A tanuló kötelességei és jogai évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Készítette: Balla Irénke Készítette: Balla Irénke

§Kötelességei: részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában tartó foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének, az alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, megtartsa az iskolai tanórai és egyéb területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, §

§ óvja saját és társai testi épségét, egészségét, megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje és óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, megtartsa az iskolai rendbe foglaltakat. §

§ A gyermek, a tanuló joga: személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsák, §

§ az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola,működéséről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola, vezetőihez, pedagógusaihoz, és arra a lehető legrövidebb időn belül érdemi választ kapjon. §

§ Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. §

§ Törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, az oktatási jogok biztosához forduljon. §

§ A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. §

Fegyelmező intézkedés 1.Az a tanuló, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben részesíthető, vagy részesül. 2.A fegyelmező intézkedés, a fegyelmi büntettet megelőző eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. 3.A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: a/ szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári, ügyeletes tanári, igazgatói, tantestületi) b/ írásbeli intés (osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi)

A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás és annak eredményeképpen meghozott fegyelmi büntetés arra alkalmas lehet, hogy példát statuáljon, arra azonban nem, hogy orvosolja a sérelmet.

Megtorlás és elrettentés A fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés kiszabása, megállapítása olyan eszköz az iskolák kezében, amelynek alkalmazása során a büntetés kerül előtérbe, a törvényben meghatározott joghátrány (szankció) alkalmazásával. Kettős cél fogalmazható meg: az elkövető megbüntetése (megtorlás), példastatuálás annak megelőzése céljából, hogy bárki kötelességszegést kövessen el. (elrettentés).

A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza.

Köszönöm a figyelmet!!!