Orientációs képességek fejlesztésének módszertana Készítette: Kozma Szabolcs

kommunikációs, kognitív, szociális, orientációs, kreatív, motoros képességek Á ltalános képességek

Az orientációs képességek nevelése Orientáció: tájékozódás látással, hallással, mozgással, amelyben a taktilis és kinesztetikus ingerek is szerepet kapnak Orientációs képesség: ismeretek és készségek együttese Ismeret: megszerzett tudás Készség: automatikus felhasználás Terei: saját test közvetlen környezet tágabb környezet közvetett környezet

Fajtái: időbeli térbeli fogalmi sorozatbeli (szerialitás) vizuális akusztikus metakogníció( saját tudásban való tájékozódás képessége – feldolgozási stratégiák ellenőrzését és szabályozását végzi)

Orientációs képességek fejlesztésének célja: hogy elősegítse a térben is időben való tájékozódást, az értékek (etikai, életvezetési, anyagi, egészségi stb.) személyes rangsorának kialakítását, a csoportok (család, munkahely, baráti kör stb.) szervezetek, intézmények struktúrájának és működésének áttekintését, a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismertét (ezek be nem tartásának konzekvenciáit) A természet és a társadalom által meghatározó törvényszerű, szabályszerű viszonyok közötti eligazodást teszi lehetővé az orientációs képesség

Fogalmak: PRAXIA: feladatra irányult cselekvéssor megtervezése, irányítása DISZPRAXIA: a megszerzett tapasztalatokat hiányosan használja fel ügyetlen, kapkodó, céltalan mozgás (arc, kéz, száj körüli, tevékenység) Fejleszthető: kéz, ujjak, izomzat, szem – kéz koordináció APRAXIA: súlyos fogyatékosság: kóros együttmozgás, koordinálatlan mozgássorok. Az akaratlagos mozgások kivitelezésének olyan képtelensége, amelyet az adott mozgásokért felelős agyterület sérülése okoz.

TESTTUDAT: a testtartás és a testhelyzet összessége testrészekről érkező információk hatásár alakul ki (dörzsölés, viaszbaba) Első lépése a testkép ismerete. Saját test észlelése: taktilis (tapintás) kinesztetikus (bőrben lévő idegvégződések) proprioceptív (izületek, inak, izmok) vesztibuláris (fej helyzet, egyensúly) észlelésen alapul. TESTSÉMA: A test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése, mozgás feletti uralom, alkalmazkodás a megváltozott testhelyzethez, fejlesztése utánzó mozgással, gesztusjátékkal TESTKÉP/TESTFOGALOM: saját testről szerzett tudás, testtudat + testséma együttese, más emberek rólunk alkotott véleménye, hatással van az énképre tükör fejlesztő hatása (többféle helyzetből figyeli önmagát)

Fejlesztés területei: Testséma: - Testrészek és funkciójuk - Érzékszervek, szervek és funkciójuk - Oldaliság - Testsémát javító mozgások - Énkép, önismeret alakítása - Önbizalom erősítő gyakorlatok - Tanulás tanítása Téri tájékozódás: - Tér bemozgása - Téri tájékozódás síkban: téri irány, helyzet felismerése (sor és oszlop) tájékozódás ponthálóban (formareprodukálás) tájékozódás négyzetrácsban (ábramásolás)

Téri orientáció Összetett fogalom, magába foglalja a téri észlelést, téri képzeteket és fogalmakat, téri szókincset, saját test és részeinek ismeretét, a téri emlékezetet és gondolkodást, a térrel kapcsolatos feladatok megoldási képességét, valamint a téri tájékozódással összefüggő kommunikációs képességet

Téri megismerő folyamatok fejlődése Két különböző síkon megy végbe Észlelés síkján (érzékszervi mozgásos sík) Képzetek síkján (értelmi sík)

Téri orientáció A téri megismerés a gyermeknek az a tudása, amelyet az őt körülvevő és mozgását lehetővé tevő tágabb környezet téri elrendezéséről alkot. Térbeli észlelés: háromdimenziós látásmódban a dolgok egymáshoz és a szemlélőhöz való viszonya. A szemlélőnek egyidejűleg 2 szempontot kell érvényesítenie: 1. saját magához való viszonyulás 2. az egész tér észlelése, a részinformációk elrendezése (mélység, távolság, egymáshoz való helyzet) A térbeli tájékozódás képessége a saját test és a környezet kölcsönhatásának folyamatában alakul, feltétel az ép érzékelő apparátus (látás, hallás, mozgás). Kinesztetikus és motoros terület: innen származnak a legelemibb információk. Auditív információk: pl.: irányról Vizuális információk: pl.:a tér tulajdonságairól

Fejlődés lépései: egészként észleli a teret kétszempontú összehasonlítást végez (saját magához viszonyít) kétszempontú összehasonlítást végez (tárgyakat egymáshoz viszonyít) mindezt síkban is megteszi 3 dimenziós egységes térfogalom

A fejlődési folyamat cirkuláris (egyik szint a másikból következik) csecsemő oldalra fordítja a fejét új ingerek, mentális fejlődés felgyorsul új ingerek még több mozgásra serkentik, a tér még tagolatlan, szájtér, majd értenyúlás, manipuláció, nyúlkálási tér, alak-nagyság megismerése a gyermek mászik kitágul a tér (helyváltoztatásra is képes), ismerkedik saját testével és térbeli ismeretszerzés a tárgyak elhelyezkedéséről járás, konkrét tér kialakulása személyes élményhez, konkrét cselekvéseihez kötött, távolság, alak-háttér differenciálás, tükörben felismeri magát Óvodáskor: analízis-szintézis összerendezetlensége, túlzott globalitás és részletezés, jobb-bal differenciálás, beszéd fontos szerepe, két- majd háromdimenziós tárgyak differenciálása Iskoláskor: játékban megismert tér fokozatos tágulása az általánosításon keresztül, észlelési konstancia intenzív fejlődése, hosszúság és térfogat műveletei (9-10 év) általánosított, elvont jelleg a pubertás kor idejére alakul ki, elvonatkoztatott térben való tájékozódás

A térszemlélet fejlődése Képzetszintű fejlődési folyamat – alaklátás fejlődése, sztereognosztikus észlelési kísérlet, vizuális érzékelés kiiktatásával ismert tárgyak és geometriai formák felismerése

Helyrajzi (útvonal menti) tájékozódás Cselekvésszerű tájékozódás 20 hónapos kortól Mozgásos élménymaradványok mellett vizuális támpontok (nagy kapuk, színes ablakok) Nagy óvodásoknál megjelenik az irány és az anticipált elvont irány is

A térszemlélet fejlődése megszületésünktől kezdve szerveződik, összefügg a mozgással 1 éves téri viszonyok észlelése: kezdetben összerendezetlen a vizuális és a tapintási-kinesztetikus tér; észlelés által megragadható legelemibb viszonyok: szomszédosság, elkülönülés, sorrend, elhatárolás, folyamatosság látás és fogás koordinációja(4-12. hó) – alak- és nagyságkonstancia megjelenése, alakzatok fokozatos kidolgozása, intermodalizáció 2 éves kortól összekapcsolódik a tárgyak alakja, mérete, egymás közötti viszonya – első vázlatos képzetek, érzékleti tér képzetszintű térré alakul át képes elemezni a látható helyváltoztatásokat, tárgyak egymáshoz viszonyított forgását, megfordítását képi sémák megjelenése – szimbolikus funkció – beszédfejlődés képi és mozgásos elem egységet képez, mozgás nélkül nincs észlelés A mozgás szerepe nemcsak az észlelés kezdetén, hanem az észlelési tevékenység fejlődésének folyamatában is jelentős

A térszemlélet fejlődése 3-4 évesek: megszokott tárgyak, topológiai ábrák felismerése 4-5 évesek: egyenes és görbe differenciálása, majd szögek és méretek megkülönböztetése 5-6 évesek: legkülönfélébb geometriai ábrák differenciálása (rombusz, trapéz, keresztek, csillagok) 6-7 évesek: komplex geometriai ábrák differenciálása, és sorrend és távolság jellemzőinek felismerése A rajzos reprodukció jelentős lemaradást mutat a felismeréshez képest.

Térszemlélet fejlődése 6 éves téri felfogás képzetszintű fejlődése alaklátás, a tárgy tapintási-kinesztetikus észlelésének átfordítása vizuális, téri képpé cselekvésszerű tájékozódás (mozgásos élménymaradványok + vizuális támpontok) térbeli egymásutániság, sorrend spontán mérés - részekre osztható és egésszé illeszthető 10 éves elmozdulási műveletek – előre megválasztott vonatkozási ponthoz viszonyít (koordináta rendszer) extenzív műveletek – idő és megtett út arányosságának felismerése – absztrakt gondolkodás intralogikus műveletek – tárgyakon belüli összefüggések feldolgozása (térfogat, hosszúság)

Rajzolás képességének fejlődése és a tér 1-2 évesen: ceruzafogás - funkcióöröm 2 évesen: alkalmazkodás a kerethez – lap széléhez 2-3 évesen alapjelek kombinálása 3-4 évesen tud alakot rajzolni, jelentése van (önkényesen asszociatív) 5-6 évesen határozott jelentéssel bír a rajz (Ideovizualitás – emocionálisan felnagyított rajz) 9-10 év szemléleti realizmus (rajztanítás)

A tér ábrázolása 2-3 évesen egy alapvonalra felfűzött tér (háttér a papír alapszíne) 3-5 évesen a fent-lent képileg értelmezhetetlen alapfogalmak Kisiskolás kor: több szempontú ábrázolás – legfelismerhetőbb perspektíva Téri ábrázolás mozaikszerűsége: Fiúk a hajókat, technikai eszközöket jobban ábrázolják, mint a lakóházat, téri környezetet Lányok: kedvenc témák (ruhák, textúrák ábrázolása)

Téri tájékozódás problémáinak megjelenése: síkban nem tud magához igazítani (lapot forgat) betűket, számokat fordít nem tud elvonatkoztatni tárgy saját helyzetét nem tudja megállapítani (b – d – p probléma)

Akadályozott gyermekeknél téri tájékozódás zavarát okozza: önindította mozgás hiánya vagy elégtelen működése helyzet- és helyváltoztató mozgások megindulásának késése észlelési tevékenység eltérései- testséma, környezet közötti viszony, konstanciák, sorrendiség, téri analógiák

Tanulásban akadályozott gyermekekre jellemző Gyengén fejlett testséma Elégtelen testtudat Kialakulatlan laterális dominancia Jobb-bal differenciálás bizonytalansága Egyensúlyészlelés zavarai Izomtónus zavarai Motoros gátoltság Hiperaktivitás Betűket, számokat téveszt, fordít Síkban nem tud magához igazítani (forgatja maga előtt a lapot)

Diagnosztikus eljárások Bender A, B Frostig Téri tájékozódás vizsgálata Nagyné Dr. Réz Ilona Sindelar …

Fejlesztési lehetőségek Önmaga megismerése – tükörgyakorlat Testrészek megnevezése Utánzás (érintés, megnevezés) Utasításra megérinti saját testén, társán, babán, … Csukott szemmel mondókák

Fejlesztési lehetőségek Egyes testrészek fejlesztésére: Test elülső, hátulsó része, függőleges zónája Testrészek megérintése nyitott és csukott szemmel Törzshajlítás, karkörzés, karhúzás Tolás párban Kéz ökölbe szorítása, ujjak mozgatása Kéz és láb emelgetés Szökdelés, ugrálás

Fejlesztési lehetőségek Téri tájékozódás Tér bemozgása különböző alakzatokban Kívülálló viszonyítási pontok: pl.: Rakd a korongot az autó mellé! Hová tetted a korongot? Hol a korong? Verbalitás és mozgás összekapcsolása Téri irányok felismerése síkban Rajzolás utasításra Pontháló, négyzetrács-ábra Alakállandóság Logikai készlet elemek válogatása Puzzle

A testrészek ismerete - Az arc részei és funkciója Az arc Sűrű erdő, Kopasz mező, Pillogtató, Szuszogtató, Tátogató, Itt megáll, Itt a kulacs, Itt igyál

Arckifejezések

Játék az arcokkal

Mátrix fejekkel

Ez a szemem, ez a szám, ez meg itt az orrocskám. jobbra-balra két karom, forgatom, ha akarom. Két lábamon megállok, ha akarok ugrálok. Nyisd a kezed, zárd ökölbe, forgasd csuklód körbe-körbe. Tapsolj kettőt, csapj térdedre, Engedd karod le a mélybe. A kezem a lábam, a térdem a bokám, a térdem a bokám, a térdem a bokám. A kezem a lábam a térdem a bokám, a fejem, a fülem, az orrom, a szám.

Testek azonosítása körvonal alapján

A test hátsó zónájának megfigyeltetése

Árnykép felismerése

Egész test egyeztetése, eltakart, hiányos testekkel

Szimmetria megéreztetése a testen

Szétvágott testek összerakása

Testhelyzet megfigyelések, utánzások

A test középvonalának átlépését is tartalmazó posztura utánzások

Irányfogalmak: Fent-lent, feljebb-lejjebb, alatt- felett, mellett fogalom térben, síkban

Fent-lent, feljebb-lejjebb, alatt-felett fogalom áthelyezése térből síkba

Fent – lent - középen fogalmának, a sorváltás helyes technikájának gyakorlása síkban; képolvasással, színezéssel, diktálás utáni soralkotásokkal

A hármas vonalköz bevezetése

Iránygyakorlatok

Saját testen bal – jobb oldal differenciálása

Egocentrikus és allocentrikus tér Egocentrikus tér Testből és a végtagokból érkező szenzoros és motoros jelzések asszociációja Bal agyfélteke Allocentrikus tér Látás, hallás, korábbi tapintás Jobb agyfélteke A két folyamat együtt működik A téri orientációs képességek fejlődéséhez szükséges az ego- és allocentrikus téri információk integrálása

A téri memória Allocentrikus téri memória: az ingerek egymáshoz viszonyított, relatív pozíciójával van kapcsolatban Egocentrikus téri memória: a tárgyak a megfigyelőhöz viszonyított elhelyezkedésére vonatkozik

Nemi különbségek Nők fölénye a verbalitásban A percepció gyorsaságában és pontosságában Rövid távú memóriában, Finommotorikában Férfiak fölénye Téri orientációban, Téri vizualizációban Rejtett ábra keresésében Ábra-kiegészítés rugalmasságában A különbségek 4-5 éves, majd 9-13 éves korban kifejezetten mutatkoznak

Téri ragok Téri viszonystatikuscélforrás Felület-on, -en, - ön -ra, -re-ról, -ről Tartály- ban, -ben-ba, -be-ból, -ből Szomszéd- ság -nál, -nél-hoz, -hez, -höz -tól, -től Lukács, Pléh, Racsmány: Megismerés és nyelv…p 84

Téri névutók Téri viszonyStatikuscélforrás Mögött MögéMögül Előtt EléElől Alatt AláAlól Mellett MelléMellől között közéKözül

Az idői orientáció Időbeli tájékozódás képesség: tanult képesség, amely tevékenységhez fűződve alakul ki. A ciklikusan ismétlődő események során időélmények alakulnak ki, melynek következménye az időérzék, az időszerű viselkedés. Időészlelés: események időtartamának észlelése, időközök (mettől – meddig) időközökön belüli helyzet észlelése (időpont, mikor) események egymásutániságának észlelése (szerialitás)

Idői orientáció tanult, tapasztalatok során, tevékenységhez kapcsolódva nincs receptora – ÉLMÉNY – VISSZAEMLÉKEZÉS emberi időérzék egyéni, néha csalóka – szubjektív időérzékelés ( abszolút ritka, relatív gyakori) érzékelésben belső ingerek játszanak szerepet – az ember biológiai órája (a szervezetben végbemenő folyamatok gyakran periodikusak)

A gyermekek megtapasztalják, megismerik, hogy az időszakok: részben tőlük függetlenül adottak( évszakok, napszakok) részben egyezményen alapulnak ( naptár, napirend) részben saját elhatározásuktól függenek (szabadidő)

A gyermek megismerő tevékenysége: idő mérésére használt eszközök megismerése a mérés segíti az időtartamok becslését, a cselekvések időtartamának megszervezését idő beosztásának megtanulása pontosság szokásának megtanulása pontatlanság kellemetlenségei kialakult időérzék időszerű viselkedés valamely esemény aktualitásának felismerése

Időbeli tájékozódás fejlődése: CSECSEMŐKOR: időórája a velük való tevékenység során alakul ki szokásoknak időteremtő hatása van két napszak (nappal és éjszaka) Jelenkorban él, fontos az állandóság (étkezés, fürdés, alvás)

Időbeli tájékozódás fejlődése KISGYERMEKKOR: kellemes élményekhez kapcsolódnak szívesen gondol vissza valamire MÚLT (De jó volt, mikor elmentünk nyaralni!) vágyik a kellemes élményre JÖVŐ (De jó lesz, ha majd jön a nyuszi!) ünnepek jelképei segítik a múlt felidézését és a jövő tervezését

Időbeli tájékozódás fejlődése ÓVODÁSKOR: idő tagolódása napirend fontossága, tudatos fejlesztés Napszakok tudatosulnak, használja a kifejezéseket óvodáskor végére kialakul. Nehézség az idő állandó változása: a ma holnap már tegnap lesz. Nehézség az idő objektív, embertől független mozgásának megértésében: Hányat kell még aludni nyaralásig! Vedd be az orvosságot és meggyógyulsz! Rövid és hosszú időtartam különbsége még cselekvéshez kötött. Egy óra (60 perc) felfogása is gyakran nehézséget jelent.

Időbeli tájékozódás fejlődése KISISKOLÁSKOR: tudatos fejlesztés, spirálisan és lineárisan bővülő ismeretek, időmérés – óra, időbeli tájékozódás kitágítása, idő: egyirányú és visszafordíthatatlan, időtartam: állandó és mérhető Perc érzékelése: 6 év-11,5 mp. 9 év-24,8 mp. 10 év-31,1 mp. 12 év-35,7 mp. Közepes időtartam észlelése: becsengetés, kicsengetés, szünet Napszakok, évszakok, év, hónap, naptár-névnapok, születésnapok, ünnepek Időbeli tájékozódás megtanulása elősegíti az aktuális jelen élmény tudatosulását, én élmény megtapasztalását

Időbeli tájékozódás fejlődése Felső tagozatban is nehézség: idő kiszámításával kapcsolatos matematikai feladatok Empirikus tapasztalat már kevés Absztrakt gondolkodás megléte

Az időészlelés fejlődése Pszichológiai perspektíva Időstruktúra Időbeli határok időfogalmak

Az időészlelés fejlődése Biológiai perspektíva Élettani ritmus (álmosság, éhség) Napi ritmus Évi ritmus Szociokulturális perspektíva Időkorlátok pl.: tervezés

Időtudat kialakulását jelzi: igeidők megfelelő használata (múlt, jelen, jövő) időre vonatkozó kifejezések helyes használata az írott vagy élő beszédben nem definíciók útján, hanem azonosítások, tapasztalatok segítségével

Diagnosztizálás Általános tájékozottság: Hogy hívnak? Hol laksz? Hány éves vagy? Mikor születtél? Hogy hívják anyukádat? Mivel foglalkozik? Van testvéred? Hogy hívják?

Diagnosztizálás Időtájékozottság: Milyen nap van ma? Milyen nap volt tegnap? Sorold fel a hét napjait! Milyen nap van hétfő előtt? Milyen évszak van? Honnan tudod? Sorold fel az évszakokat! Milyen dátumot írunk?

Az idői orientáció zavarai: elő és utóidejűségben nem, csak a jelenben tud tájékozódni – idősorrend észlelése az események időtartamának nagyságát nem észleli (érzelmektől függő) – események összekeveredése alapfogalmakat nem érti, rosszul használja – időfogalom megértése gondot okoz a történelem tanulás, (évszám – esemény kapcsolat, viszonyítás, időszalag) Hangok időtartambeli különbségei – helyewsírási problémák

Fejlesztő tevékenység, időérzék kitágítása: élettörténet személyes emlékezet, időszalag saját életről, fontos élmények bejelőlése Családtörténet Időtartam kitöltése pl.: mit csináltál délután 4-től 6-ig? Időfogalmak megértése, használata Eseményképek Időperiódusok: évszakok jellemzői, időjárás jelentés Játék a beszédhangokkal hosszan, röviden egy nemzet, történelmi korszak, fölfejlődési időszak eseményei történelmi dokumentumok (írásos anyagok, használati tárgyak, műalkotások, időszalag) hozzásegít a mai kor változásainak megértéséhez és aktív alakításához

Összegzés-idői orientáció Időészlelés tanult képesség Eseményekhez kötötten Tapasztalatok által alakul

Családfa

Szerialitás Széria = sorozat A dolgok egymáshoz való viszonya Információk sorrendjének felfogása, megfelelő sorrend alapján való feldolgozása, a sorrend fenntartása

Gyenge szerialitás belátás és a következmény elővételezése hiányzik Sorrendiség alapja a ritmus (veleszületett ritmus: légzés, szívdobogás szervezet belső ritmusa) hely és helyzetváltoztató mozgás ritmusa a környezettel való aktív kapcsolat révén alakul ki ha az ember és a külvilág kapcsolata zavart ritmus és mozgás harmóniája megromlik

Formái: Idői (ritmus) Téri (helyzet) Auditív szerialitás: hallással észlelt elemeinek sorrendjének felismerése, feldolgozása, többszöri ritmikus ismételgetése Vizuális szerialitás: látással észlelt sorozatok elemeinek sorrendjének felismerése, feldolgozása,ritmikus ismételgetése

Szerialitás területei, fokozatai: Motoros tagolás: egyenletes lüktetés és ritmus megéreztetése (mondókák, versek járással) Mozgássorok ismételése Sorbarendezés, sorozatok térben Megkezdett sor folytatása síkban, rajzolással, ritmikus sorok (terítőminták) Idői sorbarendezés Auditív soraloktás (tapsolással, kopogással) Verbális soralkotás (mondatismétlés, bővítés) Vizuális soralkotás emlékezet után Vizuális soralkotás vízszintes és függőleges irányban, sor és oszlop fogalma (összeolvasást segíti, szem és a kéz mozgásának összehangolását, betűk helyét a vonalközben)

Megjelenése: Olvasás, írás: szótagok, betűk felcserélése, szótagolás problémái, verstanulás Helyesírás: diktálásnál Beszédben, interakcióban: történet elmesélésében Matematikában: négyzetrácsban való tájék., hibásan alkot sorozatot ( növekvő-csökkenő) Történelem: időfogalmak nehézségei Egyéb: hét napjai, abc, megszámlálás, napszakok, események sora

Percepciófejlesztés - Auditív ( hallási) - Vizuális (látási) - Kinesztétikus (bőrben lévő idegvégződések) - Taktilis (tapintás) - Keresztcsatornák

Az auditív rendszer zavarai – Az irányhallás hiányosságai – a gyermek nem tudja, melyik irányból jön a hang. – A hallási differenciálás hiányosságai – a gyermek nem képes a hangmagasság, a zöngésség megkülönböztetésére. – A hallási alak-háttér észlelés zavara – nem tud egyetlen kiválasztott hangra, szóra figyelni. – A szerialitás (sorrendiség) zavara – a gyermek nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani.

Auditív észlelés fejlesztése Hangok azonosítása, hang álland. felism. Hangok megkülönb.: időtartam és zöngésség Auditív alak-háttér: hang kiemelése a szóból Auditív ritmus: szótagolás feltétele Auditív sorbarend.: hangok egymásutániságával szóalk. Auditív zártság: szavak felismerése részekből, hiányos betűsorból Auditív emlékezet: hallás utáni élmények rövíd- hosszú megtartása

A vizuális rendszer zavarai – Az alak- és térészlelés hiányosságai – egyes betűk alak, forma, méret szerinti differenciálásának hiányosságai, pl. b-d, g-q-p, a-d tévesztések. – Vizuális differenciálás hiányosságai – nem ismer fel egy adott képet a hasonlók között. – Vizuális alak-háttér észlelésének zavara – a vizuális jelek halmazából nem tudja a számára fontos információt kiemelni. – Vizuális zárás, szerialitás zavara – a gyermek képtelen a részinformációkat egésszé alakítani (pl. betűkből szavak, szavakból mondatok alkotása).

Vizuális észlelés fejl. Azonosság- különb. : alak, méret, szín Alakállandóság Vizuális ritmus Alak-héttér diff. Vizuális zártság Gestalt-látás: hiányos ábrák, betűk, szavak egészként felfog. Rész-egész összetartozásának, összefügg, észlelése Vizuális emlékezet Szem-kéz koordináció ( keresztcsat.)

Ezen az oldalon érdekes rajzokat látsz. Keress olyan formákat, amilyeneket a lap tetején látsz Alak- háttér konstancia

Alakállandóság Színezd ki az ugyanolyan kiskutyákat!

Vizuális diszkriminációs játék fejekkel

Vizuális differenciáló- diszkriminációs játék

Figyelem zavarai – A gyermek figyelme elkalandozik, könnyen elterelhető. – Hullámzó, ingadozó intenzitású, képtelen a zavaró ingereket figyelmi gátlás alá helyezni. – Perszeveráció – a figyelem tapadása, nem tud fókuszt váltani. – Szelektálási képtelenség

Metakogníció A metakogníció a gondolkodásról gondolkodás, tudni, hogy mit tudunk, és mit nem tudunk. A metakogníció (metacognition) legáltalánosabban úgy határozható meg mint tudás a tudásról. A saját tudásunkról rendelkezésre álló tudás, amelyet a hosszú távú emlékezetben tárolunk. A metakognitív tudás magára a kognícióra vonatkozó tudás. A megismerésről megszerzett ismeretek, a tanulás során a tanulásról megszerzett információk összessége. Magasabb szintű gondolkodás, mely befolyásolja a tanulás közbeni szellemi tevékenységünket. Flavell: a gondolkodásról szerzett ismeretek csoportosítása

procedurális: hogyan? deklaratív: mi? szituatív: hol? explicit v. implicit: tudatosan vagy spontán felidézett tudás

Az alapvető metakognitív stratégiák: Az új tudás kapcsolása a már meglévőhöz. A gondolkodási stratégia tudatos megválasztása. Az értelmi folyamat tervezése, nyomon követése és értékelése. A metakognitív stratégiák a megismerést szabályozzák. Olyan általános készségek, amelyekkel a tanulást kezeljük, irányítjuk, szabályozzuk, vezetjük

Tanulási stratégiák A mélyrehatoló tanulási stratégiára jellemző, hogy a dolgok megértésére törekszik(összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet) A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása, a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja

Elemi tanulási stratégiák E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, s eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját. Elemi tanulási stratégiák: – Szöveg hangos olvasása. – Néma olvasás. – Az elolvasott szöveg elmondása. – Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.

– Elmondás más személynek. – Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása. – Ismétlés (bármely módon). – Beszélgetés a társakkal a tanult információról. – Áttekintés. – Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása. – Kulcsfogalmak kiírása. – Jegyzetelés. – Tanári vázlat vagy ábra értelmezése. – Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése.

– Összefoglalás készítése. – Kérdések feltevése. – Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás. – Ábra készítése. – Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján. – Ismeretlen szó meghatározása. – Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.

Fejlesztés A közvetlen fejlesztés lényege, hogy gyakoroltatjuk a gyerekekkel azokat a tanulási technikákat, amelyek hiányoznak tanulási módszerei közül. A közvetett fejlesztés lényege az, hogy direkt módon azokat az értelmi képességeket fejlesztjük, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb tanulási stratégiák kialakítását: (a figyelem, a megértés, az emlékezet és a problémamegoldás )

Fogyatékkal élő gyermekek jellemzői: ismeret-elsajátításuk nehézségekbe ütközik tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók sérültek, hiányosak gyakorlati tapasztalatokat nem tudja elraktározni és más helyzetekben alkalmazni eltérően fogadják és hibásan építik be az ismereteket eltérő az előzetes tudás, téves képzeteik, helytelen fogalmaik lehetnek

Ismeret-elsajátítást segítő módszerek - megfigyelés és tapasztalatszerzés (közvetlen) - cselekvés, tevékenység - leírás (szóbeli, rajz, írásbeli) - tanulmányi kirándulás, séta, gyűjtőmunka - összehasonlítás, csoportosítás, rendszerezés, válogatás - mérés, kísérlet

Az orientációs képességek fejlesztése az ember – természet és az ember-társadalom viszonyában a térbeli és az időbeli orientációs képességek fejlesztése tájékozódás az élő és az élettelen környezetben a természettudományos gondolkodás fejlesztése a történelmi térben és időben való tájékozódás

A természettudományos gondolkodás fejlesztése Induktív – empirikus tanuláskoncepció!!! (fontos az előzetes tudás, az érdeklődés, az érzések, a személyes azonosulás! jobb a tudás gyakorlati alkalmazhatósága, automatizálódása) Hangsúly nem az ismeretelsajátításon, hanem az életkornak megfelelő megismerési módszerek megtanulásán és folyamatos gyakorlásán van!

Tanítási-tanulás stratégiák a környezetismeret oktatási folyamatában 1. Empirikus megoldás - induktív gondolkodási folyamatokból áll. A közvetlen tapasztalatokból indul ki, amelyet a tények, jelenségek, folyamatok érzékeléséből, észleléséből szerez a tanuló. (pl: kukorica és búza levélerezetének összehasonlítása) 2. Deduktív megismerési formák (bizonyítások) – szabály – példa - szabály (pl: átkelés a zebrán) 3. Az információátadás és átvétel stratégiája: leírás, elbeszélés, magyarázat, beszélgetés, beszéltetés, vita

Tanítási-tanulás stratégiák a környezetismeret oktatási folyamatában 4. Interiorizációs tanulás stratégia: külső cselekvése műveletek révén válik belsővé a művelet (pl: közlekedésre nevelés –KRESZ- pálya) 5. Probléma megoldó stratégia: egy vagy több megoldás lehet (pl: ki tudja legpontosabban megmérni két település távolságát km adataitól megfosztott autóstérképen) 6. Algoritmusokra épülő ismeretelsajátítás (pl: gyökér, szár, levél, virág, termés majd forma, gyökér, szár, levél, virág, termés, kártevők, védekezés) 7. kondicionáláson alapuló stratégia – nem túl kreatív ismeretek alkalmazása, gyakorlása

Az oktatási folyamat szerkezete elemei: figyelem felkeltése, tanulás motivációjának biztosítása tanulók informálása a célról előzetes ismeretek felidézése Új ismeretek ténybeliségét biztosító jelenségek folyamatok prezentálása Tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése Fogalomalkotás, következtetés Rendszerezés, rögzítés Tanultak alkalmazása (visszacsatolás) Teljesítmények mérése, értékelése

A környezetismeret tanításának munkaformái és módszerei 1. munkaformák: frontális, egyéni, páros, csoport 2. módszerek: a. tanító munkáján alapuló módszerek: - elbeszélés - leírás - magyarázat - tanítói kísérlet - megfigyeltetés - ellenőrzés és értékelés

A környezetismeret tanításának munkaformái és módszerei b. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek - önálló munka (szolgálhatja a rögzítést és az alkalmazást, esetleg az ellenőrzés eszköze) c. A tanító és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek - beszélgetés - beszéltetés - vita

A megfigyelés algoritmusa Alapos előkészület, a lényeges tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok kiválasztása Közölni kell a megfigyeltetés szempontjait Elegendő idő biztosítása Több érzékszerv mozgósítása A változások bemutatása

Növények, állatok megfigyelése Növények Megnevezés, élőhely Külső megjelenés (tulajdonságok) Részek, funkciók Szaporodás, fejlődés Haszna, kára Kártevői, védekezés Rendszertani helye Állatok Megnevezés, élőhely Külső megjelenés (forma, szín, kültakaró) testrészek, szerepük Táplálkozás, egyéb szervek Szaporodás, fejlődés Haszna, kára Rendszertani helye

Mérés algoritmusa A mennyiség nagyságának viszonyítása, becslése (alkalmi majd hivatalos egységben) A mennyiség mérése alkalmi mértékegységgel A becslés és az alkalmi egységgel való mérés eredményének összevetése A mennyiség mérése szabványos mértékegységgel A becslés és a szabványos egységgel való mérés eredményének összehasonlítása A mérési eredmények grafikus ábrázolása

Kísérletezés algoritmusa Bemutató kísérlet Problémafelvetés (mire vagyunk kíváncsiak?) Eszközök és anyagok megnevezése, használatuk szabályainak ismertetése A megfigyelési szempontok közlése szóban vagy írásban A kísérlet bemutatása A tanulók beszámolója a kísérlet tapasztalatairól, kísérlet elemzése, következtetések megfogalmazása A kísérlet rögzítése írásban és rajzban Kapcsolatkeresés a kísérlet eredménye és a természeti jelenségek között, a kísérlet gyakorlati hasznának megbeszélése Tanulói kísérlet Problémafelvetés (mire vagyunk kíváncsiak?) Hipotézis (mi az elgondolásom) A kísérlet tervezése, balesetvédelmi szabályok (eszközök és anyagok) A megfigyelési szempontok közlése szóban vagy írásban A kísérlet elvégzése Az eredmény rögzítése írásban és rajzban A hipotézis összevetése a kapott eredménnyel: bizonyítás Kapcsolatkeresés a kísérlet eredménye és a természeti jelenségek között, a kísérlet gyakorlati hasznának megbeszélése

Kísérletezés Mesterséges körülmények között végzett megfigyelés A jelenségek tényezői külön-külön változtathatóak anélkül, hogy a többi megváltoznék A tényezők változása egzakt módon mérhető Az eljárás bármikor megismételhető Tanári / tanulói kísérletek Problémafelvető, ismeretforrás / bizonyító kísérletek

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE Közvetlen tapasztalatszerzés, vizsgálódás, megfigyelés, értelmezés Konkrét, szemléletes tartalmakhoz kötötten konkrét logikai műveletek és fogalmi relációk Előzetes ismeretekre, érdeklődésre, érzésekre, személyes azonosulásra építés Élménynyújtással belső motívumok, attitűd, helyes szokások kialakítása a természettel, környezettel kapcsolatban A természetes és mesterséges környezetünk tárgyi és szellemi értékeinek megismerése, védelme, létrehozása

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE Kölcsönhatások, természet élőlényeinek egymásrautaltságának megértése Jellemvonások fejlesztése – akaraterő, kitartás, felelősségtudat, másság elfogadása Komplex tanulási környezetben, kollektív megvitatás, csoportos kommunikáció Információk pontos megfogalmazása, kifejezések tartalmának ismerete Tapasztalatok szóbeli megfogalmazása, nyelvi hátrányok korrekciója A gyermek gondolkodás-fejlődéséhez igazodó módszerek, tevékenységek, eszközök.

EMBER ÉS TERMÉSZET: 1 – 6 évfolyamon: Természetismeret – A megismerési módszerek alapozása Az élő és élettelen természet alapismeretei Tájékozódási alapismeretek Testünk és életműködéseink Kölcsönhatások és energiaváltozások Természetföldrajzi környezetünk Környezetünk élővilága

Módszertani kérdések Az időjárás fogalmának megalapozása: Az időjárás a levegő fizikai állapotának állandó változása. Az egyes elemek közül a napsugárzást, a hőmérsékletet, szelet és csapadékformákat emeljük ki., megfigyeltetjük az évszak időjárását, a jellemző tényezőket összegezzük, az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait feltárjuk. Megismerő módszerek: megfigyelés, összehasonlítás, viszonyítás, becslés, mérés, kísérlet. Napsugárzás: közvetlen érzékelés, sötét és világos kavics, helyes napozási szokások kialakítása. Napsütötte órák száma, az élőlények a Nap energiáját hasznosítják. Hőmérséklet: méréssel, meteorológiai házikóban, Cfok eredete kardinális pontok értékeire. Napi középhőmérséklet 7, 13, 18 órakor. Értékét számmal és esetleges negatív előjellel írjuk.

Szél: papírkígyó a fűtőtesten, kinyitott ajtó, ablaknyílásba gyertya, szélkerék = a meleg levegő felfelé száll, helyébe hideg áramlik. Hajszárítóval a szél felszínformáló tevékenységét is láttathatjuk. Beaufort skála: szélcsend, gyenge szél, erős szél, viharos szél Csapadék: egyszerű kísérletekkel igazolható a párolgás, pára lecsapódása, víz visszacsepegése (pohárban vizet melegítünk és egy üveglappal lefedjük). A csapadékformákat évszakonként is megfigyelhetjük.

A Föld forgása: Szükséges eszközök: lámpa, földgömb, papír-megfigyelők(egy a földgömbre, egy a világító testre). A földgömbmodellt valós irányba (Ny-K) kell forgatni, a f-re helyezett megfigyelő látja a napkeltét, delelést, nyugvást, a másik a napszakokat. Elsajátítható ismeretek: nap=24óra, nappalok és éjszakák váltakozása, a Nap látszólagos mozgása, a megvilágítás határa. Megfigyelhető a napkelte, delelés, nyugvás látszólagos iránya is. A Föld keringése: A megfigyelőket Mo-ra és a déli félgömbre, vmint a fényforrásra ragasztjuk. Pontosítani kell a keringés síkját, a Föld mozgásának irányát (óramutatóval ellentétes direkt keringés), a Földgömböt északra tájoljuk, a tengelyferdeséget is helyesen beállítjuk.

7 – 10 évfolyamon: Fizika, Kémia, Biológia, Egészségtan tantárgyak Célja: korszerű természettudományos felkészültség megalapozása természeti jelenségek, folyamatok és változások felismerése az élővilág szerveződésének, az egymásrautaltság törvényszerűségének megismerése a saját testünk változásainak fokozatos megértése az egészséges életvezetéshez szükséges készségek elsajátítása.

KÖRNYEZETVÉDELEM A lakóhely élővilága FIZIKA – mechanikai, hőtani, fénytani, elektromosságtani jelenségek és ezek felhasználása napjaink technikai eszközeiben. KÉMIA – a rendszeresen használt természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai, átalakulásai, felhasználásuk módja, elemi anyagszerkezeti törvényszerűségek BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN – élő és élettelen természet szoros kapcsolata, testfelépítés-életmód összefüggése, élővilág egysége és fejlődése, élőlények állandósága és változékonysága, tápláléklánc

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK – 7. évfolyamtól Tudáselemeinek rendező elve: nagyobb földrajzi egységek, tájak, régiók összefüggésrendszeré nek bemutatása földrajzi hely, helyzet ismerete, jellemzőinek hatása a tájban élő emberre és tevékenységére térbeli kölcsönhatások eredményeként létrejött változások

EÁI-ban:- már az alapozásnál a természeti és társadalomismereti egységek összekapcsolása a tanulókat körülvevő információkból mozgósítani azokat, amire építeni lehet (ismeret, tény, fogalom), ezek pontosítása, rendszerezése a tanulók meglévő ismereteinek felhasználásával az érdeklődésüket lekötő, megtapasztalható összefüggések, kapcsolatrendszerek tanítása földrajzhoz kötődő nyelvi rendszer kialakítása földrajzi övezetesség komplex értelmezése földtani ismeretek bemutatása, szemléltetése, megtapasztalása tájelemzés logikájának elsajátítása, önálló (kis segítséggel) alkalmazása

Fogalmak kialakítása: szemléltetéssel, megjelenítéssel – halmazképző, rendszerképző fogalmak, földrajzi elnevezések, gazdasági ágak, nyersanyagok, energiahordozók, környezetkárosító anyagok és tevékenys. Általános – jellemző jegyek összegyűjtése – előzetes ismeretek pontosságának feltárása – többszöri tapasztalás, megerősítés, elmélyítés Konkrét – pontos képzetek kialakítása az alapozás időszakában – megfigyelés – megnevezés

Szemléltetés: a kitűzött feladatok megvalósítását szolgálja A valóság közvetlen megfigyelése: bemutatás, kísérlet, tanulmányi séta, gyűjtemények, homokasztal A valóság közvetett szemléltetése: DIA-képek, írásvetítő, VIDEO, TV, filmek, modellek, makettek, applikációs képek, faliképek, metszetek Térkép, földgömb: fali térkép -közigazgatási, -domborzati, - turista, -kontúr, -domború, -vaktérkép szimbolikus jelek megismerése (előkészítése: virágágyás tervezése) méretarányos kicsinyítés (előkészítése: alaprajz) szöveges információk elolvasása, értelmezése térképolvasás / szemléleti: folyók, városok, hegyek nevei, magassági számok / következtetéses: földrajzi kölcsönhatások, ok-okozati összefüggések / térképen való tájékozódás: kiindulópont az égtáj, támpont az ismert objektum / atlasz: a gyerek saját eszköze, önállóan keresse meg rajta, amit a térképen

Földrész, ország megismerési menete: 1. Fekvése, helyzete (félteke, földrész) 2. Határai (természetes, mesterséges) 3. Felszíni formák (domborzat, vízrajz) 4. Éghajlat, égöv 5. Természetes élővilág (növény, állat) 6. Mezőgazdaság, ipar 7. Kereskedelem, közlekedés 8. Lakói 9. Főváros, nagyobb városok 10. Nevezetességek

Környezetismeret-Földrajz Élő- és élettelen környezet megismerése Előzetes tudás feltérképezése Új ismeretek nyújtása Tapasztalás, beillesztés, elmélyítés Állatok, növények, élőhelyek Élettelen természet: anyagok, felszíni formák, természeti jelenségek Sokoldalú tapasztalatszerzés Séta, kirándulás Bemutatás, film, makett

Környezetismeret-Földrajz Térkép, földgömb, atlasz Domborzati-, vaktérkép Szimbolikus jelek megismerése Méretarányos kicsinyítés (készítsd el a terem alaprajzát!) Tájékozódás a térképen (folyók, városok, hegyek,…)

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek

Történelem: A történetek, jelenségek, folyamatok, összefüggések összessége Valahol – valamikor történik Tanítása elképzelhetetlen topográfiai ismeretek megadása, megalapozása, megszilárdítása nélkül

EMBER ÉS TÁRSADALOM: 5 – 10 évfolyamon: Emberismeret, Történelem, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Célja: a társadalmi környezetben való eligazodás, szocializáció segítése, történelmi idő kialakítása az emberrel nemcsak mint társadalmi lénnyel, hanem mint önálló személyiséggel foglalkozik, a személyiség tiszteletére nevelés demokratikus polgári lét magatartásainak és az intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és készségek kialakítása

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése, a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A szűkebb és tágabb közösségben élés - tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. Ez segíti annak a belátását is, hogy a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget.

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. - Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. - A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. - A kommunikációs képességek fejlesztése. - A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. - Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. - A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. - Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek A Történelem és társadalmi ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai a) Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői A családi, az iskolai közösség múltja, története, jelene. A lakóhely jellemzői, értékei, a helyi közösségek. Hazánk Európában és a nagyvilágban. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete.

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek b) A múlt történelme és társadalmai A történelem nagy korszakainak, a jellemző társadalmak életének, a magyar nép történelmi múltjának - fontosabb eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek - megismerése. Fejlesztési feladatok Az időben végbemenő, egymást követő változások folyamatának érzékeltetése. Tájékozódás az időszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett.

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek c) Korunk történelme és társadalma A demokratikus intézményrendszer kialakulása. A mai magyar társadalom. Az állam, az önkormányzatok működése. Állampolgári jogok és kötelességek. A gazdaság, a munka világa. Fejlesztési feladatok Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata.

Történelmi idő kialakítása előidejűség – Múlt, egyidejűség – JELEN, utóidejűség – JÖVŐ az adott történelmi időt először mindig a jelenhez, majd egymáshoz is viszonyítjuk (Melyik volt előbb?) az idő egyirányú, nem lehet visszafordítani, felcserélni az idő eseményekhez kötött (honfoglalás) az időtartam nem változik (10 év az ősember életében is ugyanannyi, mint most) az idő csillagászatilag mérhető (hold változásainak megfigy.) alapidő az évtized – időszalag készítése (5.o), saját életéről események, élmények bejelölése évszázad – időszalag évtizedes beosztással, időszámítás kezdete, naptár – kialakulása, vallási események évszámok, évszázad, időszámítás előtt – mechanikus gyakorlása

Eszközök Időszalag: történelmi események időpontját kikeresni, jelölni – időszámítás kezdetétől, honfoglalástól, stb.. számítva Zsebes időszalag: évszámok alatt (10 éves beosztással) zsebek, ebbe tenni az ide tartozó képet Évszázad tabló: az adott évszázadban történt események sorba rendezése képekkel, rajzokkal Történelmi korok tablója: az adott történelmi kor jellemző eseményei, építészeti stílusa, történelmi korok egymásutánisága Időtorony: események egymásra épülése Időfa: ok-okozati összefüggések érzékeltetése Képes történelmi atlasz: események helyhez kötöttek

Történelem tanítás az EÁI-ban: főleg a magyar történelem eseményei, egyetemes történelemből csak a nagyon fontosak hazaszeretetre nevelés fő feladat társadalmi ismereteket is nyújt a jelen korra vonatkozóan más népekkel való kapcsolattartás módja az aktualitást követi (választás, UNIÓ-s csatlakozás) középpontban az életmód tanítása van ( Hogyan élt a jobbágy? Hogyan tanulhattak?)

Az anyag sajátosságai: 1. Történelmi tények: tárgyi valóságban ránk maradtak (épületek, művészetek, ásatások) reproduktív képzelet útján újraélhetők (csata, forradalom-könyv, film) történelmi személyiségek életrajza 2. Absztraktumok: fogalmak, összefüggések, törvényszerűségek

Topográfiai tájékozódó képesség: nem azonos a topográfiai adatok ismeretével! A térképen való tájékozódást, fontos helyszínek megmutatását + társulnia kell a térképolvasási jártasság és készség fejlesztésével. Térképen való tájékozódó képesség automatizálódása (grafikai rajzok, jelzések értelmet nyernek). A tér és időtényezők történelmi-társadalmi hatásait megértik, következtetéseket vonnak le, felismerik a történelmi összefüggéseket. A térkép segítségével maguk elé képzelik az események színhelyét, képzeletben ott járnak az adott korban.

A topográfiai képesség magában foglalja: a topográfiai adatok elhelyezését a térképen térképek olvasását a grafikai jelek alapján a térbeli változások felismerését következtetések levonását a térkép alapján különféle számítások, becslések elvégzését történelmi képzelet fejlesztését

A fejlesztés feltételei 1. Következetesség 2. A tanulók jussanak el a térkép mindennapos eszközként való használatáig! 3. Ne fejből olvassák a térképet! 4. Ne az illusztráció eszköze, hanem az új ismertek forrása legyen!

Térkép, mint eszköz: falitérképek: világtörténelmi látásmód kialakítását szolgálják kéziatlaszok kontúrképek = használatuk akkor eredményes és megalapozott, ha a gyermekek már felismerik a fontos helyszíneket, megmutatják a falitérképen, biztonsággal tájékozódnak az atlaszaikban; = szintetizáló, ellenőrző, képességfejlesztő funkciót egyaránt betölt írásvetítő transzparensei egység- és forráscsomagok térképes feladatai tankönyvek és munkafüzetek térképrajzai földgömb

Topográfia a gyakorlatban: térképábécé biztos ismerete / színek, vonalak, pontok a térképen, a földrajzi atlasz és a történelmi térképek közötti eltérések tisztázása, jelátalakítás gyakorlata a térképen ábrázolt területek valós bemutatása égtájak szerinti elnevezés használata távolságok becslése, mérése földrajzi és történelmi atlaszok együttes használata Történelmi térkép: statikus - adott korra jellemző (Magyarország a XVI. században) dinamikus - folyamatot, események változását mutatja be ( hadmozdulatok)

Történelmi időészlelés és az idői orientáció kialakítása: hosszú – rövid viszonyítások mozgásban, időben iskolai tevékenység időtartamai egy adott időszak eseményekkel való megtöltése alapfogalmak tisztázása saját életünk kronológiai feldolgozása (biográfia) viszonyítások a családon belül események közötti nagyság megfigyelése ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése kérdezés napszakokkal, napokkal képsor idői események alapján mondatbefejezések: Pisti előbb születet, mint én, ezért Pisti …, mint én napok, hónapok, évszakok nevének gyakorlása időfogalmak matematikai viszonya: Pisti kétszer olyan idős, mint én időszalag, időfa, időtorony

Topográfiai tájékozódó képesség: nem azonos a topográfiai adatok ismeretével! A térképen való tájékozódást, fontos helyszínek megmutatását + társulnia kell a térképolvasási jártasság és készség fejlesztésével. Térképen való tájékozódó képesség automatizálódása (grafikai rajzok, jelzések értelmet nyernek). A tér és időtényezők történelmi-társadalmi hatásait megértik, következtetéseket vonnak le, felismerik a történelmi összefüggéseket. A térkép segítségével maguk elé képzelik az események színhelyét, képzeletben ott járnak az adott korban.

A topográfiai képesség magában foglalja: a topográfiai adatok elhelyezését a térképen térképek olvasását a grafikai jelek alapján a térbeli változások felismerését következtetések levonását a térkép alapján különféle számítások, becslések elvégzését történelmi képzelet fejlesztését

A fejlesztés feltételei 1. Következetesség 2. A tanulók jussanak el a térkép mindennapos eszközként való használatáig! 3. Ne fejből olvassák a térképet! 4. Ne az illusztráció eszköze, hanem az új ismertek forrása legyen!

Térkép, mint eszköz: falitérképek: világtörténelmi látásmód kialakítását szolgálják kéziatlaszok kontúrképek = használatuk akkor eredményes és megalapozott, ha a gyermekek már felismerik a fontos helyszíneket, megmutatják a falitérképen, biztonsággal tájékozódnak az atlaszaikban; = szintetizáló, ellenőrző, képességfejlesztő funkciót egyaránt betölt írásvetítő transzparensei egység- és forráscsomagok térképes feladatai tankönyvek és munkafüzetek térképrajzai földgömb

Topográfia a gyakorlatban: térképábécé biztos ismerete / színek, vonalak, pontok a térképen, a földrajzi atlasz és a történelmi térképek közötti eltérések tisztázása, jelátalakítás gyakorlata a térképen ábrázolt területek valós bemutatása égtájak szerinti elnevezés használata távolságok becslése, mérése földrajzi és történelmi atlaszok együttes használata Történelmi térkép: statikus - adott korra jellemző (Magyarország a XVI. században) dinamikus - folyamatot, események változását mutatja be ( hadmozdulatok)