeri az örökségeket és hidat épít) Átfogó jellegű (átölelei a tananyagot) Sokoldalú (széles körű együttműködést igényel) Erősebbé tesz (egyéni elszántság/közös felelősségérzet) Megváltoztat (tisztelet és becsület)

Felszabadító (egymáshoz való kötődés) Személyessé tétele (kritikai gondolkodást segíti)

KÉI megvalósításának alapja Pedagógus hozzáállása és elvárásai Az osztályban megvalósított kulturális kommunikáció A tananyag kulturálisan sokszínű tartalma A kulturálisan egybevágó, kongruens tanítási stratégiák

KÉI érdekében a pedagógus: Állítsa a diákot a tanulási folyamat középpontjába Támogassa az emberi jogokat és kulturális különbségek iránti tiszteletet Higgyen abban, hogy minden diák tud tanulni Méltányolja és alkalmazza a diákok multikulturális csoporthoz tartozására jellemző élményeket

Kritikailag elemezze az eltérő csoportokkal szembeni diszkriminációt A társadalmi igazságosság és egyenlőség érdekében kritikailag vizsgálja a társadalmat Vegyen részt olyan tevékenységekben, amelyekkel a demokrácia biztosítható.

V. NYELVI HÁTRÁNYOS HELYZET

Basil BERNSTEIN 1958-től, angol szociológus, londoni külvárosi gyerekek, a társadalmi státus és a nyelv összefüggései az oktathatóság szempontjából kezdetben: publikus/közösségi és a formális nyelv, majd: korlátozott és kidolgozott kód. a társadalmi felépítmény kódokká alakítja a nyelvi felépítményt nyelvi hátrány

BERNSTEIN Kidolgozott és leszűkített kódok: szociális eredetük és következményeik c. könyv a középosztály tagjai egészen másként építik fel beszédüket, mint a munkásosztály, vagyis eltérő kódot használnak korlátozott kód (KOK, másutt: leszűkített kód): tipikusan a munkásosztály által használt kódváltozat Jellemzői: szoros kapcsolat: mi rövidebb közlések grammatikailag (szintaktikailag) egyszerűbb gyakran befejezetlen mondatok Kisebb, környezet meghatározta szókincs kevés, ismétlődő kötőszó, melléknév személytelen névmás alanyként ok és következmény cseréje sok kiszólás, együttérzést váró kifejezés: Ugye? Nem igaz?

BERNSTEIN kidolgozott kód (KIK): közép- és felsőosztály középpontban: én pontos grammatikai rend és szintaxis összetett mondatok sokféle mellé- és alárendeléssel sokféle gondosan megválogatott melléknév, határozó Tipikusan a nem sztenderd változatokat értékelik alacsonyabbra (vö. szubsztenderd), de csak felülről, alulról nézve a sztenderd a nemkívánatos (csoportidentitás, szolidaritás).

Észrevétel, kritika Nincs IQ-különbség! Az elnevezések, megfogalmazások (kidolgozott) azt sugallják, hogy mégis egyszerűbb nyelvileg a KOK. De nem! Korlátozott = korlátozott érvényű (társadalmi viszonyulás!)

Kik vannak ma nyelvi hátrányos helyzetben Magyarországon? Mindenki, aki nem ismeri és/vagy használja a sztenderdet Nyelvi kisebbségek cigányok

Cigányság (Heltai alapján) 90-es évek: anyanyelvük magyar: 89,5%, 4,4% cigány, 5,5% román (beás), de a becslések szerint mások az arányok: 20-25%-uk kétnyelvű, tehát cigány és magyar anyanyelvű (mások szerint ez a szám sokkal magasabb). Tehát vannak egy- és két- vagy többnyelvűek. Diglosszia: egyfajta kétnyelvűség Fishman-féle kiterjesztés: E- és K-változat nem azonos nyelvhez tartozik. Nyelvi és funkcionális éles elkülönülés.

Cigányok Cigányok/romák: etnikai és nyelvi kisebbség (nem nemzeti) 500 ezer Romungrók (magyarcigányok és kárpáti cigányok) Szintók Oláh cigányok Román cigányok Beások (archaikus román dialektus) Gáborok (Erdély)

Cigány nyelvek jellemzői Számos kölcsönszó, főleg görög Stabil szókészlet (1500) Mobil szókészlet (a többségi nyelvből), nyelvjárásonként változó (pl. magyarból csak szavakat kölcsönöz)

Cigányból a magyarba került szavak Pár száz szó, főleg szleng: kaja, pia, pancs uzsgyi, ácsi, csá hóhányó (c. xoxamno), komál csávó, csaj, bula, góré, manusz, pulya, purdé, luvnya, gádzsi, gádzsó baró, benga, csácsó, gizda, sukár, nyikhaj bazsevál, csór, elsinkófál, fabrikál, megmurdelt, kamatyol budi, dzsuva csórikám duma, séró, vaker farba (c. vorba) gógyi (c. godyi ) kalyiba, verda kanyi, lóvé, nyista, ruppó

Cigány nyelvek Nyilvánvaló, hogy helytelen a cigány nyelven az össztársadalmi kultúra fogalomvilágának közlésére való alkalmasságot számon kérni, hiszen történelmileg kialakult funkciója az informális, közösségen belüli kommunikáció. (Réger 1984: 143–144)

Mik a nyelvi hátrány okai? alapvetően orális, más értékek mentén szerveződő kultúra: domináló párbeszédesség/mese (belekérdezés) erős nonverbalitás, erőteljesen elkülönülő nemi szerepek (pl. nemek együtt: a nő előre köszön, a nők a beszélgetésben nem aktív kezdeményezők) eltérő fogalmi struktúra használata az iskolában Hofstede: erős kontextusú kultúrák (vö. KOK) szegregáció, kontraszelektált tanárok asszimiláció a nyelvmegőrzés nehézségei

Mik a nyelvi hátrány következményei? alapvető kultúrtechnikák elsajátításának nehézsége fogyatékosnak sorolás (ostoba, buta, egyszerű) egyéb stigmatizációk a nyelvhasználat alapján: lusta, sikertelen k övetkezmény: nyelvcsere családi színtérre visszaszoruló anyanyelv, nemsok helyen oktatják egynyelvűvé válás (mindig a domináns nyelvváltozat irányába (ha fokozatos: 3 generáció)

A fokozatos nyelvcsere állomásai 1. Elkerülhetetlenné válik a domináns nyelvi csoporttal való nyelvi érintkezés. 2. Kétnyelvűség: az eredeti nyelvet is átörökítik, az újat is elsajátítják. 3. Az eredeti nyelv használata visszaszorul, egyre szűkülő nyelvhasználati terek (csak intraetnikus). 4. Egyre több beszélő lesz átmeneti kétnyelvű, ami az új nyelven való egynyelvűséghez vezet. 5. Életkorral való összefüggés: a fiatalok az idősebbekkel használják.

Nyelvi jogok Az emberi jogok egyik fajtája Jog a POZITÍV azonosulásra egy v. több anyanyelvvel Jog az anyanyelv elsajátítására (+ legalább alapfokú oktatás és hivatalos ügyintézés az anyanyelven) Jog az ország legalább egy hivatalos nyelvének a megtanulására (?kétnyelvű tanárok) Forrás: Pálmainé Orsós 2006

A kisebbségi magyarok nyelvhasználata 2,5 millió fő, rohamosan csökken a számuk Zömük kétnyelvű (két nyelv rendszeres használata a mindennapi életben), Nehezítő tényezők: Iskolában más nyelven tanultak Vegyes házasságban élők Olyan településen élők, ahol a magyarok kisebbségben élnek

A kisebbségi magyarok nyelvhasználata Románia: szórványos, csak a székelyföldiek élnek tömbben, a csángók ¾-e csak románul tud 13% vegyesházasság az értelmiség kétnyelvű Szlovákia: 80%-uk kétnyelvű, 12% jobban beszél szlovákul Vajdaság: 25% vegyes házasságban

Horvátország: 78% kétnyelvű, 9% horvát domináns kétnyelvű Kárpátalja: kisebb fokú kétnyelvűsödés, 71,8% magyar többségű településen él, erős a magyar presztízse Ausztria: Őrvidék: 1974-ben már csak a templomban és a nagyszüleikkel használták a magyart, 4 településen újraindult a magyartanítás, németdomináns kétnyelvűség

A kisebbségi magyarok nyelvhasználata Hozzáadó vagy felcserélő kétnyelvűségi helyzet? Ritka a balansz-kétnyelvűség, az egyik dominál, főleg az államnyelv (kivéve: Kárpátalja) Identitásmegtartás vagy -feladás? Jó-e a kétnyelvűség? Hogyan hat a magyar anyanyelvtudásra? Felszíni kontaktusjelenségek (de: sokan stigmatizálják!) Veszélyes: a visszaszorítottság dominanciaváltáshoz vezet (családi élet és imádság), ez oda vezet, hogy nem is akarnak magyarul megszólalni (kevés változatát ismeri, a kifejezőeszközök közül a választás beszűkül)

Általános helyzet Családi életre korlátozódó magyar nyelvhasználat Számos regiszter, stílus nem él, nem aktív - saját szükségletekhez képest megnyilvánuló nyelvi hiány, ennek ellensúlyozására szolgáló stratégiák: Körülírások: felülvizsgáló orvos helyett szakvéleményező/ellenőrző doktor úr Másodnyelvből kölcsönzés, ami meg nem értés esetén kódváltogatáshoz, majd kódváltáshoz (dominanciaváltáshoz) vezet Grammatika: leépül, frusztráció De ezek nem csökkent értékű nyelvváltozatok, mivel képes lenne funkcionálni, ha hagynák.

Köszönöm a figyelmet!