Theo Peeters: Autizmus Az elmélettől a gyakorlatig II. Fejezet A jelentés problémája

Elméleti háttér 1.1. Gondolkodás A gondolkodás célja a megértés. A szenzoros információk megszerezése során megtanulnak a gyermekek észlelni, megérteni, elvontan gondolkodni. Miben más az autista gyermek? Az autista gyermek agya másképp dolgozza fel az információkat. Bár többségük fogyatékos is, de csak a fejlődésük elmaradásával nem magyarázható állapotuk.

Elméleti háttér 1.2. Autizmus és értelmi fogyatékosság Autista-e a gyermek, vagy értelmi fogyatékos is? PEP teszttel mérhető (Pszichológiai-Pedagógiai Profil) Jellemző a képességek eltérő ütemű fejlődése Értelmi fogyatékosság esetén minden képesség fejlettségi szintje jelentősen elmarad az életkor szerint várhatótól Nem csak lassúbb, hanem más jellegű a fejlődés

Elméleti háttér 1.3. Autizmus és egyéb fogyatékosságok halmozódása Első sorban az autizmust kell a fejlesztés során alapnak venni Miért? Mert először az őket körülvevő világot kell megismertetni, megértetni velük. A szándékok megértése komoly problémát okoz számukra.

Elméleti háttér 1.4. Autizmus értelmi fogyatékosság nélkül? Az autista emberek 20 %-ának IQ-ja átlagos, vagy átlag feletti Ettől függetlenül szükséges számukra a megsegítés Miért? Az absztrakció területén eléggé intelligensek, de gyakorlati szinten nem Ebben az értelemben szociálisan fogyatékosoknak tekinthetők

Elméleti háttér 1.5. Kísérletek Hermelin és O'Connor (1970) Három azonos mentális életkorú gyermekcsoport (autista, értelmi fogyatékos, egészséges gyermekek) Ugyanazokat a feladatokat kellet végrehajtaniuk Cél: kiszűrni a tisztán autizmusra jellemző vonásokat Konklúzió: az autista gyermekekre az értelmezés és a megértés korlátozott képessége jellemző (Pl. szófelsorolás)

Elméleti háttér 1.5. Kísérletek Attwood és mtsai (1986) 3 gyermekcsoport (mentális életkor 5 év) Eredmény: Instrumentális gesztusok: egyformán teljesítettek a gyerekek (menj el!) Kifejező gesztusok: az autista gyermekek egyáltalán nem használják (barátság) Konklúzió: az autista gyermekek számára speciális nehézséget okoz az emberi érzelmek nagy részének megértése

Elméleti háttér 1.5. Kísérletek Baron-Cohen, Leslie és Frith (1985) A feladat: egy történet képeit helyes sorrendbe rakni A mechanikus és viselkedéses történet megértésében nem mutatkozott különbség a gyermekcsoportok között A mentalista történet viszont az autista gyermekeknek kivétel nélkül súlyos problémát okozott

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.1. A világ eltérő módon való értelmezése A közvetlen észlelésen túli dolgok megértése az autizmus fő problémája Alapvető feladatok: pozitív légkör megteremtése állandóság iránti igény figyelembe vétele kiszámíthatóság megteremtése biztonságérzet megteremtése

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.2. Tárgyak, mint kommunikációs formák Konkrét észlelés -> erősség, motiváció Észleléses asszociáció: a tárgyakat hozzá lehet kapcsolni a történésekhez Mivel nem értik az absztraktot, meg kell mutatni a konkrétat A körülményeket kell a szükségleteikhez igazítani A biztonságérzetet a három alappillér adja meg: A hol, és mikor kérdésekre kell egyértelmű választ adni, valamint a kommunikációt is jól érthetővé kell alakítani. Ezekkel a feltételekkel több függetlenséget és önállóságot adhatunk

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.3. Kijelölt helyek. Hol? kérdések Minden tevékenységnek megvan a maga helyszíne (hol alszunk, eszünk, stb.) Bizonyos helyekhez bizonyos viselkedésminták tartoznak Az osztályteremben is szükséges kialakítani a különböző funkciók helyét úgy, hogy a diákok bejósolható környezetben legyenek 3 fő tevékenységhez kell helyszín: Tanulás Játék Étkezés

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.4. A tér strukturálása A megfelelő környezet kialakításához elengedhetetlen az autista gyermekek előzetes megismerése Általánosságban, mivel könnyen elterelődik a figyelmük, a tanuláshoz egy ingerszegény területet kell kialakítani A rendkívül csapongó figyelmű gyermekek számára javasolt paravánokkal létrehozni egy fülkét a munkaterületen A szabadidős terület pedig legyen tágas, hogy minden gyermek találhasson magának egy kis zugot

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.5. Az időélmény Az idő láthatatlan és megfoghatatlan Hogyan tehetnénk láthatóvá? óra, homokóra fénycsík, ami az idő előrehaladásával egyre rövidebb lesz képek, szimbólumok segítségével eseménysorozatok is kialakíthatók (mi-mi után következik) határidőnapló

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.6. A nap lefolyásának láthatóvá tétele A napirend segíti az egymást követő tevékenységek előre látható sorrendjének megismerését Milyen szimbólumokat használjunk? Sokuk számára az írott szöveg túl elvont, a képek sem mindenkinek felelnek meg Először érdemes tárgyakat használni egy-egy tevékenység megjelölésére A kezdeti fizikai segítség elengedhetetlen

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.6. A nap lefolyásának láthatóvá tétele A napi események felismerésének megtanulása több szempontból is egyénre szabott kell legyen: Időtartam (Két esemény előre látása, fél nap, egész nap, munkabeosztás előrejelzése) Képzés (Először odavezetjük a gyereket egyik helyről a másikra, majd odaadjuk a tárgyat és önállóan viszi, majd elég a tárgy felmutatása) Szimbólumok kiválasztása (lehet tárgy, kép vagy szöveg, de egymás kombinációja is)

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.7. Mennyi ideig? A tárgyak és a képek megmutatják a gyermeknek, hogy mikor és hol kell lennie Hogyan mutatom meg, hogy mennyi ideig? Színes napirenddel (minden szín más feladat) Számozott feladatokkal (ha elfogytak a számok, vége a feladatnak) A munkafeladatokat az egyik oldalról a másik oldalra helyezi, amikor kész van

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.8. Hogyan szervezzük meg a feladatvégzést? A lehető legegyszerűbben, hogy minden zavaró kérdésre adott legyen a válasz Minden eszköznek előre ki kell jelölni a helyét A feladatokat a lehető legegyértelműbbre kell készíteni A cél a gyermek felkészítése a lehető legönállóbb felnőtt életre Az eszköz pedig a környezet és a tevékenységek adaptálása Várt eredmény: sikerélmény, önbecsülés, viselkedési problémák csökkenése

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig 2.9. Konkrét jutalmak, mint motivációs eszközök Az autista gyermekeket nem motiválja az, ami a többséget igen (olyanok akarnak lenni, amilyennek a szüleik szeretnék látni őket) De igényük és szükségük is van a jutalmazásra Mi legyen az? Amit a gyermek leginkább szeret (tárgy, tevékenység, étel, stb.) Emellett persze a szóbeli dicséret elengedhetetlen Jó, ha láthatóvá tesszük a jutalmat, így fenntartható a motivált állapot A sikerélmény, vagy a végcél megismerése önmagában is jutalom

Az elméleti háttér megértésétől a pedagógiai beavatkozásig Gyakori kérdések Használják-e a szülők otthon is a napirendet? Elősegítik-e a tervek a megismerés rugalmatla-nabbá válását? Túlkondicionálhatók-e az autista gyerekek? Mikor kezdjük csökkenteni a napirendek használatát?

Köszönöm a figyelmet!