Irodalmi prezentáció a Kulcsárné Sz. Zsuzsanna – Kulcsár Mónika szerzőpár IRODALOM I. (Ókor-Középkor- Reneszánsz) tankönyvéhez. A tankönyv a középiskolák 1. osztálya számára készült. 2006

Az irodalmi prezentáció a tankönyv segédanyagaként készült, nem helyettesíti azt. Célja a szemléltetés, az egyes tananyagok könnyebb elsajátíthatósága. A témakörök bemutatásával a tanár segítséget kap a tananyag feldolgozásához. Az egyes részek önállóan is felhasználhatók, a pedagógus saját belátása szerint illesztheti be a diákat a tanóra menetébe. A prezentációban található festmények, képek, illusztrációk segítségével közelebb hozható a diákok számára a tananyag, élvezetesebbé teszi annak befogadását. A témakörök igazodnak a tankönyv menetéhez, a feldolgozás folyamatosan bővül. A prezentáció a Microsoft® PowerPoint® 2000 programmal készült. I. RÉSZ

TARTALOM A görög kultúra dia - Az archaikus kor ( Az Olümposzi istenek) dia - A klasszikus kor dia - A hellenisztikus kor 17. dia A görög művészet dia - Építészet dia - Szobrászat 23. dia - Festészet 24. dia A görög filozófia dia A görög epika dia - A trójai mondakör dia - Homérosz: Iliász és Odüsszeia dia

A A görög kultúra

Az ókori görög kultúra az egész európai gondolkodásnak, művészetnek a kiindulópontja. A világ középpontjában az ember helyezkedik el. A krétai Minosz király knosszoszi palotája arról tanúskodik, hogy a Kr.e. III. évezredben már fejlett civilizáció alakult ki a Földön. A Kr.e. II. évezrdeben a görög törzsek betelepültek a mai Dél-Görögország területére, ahol a krétai örökséget átvéve virágzó műveltséget teremtettek Mükéné központtal.

mitológiapolisz Új világkép kialakulása Az archaikus kor (Kr.e. VIII – VI.)

Az Olümposzi istenek Olümposz A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek és halhatatlanok. mítoszok A róluk szóló hiedelmeket mítoszok őrzik. mitológia A mítoszok gyűjteménye a mitológia. Az istenek legfőbb elfoglaltsága a görögök harcaiba, konfliktusaiba való beavatkozás volt.

Az európai kultúra legrégebbi mítoszai Krétához kapcsolódnak. A Föld és az Ég – a Gaia és Uranosz – nászából születtek meg a titánok és a titaniszok. Kronosz, a legfiatalabb titán feleségül vette testvérét, Rheiát. Apját legyőzte, és így ő lett a főisten. Mivel féltette a hatalmát saját gyermekeitől, megszületésük után lenyelte őket. Rheia utolsó gyermekének, Zeusznak azonban sikerült megmenekülnie. Kiszabadította testvéreit, legyőzte apját, majd megosztotta a világuralmat a testvéreivel: Zeusz főisten, az ég és a villámok ura Hádész, az Alvilág ura Poszeidón, a tengerek ura

Zeusz Zeusz, az ég és a villámok ura Héra Héra, a házasság védelmezője Pallasz Athéné Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője

Poszeidón Poszeidón, a tenger istene Hádész Hádész, az Alvilág istene

Erósz Erósz, a szerelem istene Aphrodité Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője

Apollón Apollón, a lant és a zene istene múzsák Kísérői a múzsák, a művészet istennői

Artemisz Artemisz, a vadászat istennője Dionüszosz Dionüszosz, a bor és a szőlőművelés istene Héphaisztosz Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istene Árész Árész, a háború istene

A klasszikus kor A klasszikus kor (Kr.e. V-IV.) A demokratikus államrend megszületése A demokratikus államrend megszületése Emberközpontú szemléletmód Emberközpontú szemléletmód A görög kultúra virágkora A görög kultúra virágkora

A klasszikus kor a görög kultúra virágkora. Athénban megszületett a világtörténelem első demokratikus államrendje. A görögök egy nyitott, rugalmas élet- és gondolkodásmódot megengedő rendszert hoztak létre, amelyben az ember a történelem folyamán először válhatott polgárrá. Fő cél az egyéniség elfogadása, az emberközpontú szemléletmód.

…az alkotmánynak a neve demokrácia: a nép uralma, mert nem a kevesekre, hanem a többségre van alapítva. A törvények személyes érdekei tekintetében egyforma jogot biztosítanak mindenkinek… Periklész Periklész, hadvezér

A hellenisztikus kor A hellenisztikus kor (Kr.e. III-I.) Alexandria. A kultúra központja az egyiptomi Alexandria. Az élőszóbeli előadást felváltja a könyvirodalom. Az irodalom fő témája az élet örömeinek a leírása, az uralkodók dicsőítése. MuzaiontMúzsák csarnokát Alexandriában megalapították a Muzaiont, a Múzsák csarnokát. Létrehozták a híres alexandriai könyvtárat, ahol papirusztekercsekre kerültek a betűk.

A g ö r ö g m ű v é s z e t

A görögök szobraikban, vázaképeikben, irodalmi alkotásaikban az embereszményt fejezték ki. A harmóniára való törekvés szemléletük velejárója volt. Alapvető követelménynek tekintették műveik ideális arányosságát, belső harmóniáját, mértékét, amelyet az ún. aranymetszés alaptörvényével határozták meg: A szakasz nagyobb szelete úgy aránylik a kisebbhez, mint a teljes szakasz a nagyobb szelethez. A u r e a s e c t i o

Építészet oszloprend A görög építészet alapvető alaktani eleme az oszloprend. Az ókori építészet világában szigorú törvények uralkodtak. Ez elsősorban a görögök tiszta építkezésmódjára vonatkozott. Fő építményük az oszloppal és gerendával megalapozott templom.

Dór Egyszerű, világos, erőteljes, arányrendszere a férfi, lábazat nélküli kannelúrák Ión Karcsúbb és magasabb, arányrendszere a nő voluta Korinthoszi Virágkosárhoz hasonlító oszlopfő akantuszlevél

Fríz Fríz: nagyobb falfelület vagy az egész épület felső lezárásához, elválasztásához tartozó vízszintes sáv. Metopé Metopé: négyszögletes mező, amelyre domborműveket faragtak. Triglif Triglif: a fríz síkjából kiemelkedő kőhasáb Tümpanon Tümpanon: a nyeregtető végét lezáró, háromszög alakú oromzat.

Szobrászat Müron: Diszkoszvető (Kr.e. 450 k.) Kontraposzt: az a testhelyzet, amely az álló láb és a támasztó láb ellentétén alapul, s a gerincoszlop közvetítésével a vállak és a fej tartására is hat.

FestészetFestészet FestészetFestészet Vörösalakos váza: a fekete mázzal bevont vázán a figurák helyét üresen hagyták, így a vörös alap érvényesült, a figurák elevenebbek lettek. Feketealakos váza: a vörös alapra sziluettszerű figurákat festettek. (Kr.e. V. sz.)(Kr.e. V. sz.)

A görög A görög filozófia

A görög társadalom a demokrácia felé fejlődött, az ismeretek bővülése megkérdőjelezte a világgal, a természettel, az emberrel kapcsolatos kérdésekre adott korábbi válaszokat. A görögök a mitológiai magyarázatok ellenpólusaként megalkották világmagyarázataikat, így őket a tudományos gondolkodás megalapozóinak tekinthetjük. Létrejött a filozófia, a bölcsesség szeretete, amely a vallási magyarázatoktól elszakadva próbálta kielégíteni a kor emberének megnövekedett szellemi igényeit. Az első filozófusok Kr.e. VI. században Milétoszban éltek. a bölcsesség szeretete.. A filozófia:

Hérakleitosz (Kr.e. 550 k. – 475):Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Hérakleitosz (Kr.e. 550 k. – 475): Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Szókratész (Kr.e. 470 k. – 399):Ismerd meg önmagad! Egy dolgot tudok biztosan, hogy nem tudok semmit. Szókratész (Kr.e. 470 k. – 399): Ismerd meg önmagad! Egy dolgot tudok biztosan, hogy nem tudok semmit. Zénón (Kr.e ): paradoxonok -Akhilleusz és a teknősbéka, a mozgó nyíl áll. Zénón (Kr.e ): paradoxonok - Akhilleusz és a teknősbéka, a mozgó nyíl áll. Epikurosz (Kr.e. 341 – 270):Ha a természet szerint élsz, sohasem leszel szegény; ha a képzelgések szerint, sohasem leszel gazdag.

Diogenész (Kr.e ): Embert keresek! Prótagorasz (Kr.e. 480 – 410): Mindennek mértéke az ember. Démokritosz (Kr.e. 460 – 370):A boldogság nem a vagyonban és aranyban nyugszik, hanem a lélekben. Démokritosz (Kr.e. 460 – 370): A boldogság nem a vagyonban és aranyban nyugszik, hanem a lélekben.

Platón (Kr.e ): filozófiájának kiindulópontja az ideákról szóló tan. Az ideák változatlan lényegek, embertől független, örök létezéssel bírnak. Platón szerint az emberi lélek halhatatlan. Athénban alapított filozófiai iskolát, az Akadémiát. Arisztotelész (Kr.e. 384 – 322): visszatér a valóság tapasztalati megismeréséhez. Szerinte a lényeg az anyagi világ dolgaiban keresendő. Iskolájának neve Lükeon, ahol a tudáshalmazt felosztotta tantárgyakra. Nagy Sándor nevelője volt.

Az ókori görög epika

A görög irodalom első nagy műfaja, a hősi eposz a mükénéi- archaikus korszak átmeneti időszakában született. Az eposz hősköltemény, amelynek szereplői rendkívüli tulajdonsággal rendelkező hősök, istenek vagy félistenek. Sajátos szerkezete fokozatosan alakult ki. A görög irodalom története a hősi epikával, az Iliász nagyeposszal kezdődött. A félig történelmi, félig mitológiai alapokra épült Iliászban Homérosz a trójai háború utolsó 52 napjának történetét meséli el. A klasszikus antik eposz időmértékes versformában, hexameterben íródott.

A trójai mondakör A Homérosznak tulajdonított két eposz a trójai háború mondájának történetét tárja elénk. A két mű megszületését azonban két rejtély is övezte: - ki volt, s élt-e egyáltalán Homérosz? (homéroszi kérdés) - Trója történetiségének megkérdőjelezése (Heinrich Schliemann, német archeológus a mai Törökország északnyugati partvidékén található Hissarlik- domb VII. rétegében feltárt városban vélte felfedezni Tróját) ***** Péleusz király és Thetisz istennő lakodalmára meghívják az összes istent, kivéve: Eriszt, a viszály istennőjét: Thetisz

Erisz bosszúból aranyalmát dob a vendégsereg közé ezzel a felirattal: A LEGSZEBBNEK Az istennők – Héra, Pallasz Athéné, Aphrodité – ezen összevesznek. Ki döntsön? A legszebb halandó férfi: Parisz, Priamosz trójai király egyik fia

Parisz döntése: Aphrodité Parisz jutalma: Szép Heléne, Meneláosz görög király felesége Parisz megszökteti Helénét:Kitör a trójai háború Trószok (trójaiak) Görögök (achájok) Priamosz, a király Parisz, a fia Hektór, idősebb fia Briszéisz Hekabé Andromakhé Meneláosz, a király Agamemnón, a vezérük Akhilleusz, a legnagyobb hős Patroklosz, Akhilleusz barátja Odüsszeusz

A görögök kilenc évig eredménytelenül ostromolják Tróját. Elesik Hektór, a trójaiak, majd Akhilleusz, a görögök legnagyobb hőse is. A görögök végül csellel veszik be a várost, Odüsszeusz tanácsára hatalmas falovat készítenek ajándékként, amelyben elrejtőznek. A görögök éjszaka előbújnak rejtekhelyükről, és elfoglalják a várost.

Trója romjai közül csak egy harcos menekült meg: Aeneasz. Laokoón hiába figyelmezteti a trójaiakat a cselre, nem hisznek neki, és a falovat beviszik a városba.

HOMÉROSZ ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA

Homérosz eposzában minden esemény egy főmotívum – Akhilleusz haragja - alá van rendelve. Az eseménykörök: Akhilleusz sértődése – ellentét robban ki a görögök fővezére, Agamemnón és Akhilleusz között, mert Agamemnón elvette tőle kedvenc rabnőjét, Briszéiszt. A görögöket végveszély fenyegeti, csak Akhilleusz menthetné meg őket, de ő távol tartja magát a harcoktól. Patroklosz, Akhilleusz legjobb barátja arra kéri, hogy segítsen. Kérését csak részben teljesíti: kölcsönadja fegyverzetét Patroklosznak, aki a mürmidónokkal harcba száll. Hektór, a trójaiak hőse megöli Patrokloszt. Akhilleusz bosszút esküszik. Megkéri anyját, Thetiszt, hogy készíttessen számára Héphaisztosszal fegyverzetet, pajzsot. Akhilleusz legyőzi Hektort. A görögök elfoglalják Tróját.

Akhilleusz pajzsa A teljesség világa A XVIII. ének Akhilleusz pajzsának a leírása, egyben az eposz leghíresebb részlete. A pajzs úgy készült, ahogyan Hephaisztosz akarta, s a munka kívánta. A kovácsisten ráremekelte az ideális társadalmat, a görög élet minden mozzanatát. Történelmi és társadalmi helyzetképet ad a Kr.e. VIII. századi Görögországról. A pajzsnak 5 rétege van 1. A pajzs közepe: Nap, Hold, csillagok, ég, tenger, Föld 2. A városi élet képei: lakodalom, piactér, törvényszéki tárgyalás, háború. 3. A tavaszi, nyári és őszi munkák. 4. A pásztorélet 5. Ókeánosz, amely körülöleli a Földet.

Patroklosz halála S Patroklosz, hol a legtöbb harcost látta tolongni, arra rohant fenyegetve; a tengely alá szekerekről hulltak a férfiak, és szekerek feldőlve recsegtek. Tüstént átugrattak az árkon az elnemenyésző gyors lovak, ékes ajándékul kiket istenek adtak Péleusznak; s vágytak tova; s őt Hektór fele űzte lelke, hogy ejtse el; ám vitték azt gyors paripái. Mindig erősebb Zeusz akaratja az emberekénél, bátrat is elrémít, s diadalmát elveszi könnyen,… Kit kaszaboltál ott le előbb és kit legutolszor, Patroklosz, hogy az istenek immár halni hivattak? S Hektór hőslelkű Patrokloszt látva, hogy újból visszavonul, s hogy megsebesült hegyes érckelevéztől, tört közelébe a hadsoron át, s beledöfte dzsidáját ágyékába: s az érc átszökkent rajta egészen: döngve zuhant le, akháj népét nagy gyászba borítva.

Az Odüsszeia pedig ott kezdődik, ahol az Iliász befejeződik. Ithaka királya, a leleményes Odüsszeusz kilenc esztendeig bolyong a tengeren, míg különböző kalandok, megmérettetések után gazdag tapasztalatokat szerezve kerül haza. Az Odüsszeia a főhős kalandjairól szól.

Ithakában a kérők ostromolják Pénelopét, Odüsszeusz feleségét, aki hűségesen várja haza férjét. Azzal hitegeti a kérőket, hogy választ közülük, ha megszőtte a vásznát, de amit nappal sző, éjszaka lefejti. A kérők azonban beköltöznek palotába, a szétlopják Odüsszeusz vagyonát. Télemakhosz, Odüsszeusz fia ezért apja felkutatására indul. Eljut Meneláoszhoz is, aki elmeséli a trójai faló történetét. És napközben a nagy leplet szövögettem is eztán, éjszaka szétfejtettem azonban a fáklyavilágnál. Így hitegettem a bajnokokat három kerek évig; ámde midőn évszak jött, évszak ment negyedízben, sok hónap sorvadt, s a napok mind sorba beteltek, ekkor a szolgálók, a szukák, mindent kifecsegtek, s rajtamütöttek a kérők s szóval megfenyegettek. Így hát kénytelenül befejeztem, bár nem akartam.

Ógügia szigetén (V. ének) Kalüpszó nimfa tartja fogságban Odüsszeuszt. Athéné istennő parancsára Kalüpszó elengedi a hőst, aki tutajt ácsol és elindul. Poszeidón azonban, akit Odüsszeusz megsértett, vihart támaszt, és összetöri a tutajt. A hős a phaiákok földjén vetődik ruhátlanul partra, ahol a phaiák királylány, Nauszikaá társnőivel ruhát mos. Jaj nekem, újra milyen népek földjére jutottam? Dölyfösek-é, vadak-é, törvénnyel mitse törődők, vagy vendégszeretők, s elméjük féli az istent?

Nauszikaá az apja királyi udvarába vezeti Odüsszeuszt. A király a hős tiszteletére lakomát szervez, ahol Odüsszeusz felfedi kilétét, és kalandjai elmesélésébe kezd:

És közülük ki a mézédes termést meg is ette, már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni, ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél, egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést. Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel, és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon; többi derék társamnak utána parancsomat adtam, hogy mind szálljon a fürge hajókra sietve, nehogy még más is egyék közülük lótuszt s hazatérni feledjen. Odüsszeusz a IX.énektől kezdve elmeséli a kalandjait: I. A lótuszevők földjén II. A küklopszok földje, találkozás Polüphémosszal, az egyszemű óriással Küklópsz, nézz ide, idd meg az emberhúsra a bort is, hogy megtudd, milyen édes ital volt barna hajónkban. O d ü s s z e u s z k a l a n d j a i

III. Találkozás Aiolosszal, a szelek királyával IV. Télepoliszban, az emberevő óriások hatalmas sziklákkal összezúzzák a hajókat, csak egy – Odüsszeusz hajója – marad épen. A szelek királya bőrtömlőben adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket.

V. Araié szigetén, Kirké társaságában Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtat. Odüsszeusz Hermész segítségével megtöri a varázslatot, megszabadítja társait, s még egy évig Kirké szigetén maradnak. VI. Odüsszeusz látogatást tesz az Alvilágban, ahol Teiresziasz megjósolja neki, hogy nem reménytelen a hazatérése.

VII. Szkülla és Kharübdisz szigetén Szkülla,a hatfejű tengeri szörny felfalja Odüsszeusz hat társát. VIII. A tengeren a szirének csábító énekének Odüsszeusz úgy akar ellenállni, hogy az árbochoz kötteti magát, társai fülét pedig viasszal tömi be.

IX. Thrinakié szigetén nem tudnak ellenállni mohóságuknak, s lakmároznak Héliosz isten marháiból. Ezért ismét tengerre szállva egy hatalmas vihar elpusztítja Odüsszeusz valamennyi társát, csak ő marad életben. Gerendába kapaszkodva, kilenc napon át hányódik a tengeren, míg Kalüpszó szigetére veti az ár. A phaiákok végül hazaviszik Odüsszeuszt Ithakába. Ithaka

Odüsszeusz koldusruhában, álcázva ér partra. A lakmározó, dorbézoló kérők gúnyt űznek belőle. Télemakhosz felismeri apját, s együtt határozzák el, hogy leszámolnak a kérőkkel. Pénelopé íjversenyt rendez, amelyet Odüsszeusz nyer meg, és sorban lelövi a kérőket.

AKHILLEUSZ A harcos férfi megtestesítője, a becsület, a hírnév fontosabb, mint az élet. Isteni származású, a sorsát ismeri és tudatosan vállalja. Hősiessége az istenek nélkül elképzelhetetlen. Patroklosz halála után rémületet kelt és kegyetlen. Életeszménye: a harccal, a hősi halállal megszerezhető d i cs ő s é g ODÜSSZEUSZ Nyugodt, sokat tapasztalt, bölcs, békés utazó, aki a természeti elemekkel küzd. Harcol, de csak akkor, ha a saját érdekeit védi. Ellenfele az emberi gonoszság, az alattomosság. Nem fordul el az istenektől, de tudatosítja, hogy az ember felelős saját sorsáért. Két alapvető motiváló erő: kíváncsiság és honvágy Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Iliász Én Odüszeusz, Láertész sarja vagyok, ki ezernyi cselről elhírhedtem, a hírem fölhat az égig. Messzirelátszó szép Ithakát lakom: ott van a lombos Néríton kimagasló orma; körötte igen sok más népes sziget, egymásnak szorosan közelében: Akhilleusz, Péleusz és Thetisz fia, a mürmidónok vezére jött az Olümposz csúcsairól, haragudva szivében, íját s kétfödelű tegezét hordozva a vállán: és a haragvó válla fölött csörrentek a vesszők minden mozdulatára: közelgett, mint a sötét éj. Majd a hajóktól messze leült, s röpitette a vesszőt: rettenetes pengés hangzott, bongott az ezüst íj. Kezdetben csak az öszvérekre s a fürge kutyákra lőtte hegyes nyilait, de utána magára a népre: szűntelen és sűrűn tetemek máglyái lobogtak. Odüsszeia Odüsszeusz, Ithaka királya A gyorslábú … A leleményes …

Thetisznek megjósolták, hogy fia két sors közül választhat: vagy hosszú boldog, de dicstelen élet vár rá a földön, vagy rövid élet, de örök nagy dicsőség. Akhilleusz az utóbbit választotta… Odüsszeusz a nyugodt, békés utazó, a földi ember, aki ravaszul és ügyeskedve harcol. A trójai harc után Poszeidón haragjától üldözve bolyong a tengeren, ellenfele az emberi gonoszság. Útját különféle kalandok kísérik. Ithaka örök nagy dicsőség ravaszság