Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek fejlesztése

Autizmus fogalma Az agyi működés súlyos, pervazív, egész életen át tartó zavara, mely a szociális viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában jelentkezik. (Triászi rendellenességek)

Alapvető változás nincs.. de ha lehet, még komolyabban érdemes vennünk az autizmus spektrum fogalmát újra felmerül mennyire élesek a határok más fejlődési zavarok felé pl.: -Nyelvfejlődési zavarok -ADHD -skizofrénia

Bizonyítékokon alapuló autizmus tudás Viselkedéses képen alapuló diagnosztika DIAGNOSZTIKA Triászi konkrét tünetekTriászon kívüli jellegzetességek Klinikai kép változatossága

Az autizmus spektrum zavarok modern megközelítése A sztenderd autizmus kép…..a diagnózis alapjai -Viselkedéses képre épül -Fejlődési rekonstrukció + pillanatnyi kép -Az autizmus triászon alapul -Bizonytalan 1,5- 2 éves kor előtt -Gyakori társuló zavarok -Differenciáldiagnosztika…

A sztenderd autizmus kép… Az autizmus pszichológiája 3 nagyon alapvető működés zavara -Naiv tudatelméleti rendszer : mások belső állapotainak (érzelmek, szándékok, gondolatok) felismerése és figyelembe vétele -Végrehajtó működések: mindenfajta viselkedés rugalmas, célszerű, a változásokhoz alkalmazkodó összerendezése, irányítása -Koherenciateremtés: a részinformációk jelentésteli mintázatokká, egésszé történő integrálása az észlelésben, nyelvben, szituációs megértésben… + számos további, finomabb zavar -A figyelem irányításában -Az emlékezeti szerveződésben -Tanulási folyamatokban

Klinikai kép változatossága -Életkor -Autizmus súlyossága -Értelmi képességek színvonala, képességstruktúra -Beszéd és beszédértés színvonala -Személyiség -Környezeti hatások (családi háttér, oktatási környezet/terápia) -Társuló egyéb sérülések, zavarok (pl. halmozott sérülések, epilepszia, szorongásos zavarok)

Pervazív fejlődési zavarok BNO-10DSM-IV mentális betegségek meghatározásakor használt nemzetközi alapmű Gyermekkori autizmus – F84.0Autisztikus zavar Rett-féle zavar – F84.2Rett szindróma nem autizmus spektrum zavar Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar F84.3 Gyermekkori dezintegratív zavar Asperger szindróma - F84.5Asperger szindróma Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivitás F84.4 ….. Atípusos autizmus – F84.1 PDD-NOS (Pervasive-developmental disorder not otherwise specified) Egyéb pervazív fejlődési zavar – F84.8 K.m.n. pervazív fejlődési zavar – 84.9

Autizmus spektrum zavar DSM-V mentális betegségek meghatározásakor használt nemzetközi alapmű a klinikai kórállapotok mellett még négy tengelyben ígéri a beteg leírását: -a személyiség zavarainak, -a szomatikus állapotnak, -a pszichoszociális problémáknak és az -általános funkcióképességnek tengelyeiben. Autizmus spektrumzavar (lesz csak így.) Eltűnnek a kategóriák. 1. Szociális megértés, mely viselkedés zavart eredményez 2. Kommunikáció zavara, mely viselkedés zavart eredményez Kognitív deficitek Triász helyett diád!!!

Reciprok szociális interakciók Zavart társas-érzelmi kölcsönösség, a szociális megértés, belátás: -Nem/kevéssé kezdeményez kapcsolatot másokkal, s a közeledéseket elutasítjaIZOLÁLT -Gyakran kezdeményez kapcsolatot, de közeledése furcsa, nen a társas helyzetnek megfelelőAKTÍV, BIZARR -Nem kezdeményez, de, ha hívják vagy kérik, csatlakozik a többiekhez és elviseli, hogy irányítsák őtPASSZÍV -Kis professzorokTÚL FORMÁLIS

Reciprok kommunikáció -Nem vagy rosszul beszél és csak nagyon szegényesen kompenzálja a beszéd hiányát más eszközökkel -Sérült beszédértés -Késleltetett és azonnali echoláliák -Idioszinkráziás szóhasználat: egyes dolgokat átnevez, helyette mást talál ki -Választékos szókincs, jó grammatika mellett is sérülés a nyelvhasználat pragmatikai aspektusaiban (szavak jelentésének alkalmazása társas helyzetekbe) -Gesztusok, arckifejezések használata és megértése sérült (többi ember gondolatainak olvasása- elmeolvasás)

Információ forrásai a diagnosztikus folyamatban Közvetett információk 1. Szülőtől/gondozótól származó információk Kérdőív a diagnosztikus vizsgálatokat megelőző adatgyűjtéshez (Pl.: Autizmus Kutatócsoport Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Ambulancia) Vineland Adaptív Viselkedési Skála II. stb…. 2. Egyéb forrásból származó információk A gyermek pedagógusának, gondozójának, gyermekorvosának, védővőjének megfigyelései, véleménye Video és hangfelvételek Korábbi kivizsgálási eredmények

Információ forrásai a diagnosztikus folyamatban Közvetlen információk Diagnosztikus felmérés: ADOS, ADOS-II Szűrőtesztek, kérdőívek (pl.: Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek felmérése – Kathleen Ann Quill, Kathleen Norton Bracken, Maria E. Fair) Intelligencia tesztek Fejlődési skálák Szókincsteszt Szimbolikus játékteszt

A gyermekek kommunikációs készségeinek felmérése, a fejlesztés konkrét módszeri Felmérés: A beszéd és kommunikáció közötti különbség! A beszéd hiányának kompenzálása viselkedéssel, mozgással, tárgyakon keresztül, hangadással, gesztusokkal történhet.

A szociális tudás felmérése A mindennapi helyzetben való viselkedés felmérése: -Utánzás -Játék, szabadidő -Személyközi viselkedés: szociális reakció és kezdeményezés -Énkép, önismeret -Mások közelségének elviselése -Élménymegosztás -Sorra kerülés és várakozás -Az élmények megértése és kifejezése -A szociális szabályok követése -Problémás viselkedések megelőzése és kezelése

A szociális készség fejlődésének mérföldkövei Újszülött: -Emberi arc preferenciája -Egyszerű arckifejezések utánzásának képessége 2 hónapos: -Fejét és szemét a hang irányába fordítja -Szociális mosoly 3 hónapos: -A csecsemő egyre több jelét adja a szociális világ iránti érdeklődésének -Ismerős személyeket felismeri, preferálja, jelenlétükben fokozottan éberré válik, figyel

6-8 hónapos: -Karját nyújtja, ha érzi, hogy fel akarják venni -Ha a felnőtt utánozza, cselekedetét megismétli -A szülőket idegenektől megkülönbözteti -Szeparációs szorongás -Kortársak felé érdeklődik, közeledik hozzájuk, de még nem igazán tudja, hogy hogyan kell 12 hónapos: -Egyre gyakrabban kezdeményez közös játékot -Tudja követni a mutatás irányát és ő is tuja irányítani a másikat -Játék közben gyakori élménymegosztás szemkontaktussal, mutatással, tárgyak felmutatásával.

15-18 hónapos: -mintha-játék -Rugalmas közös figyelem -Szándék és érzelemtulajdonítás 2-4 éves: -Dackorszak -Manipuláció tárgyakkal, 1-2 kortárssal közösen -Szerepjáték megjelenése -Élményeit megosztja -Gyakran kooperál társaival, felnőttekkel, de gyakori még a magányos tevékenykedés

5-9 éves: -részt vesz a csoportos tevékenységekben -Növekszik a proszociális viselkedések száma (segítségnyújtás, osztozkodás, vigasztalás) éves: -Intim barátságokat alakít ki -Kis csoportok tagja – baráti társaság éves: -Klikkek jelentősége csökken -Ellenkező nemű kortársak felé fordul

Felmérés célja: - Megtalálni a kialakulóban lévő készség fejlődési szintjét (fejlődési skála, passzív-aktív szókincs felmérése, Quill kérdőíve) - Feltérképezni a motivációs bázist. - Feltérképezni a szimbólumértés szintjét. (TEACCH) - Feltérképezni a meglévő spontán jelzéseket. (Figyelemfelhívó viselkedések felmérése) - Feltérképezni azokat a viselkedéseket, melyeket kommunikatív jelentéssel, beszéd helyettesítésének lehetőségével ruházhatunk fel. (Hogyan juttatja el az üzenetét a gyermek a kommunikációs partnernek?- gesztusok, képes jelrendszer, kommunikátorok, ICT eszközök- információs és kommunikációs technológia )

Kommunikáció fejlődésének mérföldkövei 1-4 hónap: -gügyögés: véletlenszerű hangadás, az összes létező fonémát tartalmazza 4 hónaptól: -gagyogás: felismerhetők az anyanyelv hangjai, hangkapcsolatai -Fonémák kezdenek leszűkülni az anyanyelv beszédhangjaira 6-8 hónap: -Párbeszéd szerű gagyogás -Kommunikációs szándék (ránéz a partnerre, átveszi és átadja a szót, figyelmét fenntartja, másik figyelmét magára irányítja) -Nyelvi megértés: többet ért, mint amit maga nyelvileg produkálni képes.

9-12 hónap -Tárgyakra mutatás kommunikatív szándékkal (másik figyelmének felkeltése, tárgyra, majd a felnőttre néznek) hónap -Egyszavas kijelentések szakasza -1-1 szó mondat értékű hónap -Távirati beszéd és szótári robbanás: szavak összekapcsolása nyelvtan nélkül

3 éves kortól -Egyre bonyolultabb nyelvtani szerkezetek használata -Többszavas mondatok -Fenntartja a beszélgetést, kérdez, ha nem ért valamit -Alkalmazkodik a hallgató nézőpontjához, szerepéhez -Kölcsönös és rugalmas kommunikáció -Tekintélyes szókincs 4- 5 éves kortól -Nyelv lényegében készen van. Részletek hiányoznak csak -Hamis vélekedések és az azokból fakadó viselkedések megértése -Nem szószerinti értelmezés kezdetei

Rugalmas viselkedés-szervezés -Beszűkült, repetitív, (ismétlődő) sztereotip (visszatérő) érdeklődési és tevékenységi körök – változatos és spontán (mintha) játék és szabadidős tevékenységek helyett -Ragaszkodás a megszokotthoz -Kényszeres viselkedések -Nehézségek a strukturálatlan helyzetekben

Triászon kívüli jellegzetességek -Túlzott érzékenység bizonyos ingerekre (pl. egyes zajokra, szagokra) -Gyengébb érzékenység bizonyos ingerekre (pl. fájdalom) -Egyenetlenség a képességekben ( tüskés profil) -Szigetszerű képességek -Idiot savant (fogyatékos személy kiemelkedő képessége)

Autizmus specifikus az AAK tanításának módszertana Az augmentatív és alternatív kommunikáció egy kiegészítő és beszédtől eltérő típusú kommunikációt jelent. Klinikai tanulmányok az AAK nem hogy nem hátráltatja, hanem jól bizonyíthatóan serkenti a beszédfejlődést Azt azonban nem lehet tudni pontosan, hogy ez miért történik funkciók átvétele AAK korai alkalmazása, funkcionális újrarendeződés

Az AAK fajtái Dinamikus (segédeszközt nem igénylő) Statikus (segédeszközt igénylő) Az egyén maga állítja elő az üzenethordozó jeleket Az előre elkészített kommunikációs tábla vagy gép használatához kötött módszerek Jelnyelv, gesztusnyelvek, ujj ABC-k, stb. Tárgyak, képrendszerek, jelképek, kommunikátorok, stb.

Az autizmus specifikus kommunikációs rendszerek egyik példája: a PECS Picture Exchange Communication System) (Képcserés kommunikációs rendszer), A rendszer a piktogramok használatára épül: ezek gyakran sematikus rajzok, amelyek egy tárgyat, fogalmat vagy cselekvést ábrázolnak. A kép alatt helyezkedik el egy vagy több szóban leírva a kép tartalma vagy neve. Kell találnunk azokat az ösztönzőket, amelyek hatására az autistának kedve lesz kommunikálni. Ez lehet a kedvenc étele, egy játék, olyasvalami, amit szeret csinálni.

Gyakorlati példa: A szülő vagy a segítő elkezdi megtanítani az autistának, hogyan cserélheti ki a képet arra a tárgyra, amire vágyik. Ha például a gyerek odaadja az alma képét, adjunk neki egy almát. Ha egyszer a gyerek megtanulta a kép kicserélését, a gyakorlatoknak arra kell irányulniuk, hogy ismereteit megtartsa, és lehetőség szerint általánosítsa is. Ezek után a gyerek megtanulja összeilleszteni a képeket oly módon, hogy egy valódi "mondatot" állít össze, amelyet a környezete is megért. Természetesen a környezetnek is meg kell tanulnia értelmezni a jeleket.